vasárnap, július 02, 2017

ISTEN SZOLGATÁRSAI

ISTEN SZOLGATÁRSAI

„Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívőkké lettetek, és pedig amint kinek-kinek az Úr adta." (1Kor 3:5) 

Bár Isten szolgái nem ugyanazokat a lelki ajándékokat kapták meg, de mindannyian az Ő munkatársai. Mindannyiuknak a Nagy Tanítótól kell tanulniuk, majd másoknak is átadni a hallott üzenetet. Nem mindannyian végzik ugyanazt a munkát, de a Szentlélek megszentelő befolyása alatt mindannyian Isten szolgatársai. Isten a legkülönfélébb lelki ajándékokat használja fel, hogy munkája által lelkeket mentsen Sátán seregéből.
„A plántáló pedig és az öntöző egyek; de mindenik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint." (1Kor 3:8) 

Isten, és nem az ember ítéli meg az emberek cselekedetét. Ő fogja igazságosan szétosztani kinek-kinek a maga jutalmát. Egyetlen embernek sem adatott meg, hogy Isten szolgái felett ítélkezzék. Egyedül az Úr ítél és jutalmaz meg minden jó munkást. 

„A plántáló és az öntöző egyek", akik a lélekmentés munkája mellett kötelezték el magukat. „Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok." (9. vers) Ezekben a versekben az egyházat megművelt szántóföldhöz hasonlítja a Biblia, melyben a földműves az Úr által ültetett szőlőtöveket gondozza; és épülethez, melynek pedig az Úr szent templomává kell válnia. Krisztus a munkások mestere. Mindannyian az Ő felügyelete mellett dolgoznak, mert Ő munkásain keresztül végzi feladatát. Ő ad nekik a munkában jártasságot, és ha figyelmet fordítanak tanácsaira, munkájukat siker koronázza. 

Senki sem panaszkodhat Istenre, aki mindenkinek kijelölte az ő feladatát. Aki zúgolódik, nyugtalankodik, aki a maga útját akarja járni, vagy a saját elképzelései szerint kívánja alakítani embertársait, annak szüksége van az isteni befolyásra, mely alkalmassá teszi őt arra, hogy bizonyos feladatot elvégezzen. Ha nem változik meg, biztos, hogy tönkreteszi a munkát.
Ne feledd, Isten munkatársai vagyunk! Isten mindenható és hatásos munkás. Szolgái pedig az Ő munkatársai. 
(Review and Herald, 1900. december 11.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése