csütörtök, október 20, 2016

ENGEDJÜNK A SZENTLÉLEK BEFOLYÁSÁNAK

ENGEDJÜNK A SZENTLÉLEK BEFOLYÁSÁNAK

  "Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket.

(2Kor 7:1) 

Az Úr figyelmeztetésekkel, tanácsokkal és feddésekkel lát el minket, hogy kijavíthassuk hibáinkat, mielőtt még azok teljesen beépülnének természetünkbe. De ha visszautasítjuk a megjobbítás alkalmát, Isten nem fog erőszakkal beavatkozni életünkbe. Nem visz végbe rajtunk csodát és a szívünkbe elvetett mag pedig nem biztos, hogy kihajt és gyümölcsöt is terem. Mindazok, akik hitetlen merészséggel és közönnyel néznek szembe az isteni igazsággal, saját gyümölcseiket fogják learatni. Sajnos, sok ilyen van. Érdektelenül, közönnyel figyelik azt az igazságot, amely egyszer már felkavarta lelküket. Közönyt és ellenállást tanúsítanak, de ugyanezt fogják learatni is. 

A jég hidegsége, a vas keménysége, a kőszikla áthatolhatatlansága és összetörhetetlensége – mindezek hasonmásra lelnek számos hitvalló keresztényben. 
Így keményítette meg az Úr a Fáraó szívét is. Az Úr szólt az egyiptomi királyhoz Mózes által, bemutatta neki az isteni hatalom egyértelmű megnyilvánulásait; de az uralkodó makacsul elzárkózott a világosság elől, amely bűnbánatra vezette volna őt. Az Úr nem küldött külön valami természetfeletti erőt, hogy megkeményítse a király szívét, de mivel a Fáraó ellenállt az igazságnak, a Szentlélek elhagyta őt, sötétségben és hitetlenségben maradt, amit ő választott magának. 

A Lélek befolyásával szembeni következetes ellenállás elvágja az ember útját Isten felé. Nincs már több közbenjárás, az értelem nem tud megváltozni magától. Az Ő akaratának semmilyen megnyilvánulásán sem fogja elérni őket hitetlenségükben. 

Bárcsak Krisztus minden hitvalló követőjének megmutathatnám, hogy is van ez a dolog igazán! Vetünk a testnek, de vetünk a Léleknek is, és olyan gyümölcsöt fogunk aratni, amilyen magot vetettünk. Munkánkban és szórakozásunkban csak azokat a dolgokat szabadna megtennünk, amelyek kedvesek Istennek. A könnyelmű, világias és lealacsonyító szokásoknak nem szabad szeretetünk és jó szándékunk fölé kerekedniük. 
(Review and Herald, 1882. június 20.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése