hétfő, szeptember 26, 2016

DORKÁS

DORKÁS

"Joppéban pedig vala egy nőtanítvány, névszerint Tábitha, mely megmagyarázva Dorkásnak, azaz zergének mondatik: ez gazdag vala jó cselekedetekben és alamizsnákban, melyeket osztogatott.
(ApCsel 9:36) 

A Lidda melletti Joppéban élt egy Dorkás nevű asszony, akit jó cselekedetei nagyon közkedveltté tettek. Élete tele volt a kedvesség cselekedeteivel. Gyakorlott ujjai sokkal aktívabbak voltak nyelvénél. Tudta, kinek van szüksége kényelmes ruhára és kinek együttérzésre, szabadon szolgált a szegényeknek és a bánatosoknak.

"Lőn pedig azokban a napokban, hogy megbetegedvén, meghala: és miután megmosták őt, kiteríték a felházban." (ApCsel 9:37) A joppéi gyülekezet tudatában volt a veszteségnek. Nem csoda, hogy amikor látták, felidézték Dorkás szolgáló életét, gyászoltak és forró könnycseppeket hullattak élettelen testére.

Hallva, hogy Péter Liddában tartózkodik, a joppéi hívők követeket küldtek hozzá, "kérve, hogy késedelem nélkül menjen át hozzájuk." (38. vers)

"Felkelvén azért Péter, elméne azokkal. Mihelyt oda ére, felvezeték őt a felházba: és elébe állának néki az özvegyasszonyok mindnyájan sírva és mutogatva a ruhákat és öltözeteket, melyeket Dorkás csinált, míg velük együtt volt." (39. vers)

Péter kiküldte a szobából a síró asszonyokat, és térdre borulva buzgón imádkozott Istenhez, hogy adja vissza Dorkás életét és egészségét. Azután a testhez fordult, ezt mondva: "Tábitha, kelj fel! Az pedig felnyitá szemeit; és meglátván Pétert, felüle." (40. vers)

Dorkás nagy szolgálatot tett a gyülekezetnek és Isten jónak látta visszahozni őt az ellenség földéről, hogy képességei és energiája továbbra is áldás legyen másoknak, és hogy Krisztus műve erősödjék hatalmának megnyilatkozása által. 
(Review and Herald, 1911. április 6.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése