csütörtök, január 31, 2019

A LÉLEK MÉG MINDIG VÁR

A LÉLEK MÉG MINDIG VÁR



„Ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, akit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek."
(Jn 14:26) 

A Szentlélek még mindig arra vár, hogy elvégezhesse munkáját az emberi szívben. Akik vágynak arra, hogy tanuljanak, azok közeli kapcsolatba kerülhetnek Istennel, és így beteljesedhet rajtuk az az ígéret, amit földön jártakor Krisztus mondott tanítványainak, hogy a Vigasztaló megtanít nekik mindent és eszükbe juttat minden dolgot. De ha elszakadunk Istentől, nem lehetünk többé Krisztus iskolájának tanulói, és nem fogunk többé személyes felelősséget érezni azokért a lelkekért, akikért Krisztus meghalt.

Krisztus tanítványainak az volt a legnehezebb, hogy Mesterük tanításait világosan elkülönítsék a rabbik, az írástudók és a farizeusok hagyományaitól és életelveitől. Jézus tanításai, melyekkel tanítványait képezte, s melyet ők Isten hangjaként tiszteltek, meggyőzte elméjüket és meglágyította érzelmeiket. A tanítványok nem lehettek addig élő és fénylő sugarak, amíg nem szabadultak meg az emberi mondásoktól és parancsolatoktól, s nem értékelték, szerették és cselekedték Krisztus szavait, melyek határozott igazságokként, mint értékes drágakövek mélyen bevésődtek elméjükbe és szívükbe.

Jézus eljött a világba, szent életet élt, meghalt, és eltávozott, hogy egyházára hagyja értékes kincseit, örökségét. Tanítványait tette meg a legdrágább hitelvek őrzőivé, hogy ők azt emberi tévedésektől és hagyományoktól mentesen egyházának kezébe tegyék. Úgy nyilatkoztatta ki magát előttük, mint a világ világossága és az igazság napja; és megígérte nekik a Vigasztaló Szentlelket, akit az Ő nevében az Atya küld nekik. 
(Signs of the Times, 1891. november 16.)

„Nem hagylak titeket árvákul; eljövök tihozzátok." (Jn 14:18) Az isteni Lélek, akit a világ Megváltója ígérete szerint elküld, Isten jelenléte és hatalma. Ő nem fogja elhagyni népét ebben az Isten kegyelmét nélkülöző világban, hogy Isten ellensége bántalmazza és a világ zsarnoksága zaklassa őt, hanem eljön hozzájuk. 
(Uo., 1891. november 23.)

Napi ige - Isten gondoskodik a megpróbáltakról

„Ámde az Úr szemmel tartja az Őt félőket, az Ő kegyelmében bízókat. Hogy kimentse lelküket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket."
(Zsolt. 33,18–19)

„Sátán vadul támad, és csalásai ravaszak, de az Úr szemmel tartja népét. Gyötrelmük súlyos, a kohó tüze már-már megemészti őket. De Jézus tűzben megpróbált aranyként hozza ki őket a lángokból. Földiességük leválik, hogy Krisztus képmása tökéletesen megmutatkozzon bennük. 
Úgy tűnik, mintha az Úr időnként elfeledkezne az egyházát fenyegető veszélyekről és az ellenség okozta sebeikről. De Isten nem felejt. A világon semmi sem olyan drága neki, mint egyháza... Isten hűséges, imádkozó gyermekei benne rejtik el életüket. Maguk sem tudják, milyen biztonságban vannak. Sátán késztetésére e világ uralkodói életükre törnek. De ha megnyílna a szemük, mint Elizeus szolgájáé Dótánban, látnák, amint a körülöttük táborozó angyalok féken tartják a sötétség seregeit."
(Próféták és királyok, 366–367. l.)

szerda, január 30, 2019

Napi ige - Hirdetni az Igét mindenkinek

„És mondta nekem: Embernek fia! Vajon megélednek-e ezek a tetemek? És mondtam: Uram Isten, te tudod! És mondta nekem: Prófétálj e tetemek felől és mondjad nekik: Ti megszáradt tetemek, halljátok meg az Úr beszédét!"
„Amiképpen nem tudod a szélnek útját, és azt, hogy miként vannak a csontok a terhes asszony méhében, akképpen nem tudod az Isten dolgát, aki mindeneket cselekszik."

(Ezék. 37,3–4; Préd. 11,5)

„Az emberi lelkek, akiket megmenteni szeretnénk, olyanok, mint az Ezékiel látomásában elénk táruló látvány: megszáradt csontok völgye. Halottak törvényszegéseikben és bűneikben... Amikor a kérdés elhangzik nekünk is: »embernek fia, megelevenedhetnek-e ezek a csontok?« – a mi válaszunk is tudatlanságunk beismerése legyen: »Te tudod, Uram.« 
Külső látszatra semmi sem mutathat arra, hogy valami reménységünk lehetne megelevenedésükre. A prófétai igét azonban mégis hirdetni kell, mint ahogyan Ezékiel szólt a megszáradt csontoknak az Úr parancsára... Prédikálnunk kell az Igét azoknak is, akik a mi megítélésünk szerint oly reménytelenek, mintha már sírjaikban feküdnének."
(Review and Herald, 1893. jan. 17.)

A LÉLEK TÜRELMESEN VÁR

A LÉLEK TÜRELMESEN VÁR



„Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő énvelem."
(Jel. 3:20) 

Mindannyiunknak − idősnek és fiatalnak egyaránt − szükségünk van arra, hogy Istentől tanuljunk. Emberek is taníthatnak, hogy tisztán lássuk az igazságot, de egyedül Isten tudja megtanítani a szívet arra, hogy a megmentő igazságot elfogadja, mely azt jelenti, hogy jó és őszinte szívvel elfogadjuk az örök élet igéit. Az Úr türelmesen vár arra, hogy taníthasson és vezethessen minden vágyakozó szívet. A hiba nem a készséges Oktatóban, a világ legnagyobb tanítójában, hanem a tanulóban van, aki saját benyomásaihoz és elképzeléseihez ragaszkodik, nem adja fel emberi elméleteit, nem jön alázattal tanulni a Mesterhez. Nem engedi, hogy lelkiismeretét és szívét Isten nevelje, fegyelmezze és képezze − ahogy a gazda műveli a földet, és az építész építi a házat. „Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok." (1Kor 3:9)

Mindenkinek szüksége van arra, hogy Isten saját hasonlatosságára munkálja, formálja és alakítsa őt. Kedves barátaim, fiatalok és idősek, Krisztus mondja el nektek az örökkévaló igazságot: „Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek. /Ha nem fogadjátok el tanácsadóként Krisztus szavait, nem lesz meg bennetek az ő bölcsessége és lelki élete. / Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, ... Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az énbennem lakozik és én is abban." (Jn 6:53-56) 
Krisztus mondta: „A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet." (63. vers) 

Akik kutatják az Írásokat, és a legkomolyabban szeretnék megérteni azokat, azokban megnyilvánul a Lélek megszentelő ereje azáltal, hogy hitet ébreszt az igazságban, s mivel szívük legmélyébe rejtették az igazságot, így olyan hitük lett, mely szeretet által munkálkodik, és megtisztítja a lelket. Lelki izomzatuk megerősödik az élet kenyere által, mellyel élnek. 
(Manuscript Releases, 8. kötet, 162-163. oldal)

kedd, január 29, 2019

MOST VAN ITT A BŰNBÁNAT IDEJE

MOST VAN ITT A BŰNBÁNAT IDEJE



„Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét. Mert ő mondja: Kellemetes időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idő, ímé itt az üdvösség napja."
(2Kor 6:1-2) 


P. testvér azt kérdezted, hogy elkövetted-e a bűnt, melyre nincs bocsánat sem ebben az életben, sem az eljövendőben? Válaszom ez: Nem látok semmi bizonyítékot arra, hogy ezt tetted volna. 
Mi is a Szentlélek elleni bűn? Szándékosan a Sátánnak tulajdonítani a Szentlélek munkáját. Tegyük fel például, hogy valaki tanúja az Isten Lelke különleges tevékenységének. Meggyőző bizonyíték birtokában van, hogy valakinek a tevékenysége összhangban áll a Szentírással, a Szentlélek tanúsítja a lelkének, hogy a munka Istentől származik. Később azonban kísértésbe esik: gőg, önhittség, vagy más ördögi vonás lesz úrrá rajta és elveti e tevékenység isteni eredetének összes bizonyítékát: kijelenti, hogy amit azelőtt a Szentlélek hatalmának ismert el, azt a Sátán hatalma vitte végbe. Isten az ő Szentlelkének közvetítésével munkálkodik az ember szívén. Ha valaki szándékosan elveti a Szentlelket és kijelenti, hogy tevékenysége a Sátántól származik, akkor nincs többé közvetítő számára, akin keresztül Isten érintkezhetnék vele. Azzal, hogy megtagadják a bizonyítékot, melyet Isten kegyelmesen nekik adott, kirekesztik a szívükben ragyogó világosságot, azért a sötétségben hagyatnak. Így bizonyul be Krisztus szava. „Ha azért a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség?" (Mt 6:23) 

Aki e bűnt elkövette, ideig-óráig Isten gyermekének tűnhet, de mikor a körülmények jobban feltárják a jellemét és felszínre hozzák lelkületét, akkor majd kiderül, hogy az ellenség területén állnak, az ő fekete lobogója alatt.

Atyafi, a Lélek ma hív téged. Jöjj teljes szíveddel Jézushoz! Bánd meg bűneidet, valld be azokat Istennek, hagyj el minden álnokságot, s magadévá teheted összes ígéretét: "Térjetek énhozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen több!" (Ésa 45:22) Ez a kegyelem hívása. 
(Testimonies, 5. kötet, 634. oldal)

Napi ige - Milyen az új szív?

Adok nektek új szívet, és új lelket adok belétek, elveszem a kőszívet testetekből, és adok nektek hússzívet. Az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek."
(Ezék. 36,26–27)

„Különösképpen a fiatalok hajlamosak tévedésbe esni, hogy mi is az az új szív. Nem tudják, hogy ez mit jelent. Különleges változásra várnak az érzelmeikben. Ezt értik megtérésen. E tévedés miatt ezrek és ezrek szenvedtek lelki hajótörést, mivelhogy nem értették meg jól e kijelentést: »szükség nektek újonnan születnetek«. 
Sátán törekszik úgy formálni az emberek gondolkodását, hogy úgy véljék, ha bizonyos érzelmi elragadtatást éreznek, akkor már megtértek. A gyakorlati életük azonban nem változik meg. Cselekedeteik ugyanolyanok, mint azelőtt. Életükben nem láthatók a jó gyümölcsök. Gyakran és hosszan imádkoznak, és állandóan az érzelmeikre hivatkoznak, amelyeket ekkor meg akkor éltek át. De nem nyertek új életet. Megcsalatottak. Tapasztalatuk nem hatol mélyebbre érzelmeiknél. A homokra építenek, és amikor a vad, viharos szelek jönnek, elseprik házukat...
Amikor Krisztus új szívről beszél, akkor az elmét, az életet és a teljes emberi lényt érintő változásról beszél... Új szívet nyerni annyi, mint új gondolkodást, új életcélokat, új indítékokat nyerni. Mi az új szív külső jele? Egy megváltozott élet. A naponkénti, óránkénti meghalás az önzésnek és a büszkeségnek."

(Youth Instructor, 1901. szept. 26.)

hétfő, január 28, 2019

Napi ige - Hűség

„Akik bíznak az Úrban, olyanok, mint a Sion hegye, amely meg nem inog, örökké megáll."
(Zsolt. 125,1)

„Az Úr utálja, ha valaki közömbös és hűtlen, amikor ügye válságba jut. Az egész világegyetem leírhatatlan érdeklődéssel figyeli a jó és a rossz közötti nagy küzdelem záró jeleneteit. Isten népe közeledik az örökkévalóság határához. Mi lehetne fontosabb számára, mint az, hogy hű legyen a menny Istenéhez?...
Isten különös áldása kíséri a tettek embereinek fáradozását. Azokét, akik nem hagyják magukat letéríteni az egyenes útról, hanem mennyei hatalommal kérdezik: »Ki az Úré?« És nem állnak meg a puszta kérdezésnél, hanem követelik, hogy mindazok, akik egyek akarnak lenni Isten népével, lépjenek elő és félreérthetetlenül tegyenek tanúságot a királyok Királya és a mennyeknek Ura iránti hűségükről. 
Ezek az emberek akaratukat és terveiket Isten törvénye alá rendelik. Saját életük sem drága nekik, mert szeretik Istent. Feladatuk az, hogy felfogják az Ige fényét, és ragyogtassák a világnak tiszta, szakadatlan sugarakban. Hűség Istenhez – ez a jelszavuk."
(Próféták és királyok, 94–95. l.)

NE SZÓLJ A LÉLEK ELLEN!

NE SZÓLJ A LÉLEK ELLEN!



„Még aki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de aki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik." 
(Mt 12:32) 

Röviddel ezelőtt történt, hogy Jézus másodszor művelt olyan csodát, mellyel megszállott, vak és néma embert gyógyított meg, ezért a farizeusok újból megvádolták: „Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket." (Mt 9:34) 
Krisztus nyíltan megmondta nekik, hogy ha a Szentlélek munkáját Sátánnak tulajdonítják, elvágják magukat az áldás kútforrásától. Akik úgy beszéltek Jézus ellen, hogy nem vették észre isteni természetét, azok a Szentlélek által még beláthatják és megbánhatják tévedésüket, és bocsánatban részesülhetnek. Krisztus vére minden bűnt lemos, bármilyen legyen is az, ha a lélek megbánja és hisz; ám ha valaki elutasítja a Szentlélek munkáját, az oda kerül, ahol nincs számára megtérés, sem hit. 

Isten Lelke munkálkodik a szívben, s ha az ember készakarva utasítja el, és sátáninak minősíti, akkor azt a csatornát vágja el, melyen át Isten kapcsolatba léphet vele. Ha egy lélek végleg visszautasítja a Szentlelket, akkor Isten már semmit sem tehet érte.
Nem Isten vakítja meg az embereket, nem Ő keményíti meg szívüket. Ő világosságot küld, hogy kijavíthassák hibáikat, biztos útra vezeti őket. Ennek a világosságnak az elvetése miatt vakul meg a szem, keményedik meg a szív. 
A folyamat sokszor fokozatos, szinte észrevehetetlen. Az ember Isten igéjéből kapja a világosságot, szolgái által vagy Lelkének ereje által. Ám ha ezt a fénysugarat nem veszi figyelembe, a lelki felfogás részben eltompul, s a világosság következő megnyilatkozását kevésbé tisztán érzékeli. Így sűrűsödik a sötétség, míg végül is éjszaka lesz a lélekben. Ez történt a zsidó vezetőkkel is. Meggyőződtek a Krisztust kísérő isteni erő felől, de hogy ellenállhassanak az igazságnak, a Szentlélek munkáját Sátánnak tulajdonították. Ezzel tudatosan választották a csalást, alávetették magukat Sátánnak, és ettől fogva már az ő ereje befolyásolta őket. 
(The Desire of Ages, 321-323. oldal)

vasárnap, január 27, 2019

Napi ige - A titkok az Úréi...

„Ki az – mondod –, aki gáncsolja az örök rendet tudatlanul? Megvallom azért, hogy nem értettem, csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom. Hallgass hát, kérlek, én hadd beszéljek, én kérdezlek, te pedig taníts engem!"

(Jób 42,3–4)

„A legértelmesebb emberek sem képesek megérteni az Úr titkait. A Biblia számos kérdést vet fel, amelyre nem tudnak megfelelni még a legnagyobb tudósok sem. Nem is azért veti fel az Írás ezeket a kérdéseket, hogy felelni tudjunk rájuk, hanem hogy felhívja a figyelmünket Isten mélységes titkaira, megtanítsanak bennünket bölcsességünk korlátolt voltára, arra, hogy mindennapi környezetünkben sok minden felülmúlja véges értelmünket. Isten bölcsességét, szándékait képtelenek vagyunk kifürkészni... Örökké kutathatunk, örökké tanulhatunk, de azon túl mégis ott marad a végtelenség."
(Bizonyságtételek. VIII. kötet 26. l.)

A titkok, amelyek meghaladják a kutató elme képességeit és lehetőségeit, tiszteletet és hitet ébresztenek az igazság őszinte keresőjében... Az Úr tervezte így, hogy egyes dolgokat kénytelenek legyünk kizárólag hit által elfogadni. Ha elismerjük ezt, csupán csak azt ismerjük el, hogy a véges elme elégtelen a végtelen felfogására, hogy a korlátolt emberi tudás nem értheti meg teljesen a Mindenható szándékait... 
Helyénvaló, ha alaposan tanulmányozzuk a Biblia tanításait és kutatjuk Isten mélységeit, amennyi a Szentírásból feltárul. De »a titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a mi fiainké« (V.Móz. 29,29)."
(Válogatott bizonyságtételek II. kötet, 349–351. l.)

A SZENTLÉLEK ELLENI BŰN

A SZENTLÉLEK ELLENI BŰN

„Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek." 
(Mt 12:31) 

Azoknak címzem e sorokat, akiknek volt világosságuk, akiknek voltak előjogaik, akiket figyelmeztettek, akiknek könyörögtek, s akik nem tettek határozott erőfeszítéseket azért, hogy teljesen alárendeljék magukat Istennek. Figyelmeztetlek titeket, hogy féljetek attól, nehogy elkövessétek a Szentlélek elleni bűnt, s így − miközben erkölcsi közönybe süllyedtek − magatokra maradjatok, és sohase nyerjetek bocsánatot. Miért engeditek meg magatoknak, hogy továbbra is a Sátán iskolájába járjatok, és olyan tevékenységeket folytassatok, melyek lehetetlenné teszik a megtérést és a megújulást? Miért álltok ellen a kegyelem közeledésének? Miért mondjátok, hogy „Hagyj magamra!", hogy majd később kérjétek Istent, hogy adja nektek a vágyat, ami már addig is a tiétek volt?
Akik ellenállnak Isten Lelkének, úgy gondolják, hogy majd egyszer a "jövőben" meg fognak térni, amikor felkészültek arra, hogy határozott lépést tegyenek a megújulás felé; de a megtérés akkor már felül fogja múlni erejüket. A nekik adott világosság és előjogok szempontjából sötétségben lesznek azok, akik visszautasítják, hogy a birtokukban lévő világosságban járjanak.

Senki se tekintsen úgy a Szentlélek elleni bűnre, mint valami rejtélyes és meghatározhatatlan dologra. A Szentlélek elleni bűn az, amikor valaki kitartóan visszautasítja, hogy válaszoljon a megtérésre szólító hívásnak. Ha elutasítod, hogy higgy Jézus Krisztusban, mint személyes Megváltódban, akkor a sötétséget szereted és nem a világosságot, azt a légkört szereted, amiben az első nagy hitehagyás is megtörtént. Ezt a légkört választod ahelyett a légkör helyett, mely az Atyát és a Fiút övezi, és Isten szabad választást enged neked. Azonban egyetlen lélek se csüggedjen el: a Mester egyetlen lelket sem enged elesni, aki küzd azért, hogy az ő akaratát cselekedje. Bízz Istenben! Az Úr Jézus bizonyítékát adta annak, hogy végtelenül értékesnek tart téged. Elhagyta királyi trónját, elhagyta a királyi udvart, istenségét emberi természetbe öltöztette, szégyenteljes halált halt a Golgota keresztjén, hogy téged megváltson. 
(Review and Herald, 1897. június 29.)

szombat, január 26, 2019

A LÉLEK ELTÁVOZHAT

A LÉLEK ELTÁVOZHAT



„Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, aki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, mellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?" 
(Zsid 10:29) 

Akik elutasítják Isten Lelkét és távozásra késztetik őt, nem tudják, hogy Sátán hová fogja őket vezetni. Amikor a Szentlélek eltávozik az embertől, önkéntelenül meg fogja tenni azokat a dolgokat, melyeket egykor − helyesen − bűnnek ítélt. Ha nem hallgat a figyelmeztetésekre, akkor olyan csapdába fogja ejteni önmagát, amely - mint Júdás esetében is - árulóvá és vakká teszi őt. Lépésről lépésre Sátán nyomdokait fogja követni. Ki tud ezek után bármilyen célból harcolni vele? Talán a lelkészek fognak könyörögni velük és értük? Minden szavuk semmitmondó mesének tűnik előttük. Az ilyen lelkek Sátánt választották társuknak, félreértelmezik a kimondott szavakat és torz megvilágításban jutnak el elméjükhöz.

Azok, akik Isten Lelkét megszomorították, az Isten szolgái által hozzájuk intézett minden kérlelést értelmetlennek találják. Félreértelmeznek minden szót. Kinevetik és kigúnyolják a Szentírás figyelmeztetéseinek legünnepélyesebb szavait is, melyek hallatán remegnének, ha sátáni megbízottak nem babonáznák meg őket. Hiábavaló minden hozzájuk intézett felhívás. Nem hallgatnak meg sem feddést, sem tanácsot. Megvetik a Lélek minden könyörgését és áthágják Isten parancsolatait, melyeket egykor védelmeztek és felmagasztaltak. Nagyon illenek magatartásukra az apostol szavai: „...kicsoda igézett meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak?" (Gal 3:1) Saját szívük tanácsait követik, míg az igazság nem lesz többé igazság számukra. Barabbást választották, Krisztust pedig elvetették. 

Létfontosságú, hogy Isten minden igéjével éljünk, máskülönben régi természetünk újra és újra előtérbe kerül. A Szentlélek, az igazság megváltó kegyelme teszi szívben eggyé egymással és Istennel Krisztus követőit. Csakis ő tudja kiűzni az ellenségeskedést, az irigységet és a hitetlenséget. Ő szentel meg minden vonzalmat. Ő szabadítja meg Sátán hatalmából és viszi vissza Istenhez a vágyódó és sóvárgó lelket. Ez a kegyelem hatalma. Ez az isteni hatalom, melynek befolyására megváltoznak a régi dolgok, szokások és gyakorlatok, melyeket ha mégis dédelget a lélek, elválasztja magát Istentől. Így megy végbe lélekben a megszentelődés, folyamatosan előre haladva és növekedve. 
(Review and Herald, 1897. október 12.)

Napi ige - Magasan is okosan

„Azoknak, akik gazdagok e világon, mondd meg, hogy ne fuvalkodjanak fel, se ne reménykedjenek a bizonytalan gazdagságban, hanem az élő Istenben, aki bőségesen megad nékünk mindent a mi tápláltatásunkra."

(I.Tim. 6,17)
„A jólét közepette nagy veszély leselkedik ránk. A gazdagság és dicsőség minden korszakban veszélyeztette az alázatosságot és lelkiséget... A szenvedés, a megpróbáltatás, a csapás fájdalmat okozhat, de a legnagyobb veszélyt a lelki életre a jólét jelenti. Ha az ember nem veti alá magát állandóan Isten akaratának, ha az igazság nem szenteli meg, a siker biztosan felébreszti benne az elbizakodottságra való természetes hajlamot.
Az alázat völgye – ahol az ember minden lépésénél csak Istentől várhat tanítást és eligazítást – veszélytelen. A legsúlyosabb veszélyben az az ember van, aki magas csúcson áll, és akit helyzete, állása folytán nagyon bölcsnek tartanak. Ha nem Istenre támaszkodik, biztosan elbukik. A gőg és becsvágy – ha ápoljuk magunkban – megrontja az életünket, mert a büszkeség és önelégültség bezárja szívünket a menny végtelen áldásai előtt... Szegény esendő ember! Mit is tehet Isten az olyan emberekért, akik elfeledkeznek arról, hogy Teremtőjüktől függnek!"

(Próféták és királyok, 38–39. l.)
Rembrandt: Rich fool

péntek, január 25, 2019

Napi ige - Az éneklés értéke

„Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a Te nevednek, óh Felséges, hirdetni jó reggel a Te kegyelmedet, és éjjelente a Te hűséges voltodat!
(Zsolt. 92,2–3)

„Dávid változatos életének viszontagságaiban énekek által tartotta fenn a mennyel való összeköttetését... Jézus gyakran hárította el földi életében a kísértéseket énekkel. Ha éles, bántó szavak hangzottak el ellene, vagy ha az Őt körülvevő légkör elégedetlenséggel, bizalmatlansággal, vagy ellenségességgel telítődött, akkor gyakran hallatta a hit és a szent öröm énekét. A húsvéti ünnepek ama szomorú estéjén is, mikor elárultatása és halála előtt állt, a zsoltár szavaival emelte fel hangját...
Ha helyesen alkalmazzuk, a zene Isten értékes adománya, amely felemeli a gondolatokat, fogékonnyá tesz a magasabbrendű dolgok iránt... 

Kevés olyan hatásos eszköz van arra, hogy Isten Igéjét az emlékezetünkben tartsuk, mintha ének formájában ismételjük el. Az ilyen éneknek csodálatos hatalma van. Ereje van arra, hogy a nyers és faragatlan természetet legyőzze, a gondolatokat megelevenítse, együttérzést ébresszen, harmóniát hozzon létre a cselekedetekben, száműzze a sötétséget és a balsejtelmeket, amelyek megsemmisítik a bátorságot és meggyengítik a jóért való fáradozások erejét... Sohase tévesszük szem elől az ének, mint nevelő eszköz értékét!"
(Nevelés, Költészet és ének c. fejezetből)

A LELKET MEG LEHET SZOMORÍTANI

A LELKET MEG LEHET SZOMORÍTANI

„És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára."
(Ef 4:30) 

Szeretném minden testvér és testvérnő emlékezetébe vésni, hogy a Szentlélek megszomorítása komoly dolog. Ez akkor történik meg, amikor az emberi hírnökök a saját maguk útját járják, a hasznukért munkálkodnak és visszautasítják, hogy Isten szolgálatába lépjenek, mert a kereszt túl nehéz, vagy az önmegtagadás túl nagy ár számukra. A Szentlélek minden szívbe szeretne beköltözni. Ha mint tiszteletreméltó vendéget örömmel köszöntik, akkor azok, akik befogadták őt, teljessé lesznek Krisztusban; az elkezdett jó munka befejeződik; és a tisztátalan gondolatok, a visszás érzelmek és a lázadó tettek helyét szent gondolatok, mennyei érzelmek és krisztusi cselekedetek foglalják el. 

A Szentlélek mennyei tanító. Ha figyelünk leckéire, akkor bölcsek leszünk az üdvösségre. De jól kell vigyáznunk szívünkre, mert túl gyakran feledkezünk el a kapott mennyei utasításról, és szentségtelen szívünk természetes hajlamai szerint akarunk cselekedni. Mindenkinek meg kell vívnia a harcot saját énjével. Figyeljünk a Szentlélek tanításaira! Ha ezek szerint cselekszünk, akkor ő újra és újra megismétli ezeket, míg a benyomások olyanok nem lesznek, mintha örök sziklába véste volna őket. 

Isten megvásárolt bennünket, és minden emberi szívben igényt tart a trónra. Lelkünket és testünket alá kell rendelnünk neki; természetes szokásainkat és vágyainkat pedig lelkünk magasabb rendű szükségleteinél alábbvalónak kell tartanunk. Ebben a munkában azonban nem hagyatkozhatunk önmagunkra. Nem követhetjük biztonsággal saját iránytűnket. A Szentléleknek kell megújítania és átalakítania bennünket. Isten szolgálatában nem lehet félmunkát végezni. Akik azt vallják, hogy Istennek szolgálnak, s mégis természetes ösztöneik szerint élnek, azok félrevezetik önmagukat. Krisztus mondta: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből" (Mt 22:37), "...ezt cselekedd, és élsz." (Lk 10:28) 
(Manuscript Releases, 18. kötet, 47-48. oldal)

csütörtök, január 24, 2019

A LÉLEK MEGVILÁGOSÍT

A LÉLEK MEGVILÁGOSÍT



„Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, amíg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy." 
(Jn 12:35) 

Jézus mondja: „Járjatok, amíg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket." Gyűjts össze minden sugarat, ne menj el egy mellett sem! Járj a fényben! Valósíts meg minden igazságot, melyet az Úr megmutatott! Élj azok szerint a szavak szerint, melyek Isten ajkáról származnak, s így követni fogod Jézust, amerre jár! Amikor az Úr bizonyosságra bizonyosságot, fényre fényt ad, miért van az, hogy a lelkek bizonytalankodnak, hogy kövessék-e a világosságot? Miért utasítják el az emberek, hogy világosságban haladjanak a még nagyobb világosság felé? 

Az Úr nem tagadja meg Szentlelkét azoktól, akik kérik tőle. Amikor a lelkiismeret meggyőződésre jut, miért nem figyelnek Isten Lelkének hangjára, miért nem hallgatnak rá? Minden tétovázásunkkal és késlekedésünkkel olyan helyzetbe hozzuk magunkat, ahonnan egyre nehezebb lesz elfogadnunk a mennyei világosságot, míg végül lehetetlen lesz, hogy az intelmek és figyelmeztetések hassanak ránk. A bűnös egyre könnyebben és könnyebben mondja: „Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hívatlak téged." (ApCsel 24:25) 

Tudom, milyen veszélyben vannak azok, akik visszautasítják, hogy az Istentől nyert világosságban járjanak. Szörnyű válságba sodorják ezzel önmagukat, és magukra maradnak, hogy a saját elgondolásaik szerint, saját útjukon járjanak. Lelkiismeretük egyre érzéketlenebbé válik. Isten hangja egyre távolabbról hallatszik, és a bűnös magára marad saját oktalanságaival. Makacsul visszautasít minden felhívást, figyelmen kívül hagy minden javaslatot és tanácsot, elfordul megmentésének minden - számára biztosított - eszközétől, és Isten küldöttének hangja már semmi hatással sincs gondolkodására. Isten Lelkének fékező ereje már nem hat rá, és elhangzik a kijelentés: „Bálványokkal szövetkezett, ... hagyd hát magára!" (Hós 4:17) Ó, milyen sötét, makacs és önfejű ez a függetlenség! Úgy tűnik, mintha a halál érzéketlensége ülte volna meg szívét. Ezen a folyamaton megy keresztül a lélek, ha visszautasítja a Szentlélek munkáját. 
(Review and Herald, 1897. június 29.)

Napi ige - Engedelmesség

„Akkor mondta Sámuel Saulnak: Esztelenül cselekedtél, nem tartottad meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatát, melyet parancsolt néked... Vajon kedvesebb-é az Úr előtt az égő- és véres áldozat, mint az Úr szava iránt való engedelmesség? Ímé, jobb az engedelmesség a véres áldozatnál és a szófogadás a kosok kövérénél!"
(I.Sám. 13,13; 15,22)

„Sohasem tudjuk, hogy milyen nagy dolgok forognak kockán a próba idején. Nincs biztonság másban számunkra, csak az Isten igéje iránti engedelmességben. Isten a hit és engedelmesség feltétele mellett adta minden ígéretét. Ne bízzuk magunkat a saját érzéseinkre vagy emberek tanácsára, hanem engedelmeskedjünk Isten akaratának. Járjunk egyenesen az Ő parancsolatai szerint, minden körülmények között. Az ilyen cselekedetek következményeiért mindenkor felel az Úr...

Azok, akik fiatal korukban az Isten törvényei iránti engedelmességet gyakorolják, később alkalmasak lesznek nagyobb feladatok elvégzésére. Aki viszont évek hosszú során át visszaél az Isten adta erőkkel, az nem találja többé azt régi frissességében, ha megtérve, meg akarja változtatni útját...

Isten Lelkének és beszédének feddését elvetni igen veszedelmes dolog. Pedig sokan tesznek ma is úgy, mint Saul: addig játszanak a kísértésekkel, míg azután a bűn igazi mibenlétét már nem ismerik fel. Elhitetik magukkal, hogy nem követnek el igazságtalanságot, ha jó szándékból hajolnak el Isten rendelkezésétől. Addig-addig ellenkeznek a kegyelem Lelkével, amíg annak szavát nem hallják meg többé, s így áldozatul esnek a maguk választotta tévelygésnek."


(Pátriárkák és próféták, Saul elvettetése c. fejezetből)

szerda, január 23, 2019

A LÉLEK SZÓL HOZZÁNK

A LÉLEK SZÓL HOZZÁNK



„Mikor pedig eljő majd a Vigasztaló, akit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd énrólam bizonyságot." 
(Jn 15:26) 

Az Úr nagy kegyelméből úgy döntött, hogy kiárasztja rád Szentlelkét. Az összejöveteleken és különböző intézményeinkben nagy áldás záporozott rád. A fény, az igazság és az erő mennyei követei látogattak meg, ám ezek alapján nem szabad azt gondolnod, hogy Isten így is megáld téged. Hogyan nyeri meg magának Krisztus választott gyermekeit? A Szentlélek hatalma által; mert a Szentlélek a Szentíráson keresztül szól elménkhez, és az igazságot az emberi szívekbe vési.
Keresztre feszítése előtt Krisztus megígérte, hogy elküldi tanítványainak a Vigasztalót. „Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt tihozzátok. És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében." (Jn 16:7-8). „De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek. Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek." (13-14. vers)

Krisztusnak ezt az ígéretét nem értékelték eléggé. Mivel az emberek nélkülözték Isten Lelkét, nem értették meg a törvény lelkiségét, sem annak örök követelményeit. Még azok, akik megvallották Krisztus iránti szeretetüket, sem értették meg a köztük és Isten közötti viszonyt, minderről csak homályos sejtésük volt. Nem értik meg kellőképpen Isten csodálatos kegyelmét, mely abban nyilvánult meg, hogy odaadta egyszülött Fiát a világ megmentéséért. Nem értik, milyen mélyrehatóak a szent törvény követelményei, és hogy gyakorlati életüket milyen bensőségesen át kell járniuk a törvény utasításainak. Nem ismerik fel, milyen nagy előjog, de egyben szükséglet is az ima, a megtérés és a Krisztus szavai szerinti élet. 

A Szentlélek szolgálata az, hogy tudatosítsa a lélekben a megszentelődésnek azt a módját, amit Isten elfogad. A Szentlélek szolgálata által a lélek megvilágosodik, a jellem megújul, megszentelődik és közelebb kerül Istenhez. 
(Review and Herald, 1894. január 30.)

Nyolc alapelv


MI A NEWSTART?
newstart.hu célja, hogy a NEWSTART alapelvek alapján az egészséges életmód infobázisa legyen.
Célja, hogy minden segítséget megadjon azok számára, akik elhatározták, hogy egészségesebben akarnak élni.
A NEWSTART egy angol mozaikszó - összetevői már régóta szolgálnak az egészséges életmód 8 alapkövének bemutatására.


TÁPLÁLKOZÁS / NUTRITION

A helyes táplálkozás az egészség egyik alapköve. Nem csoda, hiszen amit elfogyasztunk, abból táplálkozik a testünk. 


TESTMOZGÁS / EXERCISE

A mozgás az élet egyik törvénye. Kondicionáló testmozgásra van szükségünk. A cél minimum 20-30 percet mozogjunk a teherbírás határán legalább 5-ször hetente. A test kondíciója könnyen visszaeshet, ha nem rendszeres a testmozgás.


VÍZ / WATER

Testünk 60%-a víz, ezért nagyon fontos, hogy mikor, és mennyit igyunk. Emellett vízre van szüksége a belső és külső tisztításhoz. Igyunk 6-8 pohár vizet naponta! Még ennél is többet, ha verejtékezünk.


NAPFÉNY / SUN

A napfénynek több jótékony hatása is van a testre. Természetes D-vitaminnal látja el szervezetünket és kismértékben a koleszterinszintet is csökkenti. Használjuk, amennyit csak lehet, de óvakodjunk a napégéstől. Már fél arcunk legalább 10 perces napoztatása elegendő ahhoz, hogy a napi szükséges D-vitamin mennyiséget megkaphassuk. A D-vitamin heteken át tárolódik testünk zsírsejtjeiben.


MÉRTÉKLETESSÉG / TEMPERANCE

A jó dolgok mértékkel történő használata, és a rossz dolgok elkerülése magától értetődő, mégis sokszor nehéz megvalósítani. Ha valamit nagyon szeretünk, nehéz mértékletesnek lenni. A mértékletesség egy különleges képesség.


LEVEGŐ / AIR

A friss, tiszta levegő nélkülözhetetlen. Ez cigarettafüst és szmog nélküli környezetet jelent. Az erdőkben, tavaknál, tengereknél található, negatív ionizált részecskékben gazdag levegő az egyik legjobb orvosság. A mély légzés is legyen testmozgásunk része!


PIHENÉS / REST

A feltöltődéshez pihenés kell, mivel az alvás közben tudja a test megújítani saját magát. Az egészségnek sokféle pihenésre szüksége van, de a legédesebb pihenés a munka utáni pihenés. A korai lefekvés, és a korai felkelés a NEWSTART alapelvei.

BIZODALOM / TRUST

A testi és lelki egészség elválaszthatatlan."Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat." (Példabeszédek 3:5-6) Az Istenbe vetett hit vezethet el a helyes döntésekhez. 

Napi ige - Szolgálat

„Az ő ura pedig mondta néki: Jól van jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe."
(Máté 25,21)

Az arányos emberi jellem szépsége a személyes kötelességek lelkiismeretes végzéséből fejlődik ki. Ezért életünket jellemezze hűség a legnagyobb és a legjelentéktelenebb dolgokban is. A kis dolgokban való becsületesség, a hűség és szívélyesség szerény keretei között gyakorolva napfénnyel hinti be utunkat, és ha munkánkat a földön bevégeztük, akkor kitűnik majd, hogy minden hűséggel végzett, kis feladat valahol jó hatást váltott ki, és hogy ez nem évül el soha többé!" 
(Pátriárkák és próféták, A gyermek Sámuel c. fejezetből)

„Krisztus szolgálatra váltotta meg követőit. Urunk azt tanítja, hogy az élet igazi célja a szolgálat. Krisztus maga is szolgált, és minden követőjét ennek törvénye alá rendelte, az Isten és a felebarát iránti odaadás törvénye alá... »Krisztus rábízza követőire azt, amije van«, hogy szolgálatukban hasznosítsák. Megszabja »kinek-kinek a maga dolgát« (Márk 13,34). 
A menny örökérvényű tervében mindenkinek megvan a helye. Mindenkinek együtt kell működnie Krisztussal a lelkek megmentéséért. Amilyen biztos, hogy a mennyben megvan az a hely, amelyet Isten nekünk készített, olyan biztos az is, hogy a földön van olyan feladat Isten szolgálatában, amelyet személy szerint nekünk kell elvégeznünk."
(Krisztus példázatai, A talentumok c. fejezetből)

kedd, január 22, 2019

A LÉLEK MEGLÁTOGAT MINKET

A LÉLEK MEGLÁTOGAT MINKET



„Akiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, idvességetek evangéliumát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével."
(Ef 1:13) 
Isten Lelkének erőteljes behatása folytán feltárult előttem az Ő jelenlétének, munkájának jellege. Az Úr megmutatta nekem azt a veszélyt, melybe azok a lelkek kerülnek, akiket ily módon közelített meg; hiszen a „látogatás" után az ellenség még hevesebb támadásainak lesznek kitéve. Sátán kísértéseivel ostromolja őket, hogy hatástalanítsa Isten Lelkének munkáját és elérje, hogy a fontos igazságok - melyeket a Szentlélek bemutatott és melyekről bizonyságot tett - ne tudják megtisztítani és megszentelni azokat, akik megkapták a mennyei világosságot; s így Krisztus ne tudjon megdicsőülni bennük. A nagy lelki világosság időszaka − ha a fényre nem vigyáznak különös módon, és nem cselekszenek aszerint − ugyanolyan mértékű lelki sötétségbe fordul át. Ha az emberek nem vigyáznak a szent befolyásra, és nem foglalják le elméjüket szent dolgokkal, akkor Isten Lelkének befolyása kitörlődik elméjükből. 

Azoknak, akik a lelki ismeretekben gyarapodni szeretnének, az isteni forrás közelében kell állniuk, az üdvösség feltárult kútjaiból újra meg újra inniuk kell. Soha nem szabad elhagyniuk felüdülésük helyét; hanem szívüknek hálával és szeretettel kell megtelnie Isten jóságának és együttérzésének láttán; és folyamatosan részesülniük kell az élő vízből. 


„De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, mégsem hisztek." (Jn 6:36) 
Ez sokak esetében betű szerint teljesedik. Némelyeknek az Úr mélyebb betekintést engedett az igazságba, kegyelemmel, együttérzéssel és szeretettel teljes jellemébe; és mégis, miután megkapták a világosságot, hitetlenül fordultak el az Úrtól. Átélték Isten Lelkének mélyebb érintését, de amikor Sátán alattomos kísértéseivel megtámadta őket − ahogy ez mindig bekövetkezik az ébredés időszaka után − nem álltak végig ellen, harcolván a bűn ellen. Így akik előnyös helyzetben lehettek volna, ha helyesen használják fel a kapott drága világosságot, vereséget szenvedtek az ellenségtől. Az Istentől kapott világosságot másokra kellett volna árasztaniuk, a Szentlélek szent kinyilatkoztatásaival összhangban kellett volna dolgozniuk és cselekedniük; de mivel nem ezt tették, vereséget szenvedtek. 
(Review and Herald, 1894. január 30.)

Napi ige - A jó szó

„...A bölcseknek nyelve orvosság."
(Péld. 12,17/b)

„A lágy, kedves szavak úgy hatnak a lélekre, mint a harmat és a csendes záporeső a kiszáradt földre. Krisztusról azt mondja a Szentírás, hogy »kedvesség ömlött ajkairól«, tudta, hogyan kell »erősíteni a megfáradtat beszéddel« (Ésa 50,4). 
Az Úr megparancsolja mindnyájunknak: »A ti beszédetek mindenkor kellemes (kedves) legyen, hogy áldásos legyen a hallgatóknak« (Kol 4,6). Ha követjük Krisztus példáját a jó cselekvésében, az emberek szíve ugyanúgy megnyílik előttünk, mint Őelőtte." 
(Krisztus példázatai, A talentumok c. fejezetből)

„Ha nincs ajkadon a kedvesség törvénye, és szívedből nem árad ki a szeretet édes illata, akkor még semmit sem tudsz úgy tenni, mint ahogy kellene... Vannak szomorú történetek, amelyeket beírtak a menny könyveibe, de megőrizték őket a kiváncsi szemektől. A küzdelmeket a próbáratevő, nehéz körülmények ellen, amelyek abban az otthonban támadnak, amely naponta felemészti a bátorságot, a hitet és a bizalmat... Az ilyen ember úgy fogadja a kedves, szeretetteljes szavakat, mint az angyalok mosolyát."


(1891. 37. sz. levél)

hétfő, január 21, 2019

A LÉLEK KÖZÖTTÜNK VAN

A LÉLEK KÖZÖTTÜNK VAN

„Erről ismerjük meg, hogy benne maradunk és ő mibennünk; mert a maga Lelkéből adott minékünk."

(1Jn 4:13) 

Bár Isten Lelkét nem láthatjuk, de tudjuk, hogy emberek, akik törvényszegéseik és bűneik miatt halottak voltak, bűntudatra ébredtek és megtértek az ő munkája által. A gondatlan és az akaratos komollyá lett. A megkeményedett szívű ember megtért bűneiből, a hitetlen hívővé vált. A hazárdjátékos, a részeges és a kicsapongó állhatatos, józan és tiszta lett. A lázadó és csökönyös pedig szelíddé és Krisztushoz hasonlatossá vált. Amikor látjuk ezeket a jellembeli változásokat, biztosak lehetünk abban, hogy az egész embert Isten átalakító hatalma változtatta meg. 
A Szentlelket nem látjuk, de munkájának bizonyítékai szemmel láthatók azok megváltozott jellemében, akik egykor megátalkodott és makacs bűnösök voltak. Ahogy az erős szél is a magas fákat koronájuknál fogva a földre dönti, úgy tud a Szentlélek is munkálkodni az emberi szívekben, de a véges ember nem tudja ezt az isteni munkát megérteni.

Isten Lelke az egyes emberekben különbözőképpen nyilvánul meg. Van akit Isten Igéjén keresztül a Szentlélek közeledése mintegy remegéssel tölt el. Meggyőződése olyan erős lesz, hogy úgy tűnik, a hurrikán és az érzések tömkelege tombol a szívében, és egész lénye összeroskad az igazság átalakító ereje hatására. Amikor a megtérő lélek elnyeri az Úr bocsánatát, telve lesz buzgalommal, Isten iránti szeretettel, komolysággal és energiával, s az életadó Lelket, melyet befogadott, nem tudja elnyomni. Krisztus az örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne. Szerető érzései olyan mélyek és áthatóak lesznek, amilyen bánata és gyötrelme volt. Lelkéből a nagy mélység szökőárjához hasonló hálaadás és dicséret tör elő. Hála és öröm, így visszhangozva a mennyei hárfák örömhangjait. El kell mondania tapasztalatát, de nem valami pontos, közönséges, kitervelt módon. Lelke Jézus Krisztus érdemei által felszabadult, és egész lényét megrázza a felismerés, hogy Isten megváltotta Őt.
(Review and Herald, 1896. május 5.)

Napi ige - Meggondolatlan szavak

„Az igaznak elméje meggondolja, hogy mit szóljon."

(Péld. 15,28/a)

„Egyedül a végtelen Isten tudja felmérni azt a kárt, amit a meggondolatlan szavak okoznak. Ezek a szavak csak úgy leperegnek az ajkunkról, és talán nem is akarunk megsebezni velük senkit, mégis tanúskodnak benső gondolatainkról és munkát végeznek a Gonosz oldalán. 
Mennyi boldogtalanság származott a gondolkodás nélkül kimondott, barátságtalan szavakból a családi körben! Hányszor nyomják kemény szavak valakinek a lelkét, amelyek talán évekkel ezelőtt hangzottak el, de sohasem veszítették el fullánkjukat. 
Mint hitvalló keresztényeknek, meg kell fontolnunk azt a befolyást, amit szavaink gyakorolnak azokra, akikkel kapcsolatba lépünk, akár hívők, akár nem. Szavainkat figyelik és számbaveszik a kárt, amit meggondolatlan kijelentéseink okoznak. Utólagosan – akár hívőkkel, akár nem hívőkkel volt kapcsolatunk – nem lehet teljes mértékben közömbösíteni a könnyelmű, balga szavak kedvezőtlen következményeit. Szavaink megmutatják, milyen eledellel táplálkozik a lelkünk."

(Youth Instructor, 1895. jún. 27.)

vasárnap, január 20, 2019

A LÉLEK SEGÍT ABBAN, HOGY ISTEN GYERMEKEIVÉ LEGYÜNK

A LÉLEK SEGÍT ABBAN, HOGY ISTEN GYERMEKEIVÉ LEGYÜNK


„Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai."
(Róm 8:14) 

Úgy jelent meg Krisztus az emberek között, mint Isten követe. Úgy beszélt, mint akinek hatalma van, erőteljes kifejezésekkel jellemezte önmagát, híveitől feltétlen hitet és engedelmességet követelt. Mi mint nép, az ő Igéjében lefektetett alapelvekre építjük hitünket. Odaszántuk szívünket és lelkünket az élő Igének való engedelmességre, és arra, hogy követjük az „Így szól az Úr" szavát.

Jelenlegi és jövőbeli reménységünk is a Krisztussal és Istennel való kapcsolatunktól függ. Pál apostol mély értelmű szavakkal erősíti meg hitünket ebben a vonatkozásban. Azoknak, akiket Isten Lelke vezérel, akiknek szívében Krisztus kegyelme lakozik, ezt írja: „Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg." (Róm 8:16-17) 
Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!" (15. vers)

Krisztus arra hívott el, hogy jöjjünk ki a világból és különüljünk el attól. Arra hívott el, hogy szent életet éljünk, hogy szívünk folyamatosan Istenhez vonzódjék, és életünkben szüntelenül jelen legyen a Szentlélek. Aki igazán hisz Krisztusban, azon meglátszik, hogy szeretetének kegyelme lakik szívében. Aki valaha elidegenedett Istentől, az most a vele való közösségről tesz bizonyságot, s akin valaha érzéki természete uralkodott, most azon az isteni jellemvonások láthatók.
Isten gyermekeinek az igazság munkásaivá, állandó Istent-keresőkké és akaratának állandó cselekvőivé kell válniuk. Ez teszi őket teljessé Krisztusban. Angyalok, emberek és az el nem bukott világok lakói előtt kell bizonyítaniuk, hogy életük Isten akaratával megegyezik, s hogy ők országa alapelveinek hűséges megvalósítói. A Szentlélek − aki hit által lakik szívükben − közösségbe hozza őket Krisztussal és egymással, és megtermi bennük a szentség drága gyümölcseit.
(Review and Herald, 1909. augusztus 19.)

Napi ige - Haragkezelés

„A haragra késedelmes bővelkedik az értelemben, aki pedig elméjében hirtelenkedő, az bolondságot szerez."
(Péld. 14,29)

„Nem kell ellenségeinknek tekintenünk azokat, akik nem mosollyal az ajkukon fogadnak bennünket, és nem nyilvánítják ki közvetlenül a szeretetüket irántunk. Sokkal könnyebb mártírt játszani, mint legyőzni rossz természetünket. Példát kell mutatnunk másoknak azzal, hogy nem állunk le minden apró sérelemnél, hogy a magunk igazát védelmezzük. 
Természetesen megtörténik, hogy hamis híreket terjesztenek rólunk. De ha a helyes utat követjük, ha nem vesszük fel a harcot, mások sem fogják komolyan venni őket. 

Hagyjuk Istenre hírnevünk megőrzését. Mi pedig mint Isten fiai és leányai tegyünk bizonyságot arról, hogy van önuralmunk. Mutassuk meg, hogy a Lélek vezet bennünket, és késedelmesek vagyunk a haragra. 
A rágalom elhal a helyes életmód láttán, de nem szűnik meg a felindult szavak hatására. 

Legyen legfőbb gondunk az, hogy Isten félelmében cselekedjünk és a magatartásunkkal mutassuk meg, hogy a felőlünk terjesztett hírek hamisak. Senki sem üthet olyan sebet jellemünkön, mint mi magunk. Gyenge az a fal és roskadozó az a ház, amelyet állandóan meg kell támogatni. Ha nagyon aggódunk amiatt, hogy védelmezzük jó hírünket a kívülről jövő támadások ellen, akkor ezzel azt a benyomást keltjük, hogy nem vagyunk feddhetetlenek Isten előtt, és ezért van szükségünk a bizonygatásokra."
(1887. 24. sz. kézirat)

szombat, január 19, 2019

A LÉLEK KÖZBENJÁR ÉRTÜNK

A LÉLEK KÖZBENJÁR ÉRTÜNK



„Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért."
(Róm 8:27) 

Csupán egyetlen módon járulhatunk Istenhez. Imáink egyetlen név által juthatnak el hozzá: közbenjárónk az Úr Jézus által. Kell, hogy az ő Lelke ihlesse kéréseinket. A füstölőkben - melyeket a szentélyben lóbáltak meg Isten előtt - nem lehetett idegen tüzet használni. Tehát maga Isten szítja szívünkben az égő vágyat, hogy imáink elfogadhatók legyenek előtte. A bennünk élő Szentléleknek kell közbenjárnia értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. 

Imánkat szükségleteink mély átérzésének, és a kért dolgok utáni erős vágynak kell jellemeznie. Máskülönben nem nyernek meghallgatást imáink. Nem szabad belefáradnunk, sem felhagynunk kéréseinkkel, ha a válasz nem érkezik meg azonnal. „...erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt." (Mt 11:12) 
Az erőszak itt szent buzgóságot jelent, amit Jákob is gyakorolt. Nem arra van szükség, hogy erőteljes érzésekbe lovaljuk bele magunkat, hanem arra, hogy csendben, kitartóan tárjuk fel kéréseinket a kegyelem királyi széke előtt. A mi részünk az, hogy megalázzuk magunkat Isten előtt, megvalljuk bűneinket, és hittel közeledjünk hozzá. 
Az Úr válaszolt Dániel imájára, de nem azért, hogy Dániel önmagát dicsőíttesse, hanem azért, hogy az áldás Istent dicsőítse. Isten terve az, hogy gondviselése és kegyelme által nyilatkoztassa ki önmagát. Imáink tárgya Isten dicsősége kell hogy legyen, és nem önmagunk dicsőítése. 

Ha gyengének, tudatlannak és tehetetlennek érezzük magunkat - amilyenek valójában vagyunk is -, akkor alázatosan folyamodhatunk Istenhez. A lelket az teszi büszkévé és önigazulttá, hogy nem ismeri Istent és Krisztust. Amikor egy ember önmagát nagynak vagy jónak tartja, mindez csalhatatlan bizonyítéka annak, hogy nem ismeri Istent. A szív büszkesége mindig összefügg Isten ismeretének hiányával. Az Istentől jövő fény felfedi saját sötétségünket és nyomorunkat. Amikor Isten kinyilatkoztatta dicsőségét Dánielnek, ő így írja le a hatást: „...semmi erő sem marada bennem, és orcám eltorzula, és oda lőn minden erőm." (Dán 10:8)
Abban a pillanatban, amikor az őszintén kereső ember olyannak látja meg Istent, mint amilyen valójában, önmagát is ugyanúgy fogja látni, mint Dániel. Akkor nem fogja hiú módon saját lelkét magasztalni, hanem mélységesen átérzi Isten szentségét és követelményeinek igazságos voltát. 
(Review and Herald, 1897. február 9.)

Napi ige - Az önuralom titka

„Jobb a hosszútűrő az erősnél, és aki uralkodik a maga indulatán, annál, aki várost vesz meg."
(Péld. 16,32)

„Az emberek egy része önuralom gyakorlása nélkül nőtt fel. Nem zabolázták meg sem indulataikat, sem nyelvüket. Egyesek Krisztus követőinek vallják magukat, de nem azok. Ha az Üdvözítő szelídsége és alázata lenne bennük, nem adnának szabad utat a természetes szív késztetéseinek cselekedeteikben. Némelyek idegesek, és ha szavaikban, kedélyállapotukban kezdik elveszíteni önuralmukat valamely provokáció hatására, olyan mérgezést kapnak a haragtól, mint az iszákos a szeszes italtól. Nem józanok. Sátán teljes mértékben uralkodik rajtuk ebben az időszakban. Minden haragkitörés gyengíti idegrendszerüket és erkölcsi erejüket, nehezebbé téve, hogy a következő alkalomkor megtartóztassák magukat a felháborodástól.
Ennek az embercsoportnak csak egy gyógyszere van: önuralom minden körülmények között. Az az erőfeszítés, hogy olyan kedvező helyzetet teremtsenek maguknak, amelyben énjüket nem éri bosszantás, legfeljebb egy ideig sikerülhet. 



Sátán tudja ezeknek a szegény lelkeknek az érzékeny pontjait, és ott fogja támadni őket újra és újra. Állandó nyugtalanságnak lesznek kitéve mindaddig, amíg önmagukat sokra tartják. A legnehezebb terhet viselik, amit csak halandó cipelhet, ez pedig az »én«, a megszenteletlen, az alárendeltséget nem tanult én. De mégis van reménység a számukra! Adják át önként az uralmat Krisztusnak földi életük felett, amely tele van küzdelmekkel és aggodalmakkal."

(Youth Instructor, 1886. nov. 10.)

péntek, január 18, 2019

Napi ige - Elnézni a bántásokat

„Kicsoda a vak, ha nem az én szolgám, és olyan süket, mint az én követem, akit elbocsátok? Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?"
(Ésa. 42,19)

„Nem illő dolog, hogy azok, akiktől Jézusnak oly sokat kell elviselnie eleséseik és torz vonásaik miatt, állandóan azokon a bántásokon, valós vagy vélt sérelmeken rágódjanak, amelyeket mások okoztak nekik. És mégis, vannak olyanok, akik állandóan gyanakvó töprengésekkel telnek el, hogy vajon mások hogyan viszonyulnak hozzájuk. Sérelmet és megbántást látnak ott is, ahol ilyen szándékról szó sincs. Mindez Sátán munkája az emberi szívben.

Ha szívünk tele lesz azzal a szeretettel, amely nem gondol gonoszt, akkor nem arra fogunk ügyelni, hogy észrevegyük mindazokat a barátságtalan és bántó megnyilatkozásokat, amelyeknek esetleg tárgyai lehetünk. 
Isten azt akarja, hogy az Ő szeretete zárja be szemünket, fülünket és szívünket mindenfajta provokációval szemben, és azokkal a sugalmazásokkal szemben is, amelyekkel Sátán kívánná betölteni elménket. Nemes fenség van a hallgatásban, amelyet valaki az őt érő gonosz feltételezésekkel vagy akár durva bántásokkal szemben tanúsít. Aki uralkodik a maga lelkén, erősebb a királyoknál és hódító vezéreknél... A keresztény előzékeny, szívélyes, türelmes és alázatos lesz, de ugyanakkor bátor és szilárd az igazsághoz való ragaszkodás tekintetében, a Jézus Krisztus nevében."
(1887. 24. sz. kézirat)

A LÉLEK A MI SEGÍTSÉGÜNK

A LÉLEK A MI SEGÍTSÉGÜNK

„Hasonlatosképpen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik miérettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal." 
(Róm 8:26)

A Szentlélek önt szavakba minden őszinte imát. Felismertem, hogy amikor másokért imádkozom, akkor a Lélek esedezik értem és minden szentekért. Az ő közbenjárása Isten akarata szerint való, és sohasem ellenkezik azzal. „A Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek"; és a Lélek – mivel Ő is Isten – tudja Isten gondolatait; ennélfogva minden betegekért, vagy más szükségletekért mondott imánkat Isten akarata szerint veszi figyelembe. „Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, amely őbenne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke." (1Kor 2:11) 

Ha Isten tanít bennünket, akkor az ő kinyilatkoztatott akaratával összhangban fogunk imádkozni, és úgy, hogy az általunk nem ismert akaratának alávetjük magunkat. A drága Igére hagyatkozva Isten akaratával összhangban kell imádkoznunk, bízva abban, hogy Krisztus nemcsak tanítványaiért, hanem tanítványainak is adta önmagát. Az Írás kijelenti: „rájuk lehele, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket". (Jn 20:22) 

Jézus arra vár, hogy rálehelhessen tanítványaira, nekik adhassa megszentelő Lelkének ihletését, és éltető befolyását önmagából lelkükbe tölthesse. Szeretné megértetni velük, hogy nem szolgálhatnak egyszerre két úrnak. Életük nem lehet megosztott. A hírnökökben Krisztusnak kell élnie, neki kell munkálkodnia képességeiken keresztül, és neki kell cselekednie adottságaik által. Akaratukat alá kell vetniük az Ő akaratának. Lelkétől áthatottan kell cselekedniük, hogy többé ne ők éljenek, hanem éljen bennük Krisztus. Jézus szeretné elméjükbe vésni azt az ígéretét, hogy Szentlelkének adománya által az Atyától kapott dicsőséget adja nekik, hogy Ő és népe egyek legyenek Istenben. Utunkat és akaratunkat alá kell rendelnünk Isten akaratának, tudván hogy az szent, igaz és jó. 
(Signs of the Times, 1892. október 3.)

csütörtök, január 17, 2019

Napi ige - Boldogok a szelídek

„A nyelv szelídsége életnek fája, az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme."
(Péld. 15.4.)

„Jézus a szelídséget azok közé az erények közé számítja, amelyek alkalmasakká tesznek bennünket Isten országára... A romlott emberi természet mindig kész a vitatkozásra, de aki Krisztustól tanult, az megszabadult önző énjétől, a büszkeségtől és az uralomvágytól, lelkében békesség honol, mert önmagát Isten Lelkének adta át... Csak az önszeretet ronthatja meg békénket. 
Amíg önző énünk él, mindig készek vagyunk minden bántalom és sérelem ellen védekezni. Ha azonban önző lényünk már halott és életünk Krisztussal az Istenben elrejtett élet, akkor a velünk szemben éreztetett lekicsinylés nem fáj többé. Süketek és vakok leszünk a gúnnyal és bántalommal szemben."
(Gondolatok a Hegyi beszédről, Boldogok a szelídek c. fejezetből)

A KEGYELEM ESŐJE

A KEGYELEM ESŐJE



„Kérjetek esőt az Úrtól a késői eső idején! Az Úr villámlást szerez, és záporesőt ad nékik, és kinek-kinek füvet a mezőn."
(Zak 10:1) 

Keleten a korai eső vetésnek idején esik. Ez az eső szükséges ahhoz, hogy a mag kicsírázzék. A termékenyítő záporok hatására a gyenge hajtások felnövekednek. A késői eső, mely nem sokkal az idény vége előtt esik, megérleli a gabonát és felkészíti az aratásra. Az Úr e természeti jelenségeket a Szentlélek munkájának ábrázolására használja. Ahogy a harmat és az eső lehull, hogy általa kicsírázzék a mag, majd később, hogy beérlelje a termést az aratásra, úgy adja a Szentlelket is, hogy lépésről lépésre előre vigye a lelki növekedés folyamatát. A gabona learatása jelképezi Isten kegyelmi munkájának befejezését a szívben. A Szentlélek ereje által az ember jellemében tökéletesen kialakul Isten képmása. Nekünk teljesen át kell alakulnunk Krisztus hasonlatosságára...
Sokan súlyosan elmulasztották elnyerni a korai esőt. Nem tartottak igényt minden lehetőségre, amit Isten biztosított számukra. Ők azt várják, hogy a hiányt majd a késői eső pótolja. A kegyelem legbőségesebb áradásakor akarják megnyitni szívüket, hogy megkapják azt. Ezzel félelmetes hibát követnek el. Folyamatosan előre kell haladnia a munkának, melyet Isten azzal kezdett, hogy fényét és az ismeretet árasztotta rá. 

Mindenkinek egyénileg kell felismernie saját szükségleteit. A szívből el kell távolítanunk minden szennyet, és meg kell tisztítanunk ahhoz, hogy a Lélek beköltözhessék.
A korai tanítványok úgy készültek a Szentlélek pünkösdnapi kitöltetésére, hogy megbánták, majd elhagyták bűneiket, és komoly imával odaszánták magukat Istennek. Ugyanezt a munkát kell nekünk is elvégeznünk, csak nagyobb mértékben. S akkor az emberi hírnöknek csak az áldást kellene kérnie, és várnia, hogy az Úr tökéletesen bevégezze az általa elkezdett munkát. Isten az, aki elkezdte a munkát, és be is fogja fejezni: teljessé teszi az embert Jézus Krisztusban. Azt a kegyelmet azonban, amit a korai eső jelképez, nem szabad nélkülöznünk. 
Csak azok fogják megkapni a nagyobb világosságot, akik a szerint a világosság szerint élnek, amit már megkaptak. Ha napról napra nem haladunk előre a keresztényi erények bemutatásában, akkor fel sem fogjuk ismerni a Szentléleknek a késői esőben történő megnyilvánulását. 
(Review and Herald, 1897. március 2.)

szerda, január 16, 2019

Napi ige - Igazi, teljes szabadság

„Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket... Azért, ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek."
(Ján. 8,32. 36)

„Az a lélek, aki nem adja át magát Istennek, egy más hatalom uralma alatt áll. Nem ura önmagának. Beszélhet ugyan szabadságról, mégis a legnyomorultabb rabszolgaságban szenved. Nem ismerheti fel az igazság szépségét, mert elméjét Sátán uralja...


Krisztus azért jött, hogy letörje a lélekről a bűn rabszolgaságának bilincseit. A megváltás művében nincs semmi kényszer vagy külső erőszak. Isten Lelkének befolyása alatt szabadon választhatja meg az ember, hogy kit akar szolgálni. Az a változás, ami végbemegy akkor, amikor valaki átadja magát Krisztusnak, szabad választás eredménye. 
A bűn kizárása: a lélek ténykedése. Igaz ugyan, hogy önmagunkban nincs erőnk ahhoz, hogy kiszabaduljunk Sátán uralma alól, mégis ha kívánjuk, és nagy ínségünkben a felettünk álló mennyei erőért kiáltunk, akkor képességeinket, a lélek erőit a Szentlélek isteni ereje árasztja el, és az Úr akarata teljesül.
Az egyetlen lehetőség, amelynek alapján az ember biztosíthatja szabadságát, ha Krisztussal egyesül. »Az igazság szabaddá tesz titeket« – mondotta Jézus. Krisztus az igazság. A bűn csak akkor diadalmaskodhat, ha meggyengíti az elmét és megsemmisíti a lélek szabadságát. 


Az engedelmesség Isten iránt az ember énjének valóságos dicsőségére és méltóságára való helyreállítását jelenti. A királyi törvény, amelynek alattvalóivá válhatunk: »a szabadság tökéletes törvénye« (Jak. 2,12)."

(Jézus élete, A világ világossága c. fejezetből)