Megsemmisítették a 2011-es egyházügyi törvényt

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

2011. december 19. Az Alkotmánybíróság közleménye a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvénnyel kapcsolatban hozott határozatáról Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én meghozott határozata megállapítja, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény (Ehtv.) közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Ehtv. a határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon veszti hatályát; a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezései pedig nem lépnek hatályba. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett — magánszemélyektől, jogi személyektől, valamint egyházaktól — az Ehtv. egésze, illetve egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az indítványok a vallásszabadság jogának, az állam és egyház elválasztása elvének, a jogállamiság elvének, a jogorvoslathoz való jognak, a tisztességes eljáráshoz való jognak, a belső és a nemzetközi jog összhangjának, a köz érdekében végzett képviselői tevékenységnek, a Kormány együttműködési kötelezettségét kimondó alkotmányi szabálynak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét állították.  Több indítvány azt is állította, hogy az Ehtv. megalkotására vonatkozó törvényhozási eljárás során megsértették a Magyar Köztársaság Országgyűlésének házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat (Házszabály) garanciális jelentőségű 107. §-át, amely a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtásának feltételeit szabályozza, ezért a törvény közjogilag érvénytelen. Az Alkotmánybíróság ennek helyt adva csak ezt az indítványi elemet vizsgálta. A vizsgálat alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ehtv. országgyűlési megalkotása során a T/3507/90. számú egységes javaslathoz képest a T/3507/98. számú zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel — többek között — az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna. Bár a közösségi vallásgyakorlás joga önmagában nem függ az egyházi jogállástól, ahhoz az Ehtv. mégis olyan többletjogosultságokat kapcsol, amelyek lényegesek a vallási közösség élete szempontjából, ezért az egyházi jogállás megszerzésének szabályozása a törvényjavaslat keretében alapvető jelentőségű, elvi szabályozási kérdésnek minősül. Az Alkotmánybíróság korábbi joggyakorlatára is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtási lehetőségének a koherenciazavarra korlátozása azért is jelentős szabály, mert enélkül — illetve figyelmen kívül hagyása esetén — a törvényhozási eljárás legvégső szakaszában is sor kerülhet a törvényjavaslat koncepcionális, átfogó módosítására. Az ilyen gyakorlat azt eredményezheti, hogy részben vagy egészben kiüresedik a törvényhozási eljárás ezt megelőző szakasza (a törvényjavaslat általános és részletes vitája), ami pedig a megfontolt és minőségi törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti. Ez alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: az Ehtv. megalkotása során a T/3507/90. számú egységes javaslathoz képest koncepcionális változást tartalmazó T/3507/98. számú zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására és elfogadására a Házszabálynak — a közügyek érdemi megvitatásának, a köz érdekében végzendő képviselői tevékenységnek, ezáltal a demokratikus hatalomgyakorlásnak garanciáját képező, a jogalkotás ésszerű rendjének biztosítékául szolgáló — a 107. §-ával ellentétesen került sor, ami egyben az Alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdésének, valamint 20. § (2) bekezdésének sérelmét eredményezte; ezért az Ehtv. megsemmisítéséről döntött. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlés figyelmét arra, hogy — az Alaptörvény VII. cikkének megfelelő — új törvény elfogadásáig ne helyezze hatályon kívül a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, amely jelenleg szabályozza a tárgykört. A határozathoz dr. Bragyova András és dr. Holló András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Paczolay Péter, dr. Pokol Béla, dr. Szalay Péter és dr. Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt fűztek. A határozat teljes szövege  --> Budapest, 2011. december 19. www.mkab.hu

A tiltakozó lelkész

Az Emberi Jogi Bizottság elnöke fogadta Jeremiást

szerda, december 7th, 2011

Strasbourg – Az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának elnöke, Mr. Thomas Hammarberg tegnap délben, saját irodájában fogadta Izsák-Bács Jeremiás lelkészt, aki már 27. napja folytat tiltakozó böjtöt Strasbourgban, az Európa Palota bejáratánál, a magyarországi új egyházi törvény jogsértő, kirekesztő és alkotmányellenes tartalma, valamint az Orbán-kormány demokráciaellenes és jogállamot leromboló lépései miatt. A lelkész nem csak az egyházak jogsérelmei miatt emeli fel szavát demonstrációjával, hanem keresztényként kötelességének érzi a szolidaritás vállalását mindazokért, akik a jogállamiságot és demokráciát durván megsértő kormányzás és törvényhozás miatt súlyos jogsérelmeket szenvedtek. Az európai Emberi Jogi Bizottság elnöke támogatásáról biztosította a tiltakozó lelkészt. Jeremiás tiltakozó böjtje eredményes, a vártnál is sikeresebb és jobb fogadtatásra talált Strasbourgban, most már csak arra kellene figyelni, hogy ne haljon meg.


Jeremiás lelkész átadta az európai Emberi Jogi Bizottság elnökének címzett levelét, amelyben összefoglalta tiltakozó böjtjének okát és célját, mellékelte hozzá az Egyházak Nyilatkozatát ^[1], valamint az új egyházi törvény alkotmányt sértő ^[2], és az emberi jogokkal ellentétes rendelkezéseinek szakmai elemzését is. Mr. Thomas Hammarberg, mint az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának elnöke, az Európa Tanács nevében teljes megértéséről és támogatásáról biztosította Izsák-Bács Jeremiás lelkészt, demonstrációja okait és céljait illetően.  Ígéretet tett arra, hogy az átadott dokumentumokat eljuttatja az Európa Tanácsban résztvevő 47 tagállam képviseletéhez, valamint felszólítják a magyar kormányt és Parlamentet, vonják vissza vagy módosítsák az új egyházi törvényt, hogy az eddigi egyházak  ne veszítsék el egyházi státuszukat, és ennek elérése érdekében minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe vesznek. Hozzáfűzte még, hogy az Európa Tanács illetékesei minden magyarországi eseményt figyelemmel kísérnek, és nagy aggodalommal töltik el őket a Magyarországon tapasztalható, az európai normáktól idegen politikai és társadalmi változások, főképpen amelyek a jogállam és demokrácia lebontása terén észlelhetők.

A kölcsönös tisztelet légkörében zajló találkozó végén elnök úr azon kérdésére, hogy a megbeszélés végeredménye alapján a lelkész befejezi-e az éhségsztrájkot, és úgy gondolja-e, hogy a demonstrációja elérte a célját, Jeremiás lelkész azt válaszolta: “úgy gondolja, részben elérte a célját, és köszöni, hogy az Európa Tanács ilyen magas szinten foglalkozik a magyar üggyel, de a tiltakozó böjtöt folytatni kívánja addig, amíg a másik két legmagasabb európai testület, az Európai Bizottság, és az Európa Parlament is érdemben állást nem foglal, és lépéseket nem tesz a Magyarországon történő folyamatokkal szemben.”
Mindez azt mutatja, hogy Európa vezetői már aggódnak a tiltakozó magyar lelkész egészségi állapotáért, de a magyar kormány a böjttel tiltakozó erdélyi származású magyar lelkészről tudomást sem vett, egy szóval sem tett említést róla. Demokratikus országokban ilyenkor a kormányok felveszik a kapcsolatot és tárgyalnak, segítséget nyújtanak a demonstrálónak, és felelősséget éreznek az életéért.
Meg kell jegyezni, hogy néhány egyházat és egyén adakozót leszámítva a magyar demokratikus ellenzék sem vett tudomást arról, hogy valaki a közös célok érdekében a tiltakozásnak ezt az önfeláldozó formáját választotta.

Búcsúzóul lelkész úr tájékoztatta még elnök urat arról, hogy demonstrációjával Magyarországon több civil, egyház, lelkész rokonszenvvel viseltetik, és nem kizárható az sem, hogy lesz aki csatlakozik hozzá. Lapunk információi szerint Soós Péter lelkész, Izsák-Bács Jeremiás kapcsolattartója hamarosan szintén Strasbourgba utazik, és csatlakozik a böjthöz. Nem kizárt, hogy mások is követik példáját. Izsák-Bács Jeremiással Soós Péter útján lehet kapcsolatba lépni: mobil: +36-30-663-0880,  E-mail :  spj1125@gmail.com
Jeremiás lelkész levele az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának:
.
EURÓPA  TANÁCS
Emberi Jogi Bizottsága

S t r a s b o u r g

Mr. Thomas Hammarberg
elnök úr részére

Tárgy :   Tájékoztatás  Izsak-Bács Jeremiás lelkész  tiltakozó  böjtjének okáról és céljáról


I.   Tiltakozó böjt oka:

A közös európai értékeink – szabadság, jogállamiság, demokrácia, szolidaritás – súlyos megsértése történik ma Magyarországon.

Indoklás :
1./   A januártól élessé váló,de máris működő és sokakat megfélemlítő, valamint egzisztenciálisan ellehetetlenítő Új média törvénnyel a sajtószabadság (így lényegében a szólásszabadság, a szabad vélemény nyilvánítási jog) súlyos korlátozása lép életbe.

2./   Új alaptörvény, az Alkotmány helyett:
2.1. Megszünteti az államhatalom  ideológiai semlegességének elvét;
2.2. „Sarkalatos törvényekkel” lényegében megteremti a diktatúra jogalapját;
2.3. Nemzeti ideológia elveire cseréli a polgári demokratikus jogállami normákat,
2.4. Demokrácia-, és alkotmányellenesen bebetonozza a jelenlegi kormánypárt  hatalmát,
saját győzelmét előre biztosító választási törvénnyel, véglegesen korlátozva ezzel az
esetleg későbbi másik kormányzat mozgásterét.
2.5. Bevezetik a kollektív bűnösség elvét, boszorkányüldözést folytatva a legnagyobb
ellenzéki (szocialista) párt ellen, hogy a következő választáson megnehezítse indulásukat.
2.6. A munkavállalók jogaival ellentétesen, a sztrájkhoz való jogot korlátozza.
3./   Szintén diktatórikus visszaélés a sarkalatos törvényekkel

3.1.Az új egyházi törvény :
-          Alkotmány ellenesen elvették több mint 100 törvényesen működő egyház státuszát.
-          Az „egyház” megjelölés erőszakos módon, egyesületi jogállásra változtatása súlyosan hátráltatja a szabad vallásgyakorlás jogát,
-          A hátrányos megkülönböztetéssel elvették a törvény előtti egyenlőség jogát,
-          Azzal, hogy a bíróság helyett a parlament kétharmada dönt róla, ki minősül egyháznak és ki nem, elvették a törvényes eljárás lefolytatásához való jogot, és elvették a fellebbezés jogát az újra regisztrálási kérelem elutasítása esetén (ráadásul avval fenyegetik a majdan „nem regisztráltakat”, hogy elkobozzák vagyonukat és intézményeiket)
-          (ld.: Melléklet – Egyházak Nyilatkozata, kelt: 2011.08.10. angol nyelven.)
3.2. Alkotmánybírósági törvény :
-    Alkotmánybíróság jogkörének drasztikus csökkentése,
-    A bírói testület pártsemlegességének megszüntetése, pártbefolyás érvényesítése,
-    Jelenleg folyamatban lévő 1584 beadvány teljes jogon kívül helyezése január 1.-től
3.3. A Munka törvénykönyve :
-          Munkavállalók jogainak drasztikus csökkentése,
-          Szociális jogok elvonása,
-          Sztrájkjog drasztikus csökkentése,
3.4.  Választási törvény :
-    Egyoldalú, antidemokratikus szabályozás, ami csak a jelenleg hatalmon
lévő pártnak kedvez, (pl.: jelöltállítási feltételek drasztikus szigorítása,
választókerületek teljes átalakítása saját érdekek alapján, stb.,)
4./   Egyéb törvények : ( társadalmi ellentétek szítása, szolidaritás elutasítása, a szegénység
kriminalizálása, hajléktalanok, kukázók 150.000,- forintra büntetése vagy bebörtönzése.)
4.1.  Hatalmi ágak szétválasztása elvének felszámolása :
-   Bírósági függetlenség megszüntetése,
-   Ügyészség függetlenségének megszüntetése,
-   Köztársasági elnöki hivatal pártbefolyás alá vonása,
-   Alkotmánybíróság függetlenségének és jogkörének drasztikus csökkentése,
4.2.  Elhibázott gazdasági és adótörvények :
-   Az egy kulcsos adó hatása:  gazdagok támogatása, szegények megsarcolása,
-   Alkalmazottak jogainak súlyos csökkentése,
-   Társadalmi elégedetlenség (instabilitás) okainak megteremtése,
-   Magánnyugdíj Pénztári vagyon (10,9 Billió Euro) államosítása, ellopása, ezzel
megvalósult a magántulajdonhoz való emberi jog durva megsértése is !

4.3.  NIBEK (új titkosrendőrségről szóló) törvény :
-   Adatvédelmi és emberi jogok semmibe vétele,
-   A politikai üldözés és a totális diktatúra lehetőségének megteremtetése.


Összefoglalva :
II.    A tiltakozó böjt célja:
Felhívni   az    Európai Unió– ,  és  az   Európa Tanács   vezetőinek   figyelmét,
hogy Magyarországon színlelt demokrácia működik!  Ennek leple mögött, 2012. január 1.-től, - a történelemben korábban már keservesen átélt –  egypárti és egyszemélyi diktatúra fog működni az Európai Unió egyik tagállamában.
A múlt század két világháborúja közötti dicstelen európai történelmi emlék  arra késztet, hogy az 1.-4. pontokban felsorolt indokok alapján figyelmeztessem a nemzetközi, az Európai Uniós, és a magyarországi közvéleményt ennek súlyos veszélyére!

KIÁLTOK,   tegyünk  meg mindent ennek megakadályozására, megfékezésére !
Strasbourg, 2011. december 6. a tiltakozó böjt  27. napján


Izsák-Bács Jeremiás
Tiltakozó  lelkész

Jótékonysági koncertünk videói

Jótékonysági koncert Miskolc, 2011.12.17. - 15 videó a youtube-on

Jótékonysági koncert

2011. december 17-én, szombaton 15.00 órakor Bibliaházunkban (Miskolc, Füzes utca 5.) jótékonysági koncertet tartunk. 
A résztvevők gyermekeink, kórusunk, a támogatott pedig két, szegénységben élő család, akik számára fogadjuk a felajánlásokat, és velük személyesen is lehet találkozni. 
(ajándékként bármit fogadnak, akár egy üveg lekvárt is... de ruhát, játékot, ágyneműt, bútort is)

Mivel gyermekeink nagyon készülnek, örülnénk, ha kis koncertünkön minél többen részt vennének :), várunk mindenkit szeretettel szombat délután!

A Keresztény Advent Közösség az államfőhöz és a kormány tagjaihoz fordult

Egyházi törvény - A Keresztény Advent Közösség az államfőhöz és a kormány tagjaihoz fordult

2011.11.29. 18:49 | Itthon | Forrás: MTI

A Keresztény Advent Közösség levelet írt Schmitt Pál köztársasági elnöknek, Orbán Viktor miniszterelnöknek, a kormány tagjainak és az országgyűlési képviselőknek a lelkiismereti és vallásszabadság megóvását kérve a január elsején életbe lépő egyházi törvénnyel kapcsolatban - tudatta az egyház kedden az MTI-vel.

Mint írták, "e törvény következtében jogi szempontból létbizonytalanságba került igen sok, korábban szervezetten és jogi rendezettségben működő magyarországi vallási közösség, és az általuk fenntartott, közfeladatot ellátó intézmények sokasága is". Annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy "a 21. század elején (...) visszalépés volna a felekezeti jogegyenlőség megszüntetése".
Felhívták a figyelmet arra, hogy közösségük az elmúlt húsz évben soha nem igényelt állami támogatást hitéleti tevékenységéhez és az általuk fenntartott, hitéleti képzést folytató főiskolához sem.
Az 1990-es egyházi törvénynek voltak pozitív elemei - írták -, például az a rendelkezés, amelynek értelmében a vallási közösségeket csupán nyilvántartásba vették a bíróságok. Nem szerepelt a törvényben az egyházként való elismerés fogalma, azon az elvi alapon, hogy ez nem az állam kompetenciája - hangsúlyozták.
Szerintük az általános vallási közösség kifejezésnek kellene szerepelnie a júliusban megszavazott egyházi törvényben. Emellett azonban meg kellene maradnia a közösségalkotás és a nyilvános működés szabadságának "minden, valóban vallási tevékenységet folytató közösség számára" - írták.
Ugyancsak alapvető problémát küszöbölne ki, ha a vallási közösségként való nyilvántartásba vételt nem kapcsolnák automatikusan össze a finanszírozással, ugyanis ez a kettő "tartalmilag és fogalmilag nem tartozik egybe". A nyilvános működés szabadsága biztosítható a finanszírozástól függetlenül, attól elválasztva - mutattak rá.
Az adventizmus Krisztus második eljövetelét váró vallási irányzat, a XIX. század első felében alakult ki Észak-Amerikában. A Keresztény Advent Közösség az adventisták gyülekezeteinek szövetségeként jött létre 1975-ben Magyarországon. Jelenleg 1590 híve van, amely országszerte 80 gyülekezeti közösségben tart istentiszteletet szombatonként, mivel ők - a legtöbb keresztény egyházzal ellentétben - a szombatot tartják "az Úr napjának". Az egyház szociális, gyermekvédelmi és más közhasznú tevékenységet is folytat.

http://hir3.hu/magazin/1/75850/egyhazi_torveny_a_kereszteny_advent_kozosseg_az_allamfohoz_es_a_kormany_tagjaihoz_fordult

Maga a levél olvasható Facebook-oldalunkon: http://www.facebook.com/notes/kerak-miskolc/a-keresztény-advent-közösség-levele-országunk-vezetőinek/325886630771755

Reisinger János decemberi előadása

Reisinger János bibliaismereti előadássorozata folytatódik, a 2011. december 01-jei előadás témája: Lukács evangéliuma.
Szeretettel várunk mindenkit!
Kezdés csütörtökön 18.00 órakor a miskolci Megyei Könyvtár előadótermében. Belépő: 300 Ft.