péntek, július 20, 2018

CSALÓKA CSALÉTEK: CSOKOLÁDÉ V. RÉSZ

A csokoládé élettani hatásának megítélésekor nem maradhatnak ki a felsorolásból az E-számmal jelzett élelmiszer adalékanyagok sem. 
A gyártáskor adagolt megannyi vegyület (emulgeátor, állományjavító, ízesítőanyag, stb.) hatásairól még keveset tudunk, a tudományos világ azonban egyetért abban, hogy mennyiségüket célszerű minimálisra csökkenteni az élelmiszerekben. A csokoládéban található adalékanyagok mindenesetre semmiképpen sem kedveznek a csokoládé hírnevének – legalábbis az egészségvédők között.

A nyersanyagként felhasznált kakaóbab a kakaócserje hüvelyes termése, amelyet a trópusokon termesztenek. A leszedett terméseket helyben halmokba rakják és 3-8 napig erjesztik. A fermentáció (erjesztés) során a belső hőmérséklet megemelkedik, amely kedvez a penészgombák szaporodásának és ennek következményeként a rákkeltőnek tartott aflatoxin termelődésének. (Ugyanez előfordulhat a kávé és tea fermentálása során is. A trópusi országokban elterjedt munkamorál nem jelent garanciát a jó minőségre nézve.) 
Hazai felmérések szerint a rendszeres kakaó-, csokoládé-, kávé- és teafogyasztók vérkeringésében gyakran felfedezhetőek a penésztoxinok. A nyersanyag minősége tehát – a szennyezettséget és toxin tartalmat tekintve - meglehetősen változó, különösen az olcsóbb, tömegfogyasztásra szánt, szinte tonnaszámra fogyó kakaóalapú termékek esetén, amely a lakosság gyengébb immunitású rétegei (gyermekek, idősek, betegek) számára jelent nagyobb kockázatot. A penésztoxinok hosszú távú hatásairól eltérő eredmények ismeretesek; legtöbbször az allergia, a májfunkció zavara és a daganatos betegségségek jelennek meg, mint potenciális következmények.

A kakaó és csokoládé témakörében végül meg kell emlékezni az alkaloidákról: a koffeinről és teobrominról
 

Ezek idegrendszeri úton ható kémiai anyagok, amelyek nagyban felelősek az ún. csokoládé-függőség kialakulásáért. Gyakori fogyasztás esetén hiányuk elvonási tünetekkel járhat, hasonlóan más függőségekhez. 
Szervezetbe kerülésük jelentős stresszhatást jelent, és számos előnytelen biokémiai folyamatot indukál. A régi időkben e hatásokat pozitívumként könyvelték el, sőt depresszióoldó és hangulatjavító jellegüket a mai napig előnyként tartják számon. A valóságban azonban az elindított biokémiai folyamatok megerőltetik és legyengítik az érintett szerveket (szív, gyomor, vese, stb. Az ún. élvezeti szerek hatóanyagainak hatásaival külön részben foglalkozunk).

A kakaó és csokoládé jelentős oxálsav tartalommal bír, amely a vesekő képződésére hajlamos embereknél az oxalát-kristályok kialakulását segíti. Az esetek egy részében tetten érhető a vesekőképződés hátterében meghúzódó mértéktelen csokoládéfogyasztás. Az eltávolított vesekő kristályszerkezete időnként utalhat bizonyos vesekő-képző élelmiszerek túlzott bevitelére, és ez a jelenség a kakaó és csokoládé esetében is fennáll. (Vagyis a csokoládé- és kakaós ital fogyasztás jellegzetes kristály szerkezettel rendelkező köveket eredményezhet.)

A csokoládét népszerűsítő tudományos cikkek úgy tűnik, a magas zsiradék- és cukor tartalmat, a tápanyaghiányos állapotok nagyobb valószínűségét, a fogszuvasodást, az adalékanyagok, penész toxinok, oxálsav és idegrendszerre ható komponensek (alkaloidák) jelenlétét nem tekintik kiemelésre méltónak, a néhány vélt és valós előnyt viszont igen.
A témakör kiértékelése azonban csak akkor lehet objektív, ha az ún. eredő hatást keressük, tehát a csokoládé összhatására vagyunk kíváncsiak az emberi szervezetben. Ez az összhatás azonban a károsító folyamatok irányába tolódik, hiszen az előnyként számon tartott polifenolok és ásványi anyagok semmiképpen sem képesek ellensúlyozni a fentebb leírt előnytelen tényezőket. 
A kedélyállapot javító hatást a cukor és az alkaloidák keltik, amelyek hosszabb távon hangulati hullámzást, súlyosabb esetekben – csokoládé hiányában – depresszióhoz hasonlító, levertséggel, lehangoltsággal járó tüneteket eredményeznek.

Határozottan kijelenthető, hogy a kakaó és csokoládé, mint élelmiszerek, semmiképpen sem sorolhatóak az egészségvédő táplálékok közé. A tudomány „mindent szabad, csak mértékkel” elve itt sem segít, mivel - a tapasztalatok szerint - nehéz mértéket tartani a csokoládé evést illetően. (Az elv tehát csak elméleti jellegű) 
Az ingyen reklámnak persze nagyon örültek a gyártók, mivel a becsült hazai 2,5 kilogrammos egy főre jutó évi csokoládéfogyasztás még jelentősen elmarad a nyugat-európai 8-11 kilogrammhoz képest. Sajnálatos azonban, hogy az a táplálkozás tudomány, amely egyik kezével támogatja az egészség védelmét, másik kezével akadályokat gördít elé. Nehezen mérhető fel, mekkora veszély rejlik a csokoládét védő tudományos cikkekben egy olyan világban, ahol számtalan táplálkozási eredetű betegségben szenvedünk, és ahol gyermek és felnőtt egyaránt kötődik a csokoládéhoz és az édességekhez. Nem szerencsés, ha segítséget nyújt a lelkiismeret megnyugtatásához a rossz szokások tekintetében.

vasárnap, július 08, 2018

Szombatiskola 2018. III. – Az apostolok cselekedetei

Új tanulmányunk letölthető az alábbi linkről:
http://kerak.hu/data/Dokumentumok/Szombatiskolak/2018/btan18_03.pdf


„Vesztek erőt, miután a Szentlélek eljön reátok, és lesztek nékem tanúim” 
(Ap csel 1,8) 

I. TANULMÁNY július 7.
A Szentlélek kiárasztása – Előkészületek és beteljesedés (Ap csel 1-2. fejezet)

II. TANULMÁNY július 14.
A Jézusba vetett hit hatalma (Ap csel 2,42–4,31)

III. TANULMÁNY július 21.
Az ősgyülekezet élete – Ismét a főtanács előtt (Ap csel 4,32–5,42)

IV. TANULMÁNY július 28. 
Az első keresztény vértanú (Ap csel 6–7. fejezet)

V. TANULMÁNY augusztus 4.
Az evangéliumhirdetés kiterjedése – Fülöp evangélista munkája (Ap csel 8,1–40) 

VI. TANULMÁNY augusztus 11.
Pál megtérése (Ap csel 9,1–30) 

VII. TANULMÁNY augusztus 18.
Pál első bizonyságtevései megtérése után – Péter szolgálata (Ap csel 9,19–43) 

VIII. TANULMÁNY augusztus 25. 
A pogánymisszió kezdete – Kornéliusz megtérése és az antiochiai munka (Ap csel 10,1–11,24)

IX. TANULMÁNY szeptember 1.
Péter szabadulása a börtönből – Pál első missziójának kezdete
(Ap csel 12,1–25;11,25–30;13,1–12)

X. TANULMÁNY szeptember 8. 
Az apostoli zsinat és Pál második misszióútjának első szakasza (Ap csel 13,14–16,5) 

XI. TANULMÁNY szeptember 15. 
Evangéliumhirdetés a nagy görög városokban – Pál második misszióútjának második szakasza, és harmadik misszióútja (Ap csel 17–19. fejezet) 

XII. TANULMÁNY szeptember 22.
Pál utolsó útja Jeruzsálembe és elfogatása (Ap csel 20–22. fejezet)

XIII. TANULMÁNY szeptember 29.
Pál cézáreai fogsága és Rómába érkezése (Ap csel 22,23–28,31)