kedd, május 23, 2017

Napi ige - Vigyázás és ima

„Imádkozván minden időben a Lélek által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal."
(Eféz. 6,18)

 „Állandóan fennáll a veszély, hogy önelégültté válunk, a saját bölcsességünkre támaszkodunk és nem Istent tesszük erősségünkké. Semmi sem zavarja Sátánt annyira, mint amikor nem vagyunk tudatlanok a csalásait illetően. 
Ha érezzük, hogy veszélyben vagyunk, ha szükségét érezzük az imának, akkor elnyerjük azt a védelmet, amely biztonságot nyújt bármilyen komoly veszedelemben. Ellenben, ha gondtalanok és közömbösek vagyunk, akkor bizonyosan legyőznek minket a sátáni csalások. Ébereknek kell lennünk! 
Miközben imádságban segítségért folyamodunk, összes bajunkat és terhünket az Úrra helyezve, ne gondoljuk azt, hogy nincs semmi más tennivalónk. Éppannyira kell vigyáznunk, mint ahogy imádkoznunk szükséges. Figyelnünk kell ellenségeink munkáját, nehogy előnyt nyerjenek a lelkek megcsalása által! Krisztus bölcsességével felvértezetten erőfeszítéseket kell tennünk, hogy meghiúsítsuk szándékaikat, de közben arra is vigyázva, nehogy elszólítsanak mindezek a munkánktól. Az igazság végül erősebb a tévedésnél. Az igazság győzni fog a hamisság felett. Találkozunk majd az ellenkezés minden elképzelhető formájával, de ha vigyázunk, imádkozunk és dolgozunk, Isten hadakozik értünk, és csodálatos győzelmeket ajándékoz."
(Review and Herald, 1896. júl. 6.)

ELOSZLATJA A SÖTÉTSÉGET

ELOSZLATJA A SÖTÉTSÉGET

„Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik." (Ésa 60:1-2) 


Az Úr közvetítőnek jelölte ki az egyházat, hogy az isteni világosság rajta keresztül áradjon e föld erkölcsi sötétségébe és az igazság Napjának ragyogó fénysugarai az emberi szívekbe hatoljanak. Az egyénekkel és a családokkal végzett személyes munka is részét alkotja annak a munkának, melyet Isten erkölcsi szőlőskertjében el kell végeznünk. A területünkön lévő otthonokban szelídség, nyugalom, hosszútűrés és Krisztus szeretete kell hogy megnyilvánuljon. Az egyháznak fel kell kelnie és meg kell világosodnia. Isten népének a Lélektől és az igazság erejétől ragyogva kell elindulnia a sötétségben szunnyadó világba, hogy bemutassa Isten dicsőségének fényét. Isten az embereknek nemes szellemi tudást adott, melyet az ő tiszteletére tudnak felhasználni, s a misszionáriusi munkában ezeket az erőket mind aktívan mozgósítani kell. Szolgái életében Isten ajándékainak bölcs fejlesztése és növekedése lesz látható. Napról napra növekednek majd Krisztus ismeretében.


Még mindig Ő a nagy tanító, aki egyszer úgy szólt, ahogy még ember sohasem szólt, s aki hordozta az emberi természetet. Ha lábnyomába léptek, keresve az elveszettet, angyalok fognak kísérni és Isten Lelkének megvilágosító munkája által nagyobb tudásra tesztek szert, hogy a rátok bízott munkát a legjobb úton-módon végezhessétek.

Akiknek a világ világosságává kellene lenniük, csak halvány, gyenge sugarakat bocsátanak ki. Mi a világosság? Az igazság megnyilvánulása jellemünkben és életünkben; az istenfélelem, a jóság, az igazság, a kegyelem és a szeretet. Az evangélium a benne hívők személyes kegyessége által gyakorolja meggyőző erejét. Isten szeretett Fiának halála által biztosította, hogy minden lélek alaposan felkészülhessen a jó cselekedetekre. Minden léleknek az Ő dicsőségét bemutató ragyogó és fénylő sugárnak kell lennie, annak nevében, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott ki bennünket. 
(Review and Herald, 1891. március 24.)

hétfő, május 22, 2017

Luther és a reformáció - 2017. tavaszi előadások

UTOLSÓ ELŐADÁS:  2017. május 25. csütörtök 16.30 Megyei könyvtár

Hanganyagok két helyen:
hallgatható
letölthető

2017. februártól folytatódik Reisinger János előadássorozata. 

A reformáció 500. évfordulóján ezzel a témával fog továbbhaladni. Az előadásokon 5 részletben levetíti a Luther c. filmet, ami után előadást és beszélgetést tart.



Reisinger János irodalomtörténész előadás-sorozata
Luther Márton 1517. október 31-én szögezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, ezzel kezdetét vette a reformáció. Az idén ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját. Ennek tiszteletére Reisinger János irodalomtörténész következő előadásainak témája is Luther Márton munkássága és a reformáció.  
Az 5 részből álló sorozat nyitó rendezvénye február 2-án, csütörtökön délután fél 5-kor kezdődik a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). A következő előadások – a március 30-i kivételével! – is itt lesznek.
Luther és a reformáció I. 
2017. február 2., csütörtök 16.30
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (Miskolc, Görgey A. u. 11.)
Luther és a reformáció II.
2017. március 2., csütörtök 16.30
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (Miskolc, Görgey A. u. 11.)
Luther és a reformáció III. 
2017. március 30., csütörtök 16.30
Szabó Lőrinc Könyvtár (Miskolc, Mindszent tér 2.)
Luther és a reformáció IV.
2017. április 27., csütörtök 16.30
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (Miskolc, Görgey A. u. 11.)
Luther és a reformáció V. 
2017. május 25., csütörtök 16.30
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (Miskolc, Görgey A. u. 11.)


A SZENTLÉLEK EGYÜTT UTAZIK A MISSZIONÁRIUSOKKAL

A SZENTLÉLEK EGYÜTT UTAZIK A MISSZIONÁRIUSOKKAL

„Mikor azért azok szolgálának az Úrnak és böjtölének, monda a Szent Lélek: Válasszátok el nékem Barnabást és Saulust a munkára, amelyre én őket elhívtam. Akkor, miután böjtöltek és imádkoztak, és kezeiket reájok vetették, elbocsáták őket. Ők annakokáért, miután kibocsáttattak a Szent Lélektől, lemenének Szeleuciába; és onnét elevezének Ciprusba."
(ApCsel 13:2-4) 

Ó, milyen nagy szükségünk van Isten jelenlétére! Minden munkás imájának fel kellene szállnia Istenhez a Szentlélek keresztségéért. A csoportoknak össze kellene gyűlniük, hogy különleges segítséget és mennyei bölcsességet kérjenek Istentől, hogy Isten népe megtudja, hogyan tervezze, készítse elő és végezze el a munkát. Az embereknek különösképpen azért kellene imádkozniuk, hogy Isten válassza ki eszközeit és Szentlelkével keresztelje meg misszionáriusait.

A tanítványok tíz napig imádkoztak, mielőtt a pünkösdi áldást megkapták volna. Egy értelemre kellett jutniuk abban, hogy mit jelent hatékony imát felajánlani az Úrnak, mind közelebb és közelebb kerülni Istenhez, megvallani bűneiket, megalázni szívüket előtte, hit által Krisztust szemlélni és átváltozni az Ő képmására. Amikor az áldás valóban megérkezett, betöltötte az egész helyet, ahol összegyűltek; s a tanítványok erővel telve elindultak, hogy hatékony munkát végezzenek a Mesterért. 

Nekünk is ugyanilyen komolyan kellene a Szentlélek kitöltetéséért imádkoznunk, mint ahogy a tanítványok imádkoztak pünkösd napján. Ha nekik abban az időben szükségük volt a Lélekre, nekünk ma sokkal nagyobb szükségünk van rá. Az erkölcsi sötétség szemfedőként borítja be az egész földet. A hamis tanok minden válfaja, eretnekségek és sátáni csalások vezetik félre az emberek elméjét. A Lélek és Isten hatalma nélkül hiábavaló lenne munkánk, hogy bemutassuk az igazságot. A Szentléleknek kell támogatnia bennünket a harcban; „Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak." (Ef 6:12) Nem eshetünk el, míg reményünket és bizalmunkat Istenbe helyezzük. Mondjuk hát el mindannyian, lelkészek és gyülekezeti tagok, amit Pál mondott: "Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint aki nem levegőt vagdos" (1Kor 9:26), hanem élő hittel és reménységgel, várva, hogy elnyerjük a jutalmat. 
(Home Missionary, 1893. november 1.)

Napi ige - Állhatatosság

„Üldöztetünk, de el nem hagyatunk, tiportatunk, de el nem veszünk."
(II.Kor. 4,9)

„Azok, akik az igazság ügyéért dolgoznak, tapasztalni fogják, hogy nem tehetik ezt az Ellenség haragjának felkeltése nélkül. Bár Isten hívta el őket arra a munkára, amelyben foglalatoskodnak, és munkájuk az Ő jóváhagyásával történik, nem kerülhetik ki a gúnyolódást és szemrehányást. Elutasítják őket, mint irreális, megbízhatatlan, áskálódó, képmutató személyeket – röviden szólva, minden lehetséges dolgot mondani fognak ellenük, ami csak ellenségeik szándékának megfelel. A legszentebb dolgokat nevetséges megvilágításba fogják helyezni az istentelenek szórakoztatására... A megvetés és a gúny fájdalmas az emberi természetnek, de ennek ellenére állhatatosaknak kell maradniuk mindazoknak, akik hűek az Úrhoz. Sátán taktikája arra irányul, hogy elfordítsa, eltávolítsa őket attól a munkától, amit Isten rájuk bízott.
A büszke gúnyolódók nem méltóak ugyan a bizalomra, de amiképpen Sátán a mennyei udvarokban is talált követőket, akikben együttérzést tudott kelteni maga iránt, úgy fog találni Krisztus hitvalló követői között is olyanokat, akiket befolyásolni tud, akik szócsöveivé lesznek, és akiket áthat a maga szellemével. Azok, akik egyébként csaknem mindenben ellenségesek egymással, egyesülnek, hogy üldözzék azokat a keveseket, akik követik a kötelességteljesítés nyílegyenes ösvényét. A támadás, amely így megnyilatkozik, a kínálkozó alkalommal, erőszakosabb és kegyetlenebb eszközöket is bevet, különösen akkor, ha Isten munkásai tevékenyek, munkájuk pedig eredményes."

(Sabbath School Worker, 1904. ápr. 12.)

vasárnap, május 21, 2017

A KÖNYVEK ÁLTAL IS MUNKÁLKODIK

A KÖNYVEK ÁLTAL IS MUNKÁLKODIK

„És hallám az Úrnak szavát, aki ezt mondja vala: Kit küldjek el és ki megyen el nékünk? Én pedig mondék: Ímhol vagyok én, küldj el engemet!"

(Ésa 6:8) 

Imádkozzatok és dolgozzatok! Több lelket nyertek meg keresztényi, alázatos imáitokkal, mint sok beszéddel, melyet nem kísér ima. Ha alázatosan dolgoznak a könyvevangélisták, akkor az Úr együtt fog velük működni. A Szentlélek fogja ihletni elméjüket, csakúgy mint azok elméjét, akik hallgatják az Isten Igéjét prédikáló megbízott lelkészek szavait. Az Úr angyalai ugyanígy fognak szolgálni annak az embernek is, aki a könyvterjesztésnek szenteli életét, hogy megtanítsa az embereket az igazságra.

Férfiak és nők akkor fognak eredményesen dolgozni ezen a területen, ha érzik szívükben, hogy az Úr munkáját végzik, amikor az embereknek szolgálnak, akik addig nem ismerték az igazságot. A fő- és mellékutakon hirdetik a figyelmeztető üzenetet, hogy felkészítsék az embereket az Úr nagy napjára, mely már nemsokára beköszönt a földre. Nincs vesztegetni való időnk. Támogatnunk kell ezt a munkát. Ki megy el most kiadványainkkal? Olvassuk el Ésaiás 6. fejezetét és vigyük haza szívükben annak üzenetét!

„Akkor mondék: Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom: hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim! És hozzám repült egy a szeráfok közül, és kezében eleven szén vala, amelyet fogóval vett volt az oltárról; és illeté számat azzal, és mondá: Ímé ez illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bűnöd elfedeztetett. És hallám az Úrnak szavát, aki ezt mondja vala: Kit küldjek el és ki megyen el nékünk? Én pedig mondék: Ímhol vagyok én, küldj el engemet!" (Ésa 6:5-8)

Ez a jelenet újra és újra meg fog ismétlődni, ha a könyvevangélisták szorosan Krisztus oldalán haladnak, ha magukra veszik az ő igáját és naponta megtanulják tőle, hogyan vigyék el a béke és vigasztalás üzenetét a bánatos, csalódott, szomorú és megtört szívű embereknek. Krisztus, a nagy tanító felruházza őket Lelkével és felkészíti őket arra, hogy jó és fontos munkájukat elvégezzék.
(Bible Echo, 1899. szeptember 18.)

Napi ige - Isten az ellenség felett áll

„Mindezek el akartak rettenteni minket: Leveszik kezüket a munkáról és az félbemarad! Azért hát, ó Uram, erősítsd meg az én kezeimet."
(Neh. 6,9)

„Amikor a samaritánusok összeesküvést szőttek Nehémiás és munkája ellen, egyes zsidó vezetők, kedvüket veszítve, a vállalkozással járó nehézségek felnagyításával próbálták Nehémiást megtörni. »Fogytán van ereje a teherhordónak« – mondták –, »a rom pedig sok, és mi képtelenek vagyunk építeni a kőfalakat.« A zsidók, akik nem vettek részt a munkában, öszszegyűjtötték ellenségeik rágalmait, majd a munkakedv letörésére használták fel azokat...

Olyan támadásokkal, amelyek Nehémiás korában érték az építőket, találkoznak majd azok is, akik ma szolgálnak Istennek. Nemcsak a nyílt ellenség haragja és kegyetlensége próbálja meg a hívőket, hanem az állítólagos barátok és jóakarók állhatatlansága, közömbössége és hűtlensége is... 
Sátán kihasznál minden szentségtelen körülményt szándékai véghezvitelére. Még azok között is, akik szeretnék, hogy Isten műve virágozzon, vannak, akik gyengítik Isten szolgáinak kezét, ellenségeik rágalmazásainak, fenyegetéseinek a meghallgatásával, ezek híresztelésével és azzal, hogy félig-meddig el is hiszik őket. Akik e befolyásnak engednek, a megrontó hatalom célpontjai lesznek, amely elveszi a bölcs bölcsességét és az okos értelmét. 

Nehémiáshoz hasonlóan, Isten népe ne féljen, de ne is becsülje le az ellenséget. Istenbe vetett bizalommal haladjon előre kitartóan, szolgáljon az Úrnak önzetlenül, és bízza az Ő gondviselésére azt az ügyet, amelyet képvisel."
(Próféták és királyok, 398–399. l.)

szombat, május 20, 2017

A KIADÓI SZOLGÁLAT IGAZGATÁSA

A KIADÓI SZOLGÁLAT IGAZGATÁSA



„És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez."
(Ésa 60:3) 

Kiadóhivatalaink azért épültek, hogy az Úr munkáját végezzék, mennyei világosságot küldjenek a világ minden részébe és drága lelkeket vezessenek a nyájhoz. A kiadóhivatalok irodája legyen olyan missziós bázis, mely a Mester munkáját végzi a lelkek megtéréséért. Számot kell majd adniuk arról, hogyan dolgoztak, vigyáztak és imádkoztak. Ebben az évben próbáljátok ki az orvosságot, melyet az Úr felírt a gonosz ellen. Minden ember végezze el, amit az Úr vár tőle, és nézzen Jézusra, aki minden léleknek tulajdonosa.

Minden munkás, aki ebben a hivatalban dolgozik, emlékezik arra, hogy Isten elkötelezett keresztény munkásoknak hívta el őket, akik látványosságai a világnak, angyaloknak és embereknek. A kicsiny irodákban gyűljenek össze este vagy kora reggel, hogy tanulmányozzák a Bibliát önmaguk számára. Legyen egy időszak, melyet imával töltenek el, hogy megerősödjenek, világosságot kapjanak és megszentelődhessenek a Szentlélek által. Krisztus azt szeretné, ha mindenki, aki a kiadói szolgálat bármely területén dolgozik, szívvel-lélekkel végezné ezt a munkát. Ha ezt teszitek, sok áldást fog rátok árasztani Ő, aki egész életét a szolgálatnak szentelte és saját élete árán mentett meg titeket.

Szükségetek van a Szentlélek erejére, mert különben nem győzhettek. Micsoda tapasztalatokat kellene megosztanotok a munkatársaitokkal kialakított szeretetközösségben, amikor Isten áldását kéritek ezekben az értékes órákban! Mindenki egyszerű szavakkal foglalja össze tapasztalatát. Ez több biztatást és örömet ad szíveteknek, mint az összes kellemes énekszolgálat, melyet a szent helyen előadnak. Bár belépne szívetekbe Krisztus!

Minden hívő munkája támadó jellegű. Nap mint nap hadat kell viselnie. Krisztus azt mondja a hivatal vezetőinek és munkásainak:
„Ti vagytok az én tanúim." (Ésa 43:10)
Gondolkodjatok, beszéljetek erről és éljetek eszerint! A menny nagyon közel van. Nyissátok ki az ajtót a menny felé és csukjátok be a föld felé! Isten hívja a hivatal minden részlegének dolgozóit. Meghalljátok szavát, és kinyitjátok szívetek ajtaját Jézusnak? Szeretitek Őt, aki életét adta értetek?
(Manuscript Releases, 12. kötet, 46-47. oldal)

Napi ige - Nehémiás

„... Így szóltam az elöljárókhoz, a főemberekhez és a többi néphez: Ne féljetek tőlük! A nagy és rettenetes Úrra emlékezzetek... Azért oda gyűljetek, ahol a trombita szavát halljátok. A mi Istenünk hadakozik értünk!"
(Neh. 4,14. 20)

„Nehémiásokra van szükség Isten egyházában ma is – olyan emberekre, akiknek imái és prédikációi szilárd, buzgó és céltudatos tevékenységgel egyesülnek. Az a mód, ahogyan Nehémiás, a héber hazafi egykor megvalósította terveit, ma is követendő példa. Az a siker, amely Nehémiás erőfeszítéseit kísérte, mutatja, hogy az ima, a hit és a bölcs, energikus cselekvés együttese eredményhez vezet. Az élő hit energikus cselekvésre fog ösztönözni. Az a szellem, amely a vezetők magatartásában megnyilatkozik, nagymértékben tükröződni fog a nép hozzáállásában...
Nehémiás szent céltudatossága, erős reménysége, vidám, örömteljes odaszentelődése mindenkire átragadt. A nép átvette vezetőinek lelkesedését, és a maga területén mindegyik »Nehémiássá« lett és segített erősíteni társa kezét és szívét."
(Próféták és királyok, 396. l.)
„Minden vallásos mozgalomban vannak, akik – bár nem tagadják, hogy az ügy Istené – elzárkóznak, és nem hajlandók segíteni. Jó volna, ha a mennyei feljegyzésekre gondolnának, arra a könyvre, amelyből nem maradt ki semmi, nincs benne tévedés, és Isten ennek alapján ítéli meg őket. Minden elszalasztott alkalmat feljegyeznek benne, amikor szolgálhattunk volna Istennek, de nem tettük. Viszont minden hitből és szeretetből fakadó tettünk is örök emlékezetben marad."
(Sabbath School Worker, 1904. márc. 29; jún. 28.)

péntek, május 19, 2017

A HÁZRÓL HÁZRA JÁRÓ HÍVŐ ÁLTAL A LÉLEK MARADANDÓ BENYOMÁSOKAT GYAKOROL

A HÁZRÓL HÁZRA JÁRÓ HÍVŐ ÁLTAL A LÉLEK MARADANDÓ BENYOMÁSOKAT GYAKOROL

„Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, aki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened!" (Ésa 52:7) 


Az alázatos, forró imádságok jobban előmozdítanák kiadványaink elterjedését, mint a világ legdrágább képei. Ha munkásaink figyelmüket arra irányítanák, ami igaz, élő és valóságos, ha imádkoznának a Szentlélekért, hinnének és bíznának benne, akkor megnyílnának annak erőteljes, mennyei árjai és helyes, maradandó befolyással lennének az emberi szívekre. Imádkozzatok és dolgozzatok, dolgozzatok és imádkozzatok hát, s az Úr együtt fog működni veletek.


Minden házról házra járó munkásnak határozottan és állandóan szüksége van az angyalok szolgálatára, mert olyan fontos munkát kell elvégezniük, melyhez a saját erejük kevés. Akik újjászülettek, és készek arra, hogy a Szentlélek vezesse őket abban, hogy tennivalóikat krisztusi módon tegyék meg; akik úgy dolgoznak, mintha látnák, hogy a mennyei világ őket szemléli, azokat szent angyalok fogják kísérni és vezetni, előttük mennek az emberek otthonába, hogy elkészítsék előttük az utat... 

Amikor az emberek felismerik, hogy milyen időben élünk, úgy fognak dolgozni, mintha a menny szeme láttára dolgoznának. A házról házra járó munkás úgy nyúl ezekhez a könyvekhez, mint amelyek fényt és erőt adnak a léleknek. Magába fogja szívni e könyvek lelkületét és szívvel-lélekkel végzi a munkát, hogy bemutassa azokat az embereknek. Ereje, bátorsága és sikere attól függ majd, hogy a könyvekben bemutatott igazság mennyire járta át saját tapasztalatát és épült be jellemébe. Ha azok hatására saját élete is átalakult, akkor indulhat el, hogy a könyvekkel másoknak is bemutassa a szent igazságot, melyet elvisz és helyet talál annak az otthonokban. Isten Lelkével betöltve mély és gazdag tapasztalatokat fog szerezni és a mennyei angyalok sikeressé teszik őt munkájában. 
(Australian Union Conference Record, 1901. május 1.)

Napi ige - Isten ad mindent

„...És megadta nékem a király az én Istenemnek rajtam nyugvó jó kegyelme szerint."
(Neh. 2,8)
„Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?"
(I.Kor 4,7)

„Isten azt kívánja, hogy rejtsük el énünket Krisztusban, és a dicsőséget teljesen neki adjuk. Életünk az Úré, és olyan felelősséggel teljes, amelyet mi nem fogunk fel egészen. Az »én« szálait sokszor beleszőjük életünk szövetébe és ezzel megraboljuk Istent az Őt megillető tisztességtől és dicsőségtől. 
Nehémiás – miután, oly nagy befolyást szerzett a király mellett és Jeruzsálemben élő népe fölött is – ahelyett, hogy dicshimnuszt írt volna saját kiváló jellemvonásairól, rátermettségéről, energikusságáról, egyszerűen csak leírja a tényeket úgy, ahogy vannak. Kijelenti, hogy sikere Isten rajta nyugvó kezének, »jó kegyelmének« volt köszönhető. Örömmel ismerte el azt az igazságot, hogy Isten volt védelmezője magas pozíciójában. Minden előnyös tulajádonságáért Isten láthatatlanul munkálkodó hatalmát dicsérte. Ő adott neki bölcsességet, az Úr tanította meg őt arra, miként használja a rábízott kegyelmi ajándékokat, és hogyan szerezzen általuk előnyöket Isten műve számára. Isten vezérlő hatalma és felügyelete alatt szerzett talentumaival más talentumokat. A mennyei eszközök által dolgozott eredményesen, mint emberi eszköz."
(1898. 83. sz. levél)

csütörtök, május 18, 2017

HÁZRÓL HÁZRA MEGY AZ EVANGÉLIUM MUNKÁSAIVAL

HÁZRÓL HÁZRA MEGY AZ EVANGÉLIUM MUNKÁSAIVAL

„Minekutána pedig összehívta Jézus az ő tizenkét tanítványát, adott nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására. És elküldte őket, hogy prédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak. És mondta nékik: Semmit az útra ne vigyetek, se pálcákat, se táskát, se kenyeret, se pénzt; se két-két ruhátok ne legyen. És valamely házba bementek, ott maradjatok, és onnét induljatok tovább." (Lk 9:1-4) 


Az Úr felszólítja népét, hogy vállalják el a misszió különböző ágainak szolgálatát. Az élet fő- és mellékútjain mindenkinek meg kell hallania az evangélium üzenetét. Az egyház tagjainak végezniük kell az evangélizálás munkáját szomszédaik otthonában, azoknál, akik még nem fogadták el a jelenvaló igazság teljes bizonyosságát.
Akik ezt a munkát vállalják, tegyék szüntelen kutatásuk tárgyává Jézus életét. Teljes intenzitással és komolysággal használják fel minden képességüket az Úr szolgálatában. Az őszinte, önzetlen erőfeszítéseknek értékes eredményei lesznek. A munkások megkapják a Nagy Tanítótól a legmagasabb fokú képzést. Azok azonban, akik nem fogadták be a kapott fényt, egy napon rájönnek, hogy pótolhatatlan kárt szenvedtek.


Isten gyermekei közül soknak el kell menniük kiadványainkkal olyan helyekre, ahol még sohasem hirdették a hármas angyali üzenetet. Azokat, akik a házról házra való evangélizálást végzik és betöltetnek Szentlélekkel, az Úr gazdagon elhalmozza olyan lehetőségekkel, amikor jót tehetnek. Ha az igazságot házról házra járva szeretettel és egyszerűen mutatják be, az összhangban van azzal az utasítással, melyet Krisztus tanítványainak adott, amikor missziós útjukra küldte őket. Sokakat elérhetünk az igazsággal, ha családi körben mutatjuk azt be egyszerűen, hálaénekekkel és szívből jövő imákkal. Isten elküldi munkását, hogy meggyőzze a szíveket. Azt ígéri, hogy „én tiveletek vagyok minden napon". (Mt 28:20) 
Ha bizonyosak vagyunk abban, hogy ilyen segítőtársunk van, akkor hittel, reménységgel és bátorsággal telve végezhetjük munkánkat. 

Istentiszteletünk egyhangúságát meg kell törni. Minden gyülekezeti tagnak részt kell vennie a Mester szolgálatának valamelyik ágában. Akik jól megalapozódtak az igazságban, azok menjenek el a szomszédos helyekre és tartsanak előadásokat. Olvassák Isten Igéjét és annak tanításait magyarázzák el úgy, hogy mindenki jól megérthesse azokat. 
(Review and Herald, 1904. május 5.)