 |
| Kép forrása |
Tudomány és életmód gyermekeink védelmében
A nyugati-típusú életvitelt folytató európai és amerikai népesség körében egyre nagyobb teret kapnak az ún. reformtáplálkozási formák, ezen belül is a vegetarianizmus. A növényi alapú étrenddel kapcsolatban gyakran éles kritikák fogalmazódnak meg, amelyek - az alultápláltságra és hiányállapotokra utalva - a kockázatokat vonultatják fel, különösen a gyermekek tekintetében.
A tudományos alapokon álló vegetáriánus táplálkozás, amely megfelelő minőségben és mennyiségben tartartalmazza a tudatosan párosított, és megfelelően elkészített növényi alapanyagokat, a gyermekeknél sem okoz hiánytüneteket, hanem éppen az ellenkezőjét eredményezi: elejét veszi a civilizációs betegségek kifejlődésének, amelyet már számos, „több generációs” vegetáriánus családban is igazolni lehetett. (Hiánytünetek általában az egyoldalú táplálkozásból, a finomított ételek (fehérliszt, cukor) és túlzásba vitt nyersrost fogyasztásából eredhetnek.)
Az anyatej csökkenésével a kisgyermek hozzátáplálását a nem allergizáló, könnyen emészthető sárgarépával, burgonyával, barnarizzsel, sütőtökkel, céklával, almával és banánnal készülő pépekkel érdemes kezdeni. A gluténszegény köles és hajdina szintén hasznos. A diófélék, a gluténtartalmú búza, zab, árpa és rozs, valamint a méz és a tojás étrendi beillesztése a 12. hónaptól javasolható. A tehéntej - az allergiák növekedése miatt - leghamarabb egy éves kortól adható, de sokan csak 3 éves kortól ajánlják. A tehéntej helyett a növényi tejek (zab-, kókusz-, szójatej) előnyösebbek.
