Nyári táborok 2018.

Tábori ajánló 2018-ra:

Toleranciatábor Seregélyesen: június 17-24. és Július 8-15.
Életmódtábor Celldömölkön Július 1-8.
Rehabilitációs tábor Simán Július 8-15.
Főiskolai tábor Simán Július 15-22.
Családos tábor Kunfehértón Július 22-29.
Ifjúsági tábor Simán Július 29-augusztus 5.
Bibliaismereti tábor Eleken Augusztus 5-12.
Bibliaismereti és zenei tábor Orfűn Augusztus 9-19. (koncertekkel zárul)

Mit mond a Biblia a jó és a gonosz közötti nagy küzdelemről az emberi történelemben?

(előző rész: Mit mond a Biblia a rossz és a bűn eredetéről?)

ISTEN URALMA A SZABADSÁG URALMA

Az előző fejezet szólt arról, hogy a rosszat nem Isten teremtette sem a világmindenségben, sem a mi földünkön. A rossz a bűnnel együtt "jött be", mint egy "ellenség", mivel egy angyalfejedelem (Sátán), majd az első emberpár is az újonnan teremtett földön, visszaéltek a szabad választás képességével, és helyet adtak a szívükben az önzésnek.
A világmindenséget teremtő és fenntartó Isten uralma a világmindenségben a szabadság uralma, amihez hasonlót mi a földön nem ismerünk. Ez azt jelenti, hogy kényszert, erőszakot sohasem alkalmaz egyetlen teremtményével szemben sem. Nem használja fel azt a hatalmát, hogy minden teremtményének az élete kizárólag tőle függ. A Biblia utal arra, hogy az emberen kívül sok más, értelmes teremtménye is van Istennek a világmindenségben. Ezek közül azonban egy sem a tőle való függés vagy a félelem indítékából tiszteli Istent és az ő törvényét, hanem szabad választás és belső erkölcsi meggyőződés alapján. Azért tehát, mert törvényét igaznak, őt magát pedig méltónak találják arra, hogy Uruknak, vezetőjüknek fogadják el. Isten világában mindenütt, kizárólag a szabadság uralma érvényesül:
„Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.” (2Korinthus 3,17)


A MEGVÁLTÁS TERVE

Mivel a szabadság uralmát mindenképpen sértetlenül akarja megőrizni, Isten nem alkalmazott erőszakos megtorlást, nem semmisítette meg a bűn útjára lépett teremtményeit. De szabadon burjánozni sem hagyhatta a bűnt, mert ő tudja a legjobban a törvényt, hogy az „teljességre jutva halált nemz” (Jakab 1,15). Az, hogy „Isten a szeretet” (1János 4,8), azt is jelenti, hogy teremtményei életének és boldogságának a védelmezője. Ezért Isten sajátos módon vette fel a küzdelmet a gonosszal.Elkészített egy tervet – az igazságosság és a szeretet alapelvének a tökéletes érvényesítésével – arra, hogy miként semmisíti meg a bűnt a földön, és iktatja ki azt az egész világmindenségből is, kizárólag erkölcsi erővel, hogy a szabadság uralma semmit se sérüljön. Ennek a tervnek a neve – a Biblia alapján – a megváltás terve. A róla szóló híradást, kinyilatkoztatást pedig evangéliumnak nevezi a Biblia. Ez a görög szó „jó hír”-t, „örömhír”-t jelent.
Az evangélium mindenekelőtt az az örömhír, hogy...

Mit mond a Biblia a rossz és a bűn eredetéről?

(előző rész: Mit mond a Biblia a világmindenség teremtő Istenéről?)

„Muszáj bevallani – hogy létezik – a rosszat.
Az eredete még egészen titokzatos,
A jó szerzőjétől származna tán a rossz?...
De hogy képzelhető, hogy maga Isten az, aki
Egyfelől fiait kegyelmében füröszti,
Másik kezével a rosszat zúdítja le?
Melyik szem láthat ily titkoknak mélyire?
Tökéletes lényből rossz létre nem jöhet,
De máshonnan se – mert minden belőle lett.
És mégis létezik – ó fájdalom – a rossz.
Mily döbbenetes ez, mennyire paradox!”
(Részlet Voltaire: Vers a lisszaboni földrengésről c. költeményéből, 1756, Fordította: Petri György)


Ezek a sorok nagyon pontosan összegezik a rossz létezésével és eredetével kapcsolatos, nagy emberi kérdést. Ma is ugyanígy fogalmazódik meg e kérdés sokakban. Alfred Kastler, Nobel-díjas fizikus például így szól erről:„Bizonyos lények életének célja azon alapszik, hogy más lényeket halálba küld, amelyeknek ugyancsak ez a célja. Hol van itt az isteni szeretet, amiről Krisztus beszél?... Isten az az erő, mely fenntartja az Univerzumot. De miért van az, hogy Isten egyszerre az az erő, mely... építi az életet, és ugyanez az erő, önmagának ellentmondva, lerombolja?” (Az a különös anyag, 268. l.)

A „Mit mond a Biblia...” előző fejezetében idéztük már Alfred Kastlert. Olvashattuk vallomását, hogy a teremtés gondolatának az elfogadása semmi gondot sem okoz neki mint természettudósnak, sőt az evolúció elképzelésénél sokkal elfogadhatóbbnak találja. De a fent idézett soraiból kitűnik, hogy a rossz eredete igazi nagy kérdés az ő számára is.


MI A BŰN?


Hogy mi minden a rossz, azt a bőrünkön tapasztaljuk. Minden, ami az életet és a boldogságot veszélyezteti, rombolja. De gyakorta emlegetünk egy erkölcsi fogalmat is a mindennapi életben: a bűnt. A Biblia megállapítása mindenekelőtt ez: a bűn a gyökere minden rossznak.
A Bibliában található meghatározása így hangzik:
„A bűn pedig a törvényszegés” (1János 3,4)¹

Miféle törvényről van itt szó, aminek a megszegése a bűn? Egyértelmű, hogy a Bibliában bemutatott nagy, erkölcsi alaptörvény ez, amely az egész világmindenségben érvényes. Ennek a lényegét pedig így összegezi az Írás: „A törvény betöltése a szeretet.” (Róma 13,10)

Mit mond a Biblia a világmindenség teremtő Istenéről?

(előző rész: Mit mond a Biblia önmagáról?)

A BIBLIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET

A teremtéstörténet méltó nyitánya a Bibliának. A Biblia első fejezete az „így volt” bizonyosságával szól Földünk teremtéséről. A leírás emberi tapasztalatunk számára meg közelíthetetlen, de még gondolkodásunk, sejtésünk is nehezen kapaszkodik fel hozzá.

A Biblia nem az egész világegyetem, hanem egyedül a mi bolygónk teremtését követi nyomon. A sokat vitatott és misztifikált „kezdetben” kifejezés csak a Földre vonatkozik. Más helyein a Biblia sejteti, hogy „egek régtől fogva voltak” (2Péter 3,5), és a földi világ előtt már léteztek más világok is (Jób 38,4–7; Zsidókhoz 1,2 (eredetiben: világokat); Jelenések 12,7–9 stb.). A teremtéssel és az élettel kapcsolatos kérdések kimondva-kimondatlanul ott állnak minden emberi probléma mögött.

Miért teremtett Isten?

Mi célból hozott létre Isten világokat, s bennük a miénket is? Messzemenő következménye van a teremtés szempontjából annak az állításnak, hogy „Isten a szeretet”. Felemelő és egyben vigasztaló is azok számára, akik Istent úgy képzelték el, hogy Ő a maga kényére-kedvére létrehozott teremtményeket, hogy azután tetszése szerint uralkodhasson rajtuk.

Sokan tekintenek úgy az isteni teremtésre, mint Madách Imre Lucifere:

Reformációra felhívás 1987-88.

A régi sorozat hanganyaga: