Megjelenés szeptember 10-én.
 Korábbi számaink
| (Interjú rovat) (Létkérdések rovat) (Létkérdések rovat) (Létkérdések rovat) (Egy mondat rovat) (Visszakapott szabadság rovat) (Bibliai rejtélyek rovat) (Személyesebb rovat) (Vissza a természetbe rovat) (Egymásra hangolva rovat) (Egymásra hangolva rovat) (Egymásra hangolva rovat) (Kultúra rovat) (Kultúra rovat) (Világjáró rovat) |
A szívükre hallgattak - Pekka Puska a finn egészségügy forradalmáról
(Interjú)
Életük virágjában agyvérzés vagy szívrohamban következtében… Ha akkoriban megkérdeztek egy finn férfit, hogy volt-e már szívinfarktusa, a nemleges válasz is többnyire így hangzott: „Még nem”. Finnországban a háború utáni évtizedekben ez volt az általános összkép. És akkor jött Puska professzor és csapata… Két-három évtized alatt gyökeresen megváltoztatták az ország egészségügyi állapotait és, ami ugyanilyen fontos, szemléletét. Csabai Tamás interjúja.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
Nemzeti hiszekegy - Új alkotmány, régi eszme – a jogász szemével
(Létkérdések)
A magyar parlament idén húsvétkor megszavazta Magyarország új alkotmányát. Sokakban merült fel azonban a kérdés: vajon miért kell új alkotmány Magyarországnak? Lehet, hogy a kérdés megválaszolásához nincs szükség az egyébként meglehetősen terjedelmes alaptörvény tanulmányozására? Elegendő lehet a bevezetőnek szánt Nemzeti Hitvallás tanulmányozása is? Azóta megszületett és a parlament kétharmados többséggel el is fogadta az új egyházügyi törvényt, mely mindössze tizennégy egyházat ismer el egyházi szervezetként.
Mindkét dokumentum kimondja a vallás és a lelkiismereti szabadság jogát. De vajon az Alaptörvény és az új 100. sz. egyházügyi törvény számbavételekor nem csak látszólagos, avagy ellentmondásos, az alapeszmével ellentétes feltételekhez kötött szabadságjogokról beszélhetünk? Mindkét írásunk ezekre a kérdésekre keres választ.
Mindkét dokumentum kimondja a vallás és a lelkiismereti szabadság jogát. De vajon az Alaptörvény és az új 100. sz. egyházügyi törvény számbavételekor nem csak látszólagos, avagy ellentmondásos, az alapeszmével ellentétes feltételekhez kötött szabadságjogokról beszélhetünk? Mindkét írásunk ezekre a kérdésekre keres választ.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
A lelkiismereti szabadság elidegeníthetetlen joga és az új vallásügyi törvény
(Létkérdések)
„Abszurd helyzetet” teremtett az új vallásügyi törvény – írja Czene Gábor a Népszabadság július 21-i számában – amelyet „mostani formájában nem is lehet alkalmazni”. A köztársasági elnök ennek ellenére aláírta a törvényt. Vannak, akik abban reménykednek, hogy szeptemberben „kijavítják a törvényt”. Számos – most a senki földjére, azaz teljes jogbizonytalanságba került – kisebb egyház pedig abban, hogy valamiképpen mégiscsak újraregisztrálják majd őket.
Akármi is fog történni, a július 11-én megszavazott törvény mindenképpen jelez egy olyan tendenciát, amit nagyon komolyan kell venni, és világos szavakkal kell rámutatni arra, hogy miben, hogyan sérti a lelkiismereti és vallásszabadság alapvető emberi jogát.
Akármi is fog történni, a július 11-én megszavazott törvény mindenképpen jelez egy olyan tendenciát, amit nagyon komolyan kell venni, és világos szavakkal kell rámutatni arra, hogy miben, hogyan sérti a lelkiismereti és vallásszabadság alapvető emberi jogát.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
„Én olyan vagyok, hogy nem tudok hinni...” - Pascal az ateizmusról és az Isten kereséséről
(Létkérdések)
Pascal kora, a 17. század, egyebek mellett abból a szempontból is különleges és máig ható korszaka a történelmünknek, hogy ekkor kezdődött meg az ateizmus tömegessé válása, ami a 20. század illetve napjaink szekularizációjában teljesedett ki. A folyamatot jelentős részben a természettudományos felfedezések katalizálták, amelyek mindinkább rávilágítottak az egyház által átörökített arisztotelészi világkép tarthatatlanságára, egyszersmind számos természeti jelenség magyarázatát lehetővé tették Isten létének feltételezése nélkül is. („Isten szükségtelen feltevés” – mondja ki majd Laplace.)
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
Az élet védelmében
(Egy mondat)
„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet” (Péld 4,23)
Nemrég hallottam, hogy valaki ezt vetetette szerencsétlenül járt barátja szemére: „mert te felnőtt fejjel se tudsz vigyázni magadra!” Elgondolkodtam, hogyan is vigyázzunk magunkra, miképp is védjük meg magunkat attól a sok veszélytől, kihívástól, miegymástól, melyek nap mint nap ránk leselkednek? Gyermekeinket még csak-csak óvjuk, körülvesszük féltő szeretetünkkel, hogy a legkisebb baj se érhesse őket. De magunkat…? Valahogy „túlélőként” evickélünk át az életen, több-kevesebb sikerrel és veszteséggel.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
„Pipálunk rá?” - Egy divatos egészségkárosító szokás: a vízipipázás
(Visszakapott szabadság)
Néhány évvel ezelőtt a társasági együttléteken még ritkaságszámba ment, ma már a városképhez tartozó látvány, amint a parkokban heverésző fiatalok nagy átéléssel hosszú, kígyózó csöveket szívogatnak. Kelet szokásait felidézve szó szerint elvarázsolódnak a mesés Bagdadba vagy Arábia más tájaira, mindenesetre egy kellemesebb, stressz-mentesebb világba. „Nem kábítószer, még csak dohány sem, az egészségre teljesen ártalmatlan” – hallhatjuk fogyasztóitól, többnyire tiniktől. Így a szülők a legnagyobb nyugalommal – „pipálnak rá”!
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
A pokol tüze - Tényleg örök szenvedés? II. rész
(Bibliai rejtélyek)
Ma szinte reneszánszát éli a pokolról szóló gondolatkör, s a pokolban történt állítólagos látogatásokkal próbálják egyes keresztény szerzők elborzasztani a laikus híveket. Sokan az örökké tartó pokoli kínok és a gonoszok megsemmisülésének tagadását istentelen káromlásnak, szörnyű tévelygésnek tartják és „bölcs józansággal” intik gyülekezetük tagjait, hogy bizony vegyék csak komolyan „a Biblia tanítását” és higgyék el, hogy az Úr borzalmas dolgokat fog művelni azokkal, akik nem engedelmeskednek Neki. E tanulmány szerzője is sokáig azt hitte, hogy ez így igaz. Ám a Biblia alapos tanulmányozása meggyőzte őt arról, hogy az igazságot nem szabad összekeverni emberi hagyományokkal, még akkor sem, ha azok oly ősiek, mint maga a Szentírás.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
Második esély
(Személyesebb)
1999 októberében, egy napsütéses őszi délutánon autóbaleset ért. Néhány apró, de egymásra halmozott vezetéstechnikai hiba miatt elvesztettem az uralmat a kocsim felett és a nagy sebességgel haladó járművel felborultam. Mivel nem voltam bekötve, borulás közben kizuhantam a kocsiból és súlyosan megsérültem. Egyedül voltam a kocsiban és szerencsére rajtam kívül senki nem sérült meg.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
A cetfélék
(Vissza a természetbe)
A földön valaha élt élőlények közül a legnagyobb testű állatok a cetfélék. Testhosszuk kifejlett korukban 1,2–30 méter, tömegük 30 ezer és 150 ezer kilogramm között változhat. Közülük kerül ki minden idők legnagyobb állata, a kékbálna, melynek méretét az özönvíz előtt élt dinoszauruszok sem közelítették meg. Egy 25 méter hosszú kékbálna súlya megegyezik 30 elefánt vagy 150 szarvasmarha súlyával. A bálnának csak a nyelve 700 kilogramm, méretre pedig akkora, mint egy ló. A szíve is ekkora nagyjából. Az aortája 50 centiméter átmérőjű és 10 ezer liter vér folyik az ereiben. E melegvérű állatok akár 80 évig is élhetnek. Mint minden emlős, ők is tüdővel lélegeznek.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
Házasságklinika
(Egymásra hangolva)
Huszonegy éve vezet házassággondozó heteket, ahol a bibliai előadások mellett kiscsoportos beszélgető körök segítik a házassági konfliktusok felszínre jöttét és orvoslását. A városi forgatagtól távol eső táborokban újabb esélyt kapnak a megfeneklett kapcsolatok. Dr. Pálhegyi Ferenc pszichológust, házassággondozó terapeutát egyebek mellett a Bibliai Házassággondozó Szolgálat munkájáról is kérdezte Soós Attila.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
Különbözünk – de miért?
(Egymásra hangolva)
A nő és a férfi agyműködése közti eltérés évszázadok óta izgatja a kutatókat. Nem csak azért, mert az óvodai vécében felfedezett különbség iránti érdeklődés felnőtt korra is megmaradt, hanem mert a történetileg kialakult férfiuralmat a férfiak igazolni, a nők pedig megdönteni akarják.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
„Hívogat az iskola, kapuját kitárja”
(Egymásra hangolva)
Elérkezett szeptember, az iskolakezdés ideje. Az évkezdést várakozásteljes izgalom kíséri mind a diák, mind a pedagógus részéről. A legtöbb szülőt foglalkoztatja, mit tehetne azért, hogy csemetéje a lehető legjobban vegye az akadályokat. Nagyfokú bizalmat feltételez a tanárok iránt, hogy legféltettebb kincsét, kincseit a nap nagyobb részében az ő kezeikre bízza. Mint gyakorló pedagógus szeretnék segítséget nyújtani abban, hogyan lehetünk gyermekünk segítségére a sikeres iskolai életben.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
Rembrandt városában járva
(Kultúra)
Amszterdam a vizek városa, a tengertől visszahódított föld kikötője, észak Velencéje, a tizenhetedik századi protestantizmus egyik fellegvára, a tengeri kereskedelem európai gócpontjai közül talán a leghíresebb, a huszadik századi drogkereskedelem központja,
a lefüggönyözetlen otthonok települése. Mondhatnánk még megannyi más megjelölést, de számunkra 2011, és remélhetőleg 2012 januárjában mindenekelőtt Rembrandt városa. Ide vezetett háromnapos tárlatlátogató turistautunk, közel harmincadmagunkkal. S az előzetes jelentkezések szerint jövőre talán már több csoport is útnak indul, hogy felkeresse Rembrandt városát.
a lefüggönyözetlen otthonok települése. Mondhatnánk még megannyi más megjelölést, de számunkra 2011, és remélhetőleg 2012 januárjában mindenekelőtt Rembrandt városa. Ide vezetett háromnapos tárlatlátogató turistautunk, közel harmincadmagunkkal. S az előzetes jelentkezések szerint jövőre talán már több csoport is útnak indul, hogy felkeresse Rembrandt városát.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
Filmarchívum - Átlagemberek
(Kultúra)
Az 1980-ban, Robert Redford első rendezéseként készült Átlagemberek című film olyan kérdéseket feszeget, mint hogy mi alapján teszünk különbséget ember és ember között? Miért nem tudunk sokszor kibékülni saját magunkkal és környezetünkkel? Érdekes, hogy bár 1981-ben ez a film nyerte a legtöbb Oscar-díjat (pl. a legjobb rendezését is), mégis, a díjeső ellenére, mára szinte elfeledetté vált. Vajon mi lehet ennek az oka?
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
Mozambik
(Világjáró)
Tizennyolc-huszonnégy órát utazva, többszöri átszállással juthatunk el az Afrika déli részén elterülő Beirába, Mozambik második legnagyobb városába. A portugálok egykori, harmadik legnagyobb gyarmata, Mozambik hatalmas ország. Területe nyolc és félszerese a Magyarországénak. Lakossága meghaladja a tizenkilenc millió főt. Az ország a hagyományok szerint egy ott lakó arab férfiről kapta nevét. A portugál hajósok, miután erre a földre értek, megkérdezték egy ottani lakostól a hely nevét. A férfi nem tudott választ adni. Ekkor megkérdezték az ő nevét, mire azt válaszolta: Mussa Al Bique.
Folytatás a magazin szeptember-októberi számában…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése