hétfő, május 23, 2011

Megjelent a Nyitott Szemmel magazin új száma!

Megjelenés május 10-én.
Korábbi számaink
(24. óra rovat)
(Bibliai rejtélyek rovat)
(Vissza a természetbe rovat)
(Vissza a természetbe rovat)
(Visszakapott szabadság rovat)
(Egymásra hangolva rovat)
(Egymásra hangolva rovat)
(Kultúra rovat)
(Kultúra rovat)
(Kultúra rovat)
(Világjáró rovat)
(Testi-lelki egészségünk rovat)
Befolyásolhatjuk-e a földrengések kialakulását?
(24. óra)
Interjú Juhász Árpád geológussal
A Japánban valaha mért legnagyobb, 9-es erősségű földrengés rázta meg március 11-én a szigetország északkeleti partvidékét. A fővárosban, Tokióban kilengtek az épületek, több tűz is keletkezett. Az eddigi számítások szerint a mintegy harmincezer halálos áldozat mellett az eddig tapasztalt legnagyobb anyagi kárt becsülték a biztosítótársaságok. Az elképesztően magas anyagi kár mellett a földrengés eddig szokatlan és hosszú távon is komoly környezeti kárt is okozott a Fukusima I. atomerőmű hűtőrendszerének a megrongálódásával. A komoly sugárveszély lehetősége heteken át lázban tartotta az egész világot. A helyszínen történt mérésekből és jelentésekből egyértelműen kiderült, akár tömegméretű atomkatasztrófához is vezethetett volna a Japánt ért földmozgás. A földrengések okairól és várható következményeiről kérdezem Juhász Árpád geológust, televíziós ismeretterjesztő műsorok tudományos szerkesztőjét, több népszerű geológiai és utazási könyv szerzőjét.
Folytatás a magazin május-júniusi számában…
Tehetetlen Mindenható?
(Bibliai rejtélyek)
Földrengések a bibliai próféciák szemszögéből. Mi történik a Földdel az utóbbi időben? Az átlagember azt tapasztalja, hogy megszaporodtak a természeti katasztrófák, egyre többször reng a föld a keleti és a kis-ázsiai térségben, hosszú hallgatás után ki-kitör az Etna, majd vulkánfüst bénítja le néhány hétre a légiközlekedést. Ha Isten jó, hogyan teremthetett ilyen világot, és ha valóban mindenható, miért nem akadályozza meg a százezrek életébe kerülő és rengeteg anyagi kárral járó katasztrófákat? Tehetetlen a Mindenható? Hogyan világítja meg a Biblia a földrengések erkölcsiprofetikus hátterét? – kérdezem Sonnleitner Károly lelkész-bibliaoktatót.

Folytatás a magazin május-júniusi számában…
Nosztalgia vagy életformaváltás? Költözzünk vidékre! 2.
(Vissza a természetbe)
Mindenki lakik valahol, de jó, ha az a hely igazi otthon, hajlék, fészek, a pihenés, a feltöltődés, az erőgyűjtés helye, a családi élet és a társas kapcsolatok színtere is lehet egyben.
A lakóhely, a szűkebb környezet, ahol élünk, nagymértékben befolyásolja, meghatározza életünket. Visszahat ránk, formálja, alakítja gondolkodásunkat, életmódunkat. Fontos tehát, hogy leendő otthonunk kiválasztásakor gondosan mérlegeljünk. Előző számunkban arra kerestünk választ, miért válasszuk a vidéki életet. A folytatásban ahhoz szeretnénk támpontokat adni, hogy miként tehetjük meg ezt nagyobb csalódások nélkül.

Folytatás a magazin május-júniusi számában…
A hangyák társadalma
(Vissza a természetbe)
A kutatók megfigyelései szerint mintegy hatezer hangyafaj él földünkön, amelyek közül legtöbb a trópusokon honos. A hangyák gyakran több száz hangyaboly laza kötelékében élnek. E nagy kiterjedésű fenyvesekben élő hangyaállam több hektárnyi területet is beboríthat. Ez a hangyák lakta terület olyan városokra és falvakra emlékeztet, melyeket számtalan, állandóan használt föld fölötti és föld alatti közlekedő út köt össze. Ebben a kiterjedt birodalomban a nyári hónapokban hihetetlen szorgoskodás tanúi lehetünk. Egyetlen hangya sem megy céltalanul sétálni. Viszont hajszolt szaladgálást és vadászást sem láthatunk. Azt csak csodálni lehet, hogy mi mindent szállítanak a hangyák ide-oda. A kis teherhordók hallatlanul erősnek tűnnek. Nem ritka, hogy saját testtömegük tízszeresét meghaladó terhet szállítanak.

Folytatás a magazin május-júniusi számában…
A rózsaszín köd világában 1.
(Visszakapott szabadság)
Egy bírónő, akinek a fia drogfüggő lett, mondta nekem kétségbeesve: „Ha belegondolok, hogy én ezeket ítéltem el, most pedig a saját fiam teszi ugyanezt...” A kábítószereseket többnyire bűnözőknek bélyegzik, és teljes természetességgel ítélik meg cselekedeteiket. Pedig ezek az emberek betegek. Minden negatív viszonyulás csak súlyosbít a helyzetükön.

Folytatás a magazin május-júniusi számában…
„Jobb várni, mint válni…” - Interjú Dr. Pálhegyi Ferenc pszichológussal
(Egymásra hangolva)
– Ma Magyarországon a házasságok 60%- a válással végződik. Ön szerint mi lehet ennek a
legfőbb oka?
– A közvetlen és kiváltó okok leggyakrabban az alkalmazkodni tudás hiányából, a rossz kommunikációból, a párok magukkal hozott rossz szokásaiból, hiányállapotokból, alkoholizmusból ered, vagy abból, hogy nem tudnak gazdálkodni a pénzzel. A válóperes tárgyalásokon is ilyenekre szoktak hivatkozni. A mélyebb ok véleményem szerint visszanyúlik az édenkerti tragédiáig, ahol is az történt, hogy az ember elszakadt Istentől. Ezzel megindult egy folyamat az emberi kapcsolatok szétesésének irányába. Talán egy kicsit furcsán fogalmazok: az édenkertben megjelent az első humanista filozófus – kígyókosztümben. Ezen azt a gondolkodásmódot értem, hogy ettől kezdve az emberek Istentől függetlenül akarnak élni. Vagyis Isten ne szóljon bele az életükbe, ne Ő mondja meg nekik, mi jó és mi rossz, mi erkölcsös és mi erkölcstelen. Ezt Ádám és Éva maguk akarták eldönteni, vagyis a maguk istenévé akartak lenni. A tiltott gyümölcs leszakításkor azt is mondja a kígyó: olyanok lesztek, mint Isten, jónak és gonosznak tudói. Itt elindult egy folyamat, mely hasonló a lavinához, aminek folyamatosan nő a tömege és a sebessége. Azóta eltelt néhány évezred, és mostanra az önállósulás következménye – az önzés és az erkölcstelenség – igen nagy tömegűre dagadt.

Folytatás a magazin május-júniusi számában…
Édes otthon
(Egymásra hangolva)
Nem szeretik az egészségtelen dolgokat, kenyeret sütnek, segítenek a ház körül; még csak nem is tévéznek, zenélnek és olvasgatnak, este nyolckor ágyba bújnak – léteznek ilyen gyerekek? – kérdezheti az olvasó. Igen, méghozzá Ráckevén. A sikeres nevelés titkairól kérdezzük a szülőket, Katit és Sanyit, gyönyörű otthonukban, gyermekeik körében.

Folytatás a magazin május-júniusi számában…
77 év a teljesség felé. Interjú Vásáry Tamással
(Kultúra)
Vásáry Tamást a közönség nem csak zongoraművészként és karmesterként ismerheti, hiszen koncertjein különleges zenetörténeti órán vehet részt a hallgatóság. Nem szokványosak ezek az esték. A Zeneakadémián kezdődött, ahol a zongoraművész interpretálásában egy egész előadássorozaton ismerkedhetett a közönség a legnagyobb zenei géniuszokkal. Előadásain egyszerre költői és filozofikus. Az életről úgy beszél, mint nagy mesterek befogadó tanítványa, a zeneszerzőkről pedig, mintha személyesen ismerné őket. Zongorajátéka is zsenialitásáról árulkodik.

Folytatás a magazin május-júniusi számában…
A király beszéde: Kilépés a „komfort zónából”
(Kultúra)
A 2011-es év legtöbb és legfontosabb Oscar-jelölését és díját (legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb férfi főszereplő) elnyerő A király beszéde című film (mint ahogy A királynő című alkotás is) az angol királyi család egyik tagjáról, a dadogó VI. Györgyről (1895-1952) szól. Lassú menetű, főképp dialógusokra épülő, effektektől mentes, kosztümös történelmi film. Mi biztosítja mégis a sikerét? És miért ajánljuk megnézését?

Folytatás a magazin május-júniusi számában…
Aranymetszés. A harmónia és a szépség aránya
(Kultúra)
Mitől szép a szép? Mitől lesz harmonikus egy alkotás? Miért tartják különleges műremeknek da Vinci Mona Lisáját vagy Michelangelo Dávidját? Vajon miért állunk ma is lenyűgözve az egyiptomi piramisok láttán? Miért hat ránk nyugtatóan a természet? Miért van az, hogy az egyik zenemű békével, harmóniával tölt el, míg egy másik felkavar? A természet arányait kutatva csodálatos törvényszerűségeket ismertek fel a harmónia és a szépség nyomába eredő tudósok és művészek. Felismerték, hogy a harmóniának örök szabályai vannak, melyeket az
alkotásaikban is alkalmazhatnak. Ezt a szabályszerűséget arany aránynak illetve aranymetszésnek nevezték el.

Folytatás a magazin május-júniusi számában…
Finnország – Nyugodt pezsgés északi módra
(Világjáró)
„Végre megint itthon vagyok!” – széles, szűnni nem akaró mosoly kíséretében tört fel bennem az otthonlét nyugalmat és szabadságot nyújtó érzése, mikor 2009 szeptemberében újra leszálltam Helsinki repülőterén. Mikor pedig a tizenhárom órás vonatút végén megérkeztem az északi sarkkörre, Rovaniemibe, a nyugalom még inkább szétáradt bennem. Talán a természet közelsége, a nagy terek szabadsága, a kedves fogadtatás, vagy netán a feltételezett
finn-magyar néprokonság ősi gyökereiből fakad ez az otthon-érzés? Valószínűleg mindezek együtt. Mindenesetre valami hasonlóra számíthat a Finnországba ellátogató utazó.
Tagadhatatlan tény, hogy az embernek Finnországban egyetlen lehetősége van: a megnyugvás. A táj egyszerű, rideg szépsége, a hó mindent körbeölelő volta, a természet emberi életet is átható lassú lüktetése és a finn mentalitás megállásra, megnyugvásra készteti a
mindig rohanó közép-európai embert.

Folytatás a magazin május-júniusi számában…
A gyógyító és betegítő só
(Testi-lelki egészségünk)
A só (nátrium-klorid, NaCl) nagyon fontos ásványi anyag szervezetünk számára. Értékét mutatja, hogy az ókorban és a középkorban is fizetőeszköz volt, fehér aranynak nevezték. Később Timbuktuban, a 9. század fontos kereskedelmi gócpontjában egy az egyben váltották az arannyal, vagy elefántcsontot és rabszolgákat ajánlottak helyette. Sok népnél mai napig szokás a vendéget kenyérrel és sóval fogadni. A sóban lévő nátrium- és kloridion is valóban életszükséglet. A nátrium hiánya szédülést, izomgyengeséget, görcsöket okozhat. Kritikusabb helyzetben a hiány apátiához, halálhoz is vezethet. Szervezetünknek körülbelül napi 2-3 g nátriumra van szüksége, ez 5-7 g só fogyasztását jelenti. Viszont mi, magyarok, nagyjából 15 g sót fogyasztunk naponta, ez a mennyiség viszont már káros, hiszen nátriumtartalma többszöröse annak, amennyit szervezetünk naponta elhasznál.

Folytatás a magazin május-júniusi számában…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése