szolgáddá tett a hit,
hadd legyünk alázatos,
szelíd „szamaraid".
Vonulj be a világba
mirajtunk végre már,
vigyen szét minden tájra
sok millió „szamár":
sok millió hívő szív,
sok millió ajak,
sok kéz, betű vigyen, hogy
mindenütt lássanak,
s a világ minden népe
szórja kincsét eléd:
virágot és hozsánnát,
s szegény, beteg szívét.
Használj föl erre minket,
eljött a pillanat,
e túl okos világban
még sok „szamár" akad,
ki vállalja a szürkék
kockázatos sorát,
nem kér fényes palástot,
sem rangot, koronát,
de bölcsebb, mint a fényes
álkrisztus-paripák,
kik azt hiszek: nekik szól
hozsánna és virág.
Bódás János
1967
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése