vasárnap, április 23, 2017

Egészséges életmód - Szívinfarktus

A legnagyobb ellenség: szívinfarktus

Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák a legtöbb tragédiát. Számos szakmai és népszerűsítő cikk foglalkozik e kérdéskörrel, az érdemi előrelépés azonban mégis várat magára. Az orvos- és táplálkozástudomány jelentõs ismeretanyaggal rendelkezik a keringési betegségek okait és kezelési módjait illetõen, így joggal vetődik fel a kérdés: miért hal meg még korunkban is minden második ember ilyen betegségek miatt? Miért kap mintegy negyven ember szívinfarktust naponta Magyarországon? Miért veszítik el a többgyermekes családok a középkorú családfőt oly gyakran?


Sokan elcsépeltnek érzik már e témakört, amely bizonyos mértékig igaz is. Túl sok az elméleti tudás, de túl kevés a gyakorlatba átültetett javaslat. A tudományos kutatások azonban csak akkor érik el céljukat, ha a népesség széles rétegei elfogadják, és a mindennapi életükben megvalósítják.
Testünkben mintegy 5-6 liter vér kering, a vérkeringés látja el a sejteket oxigénnel és tápanyaggal illetve elszállítja a szén-dioxidot és salakanyagokat. A keringési rendszer „motorja” a szív, amely egy izmos falú üreges és rendkívül teherbíró szerv. Sokáig rejtély volt, hogy a szív valójában mitől is dobog. Napjainkban fény derült arra, hogy a szívnek saját ingerületkeltő rendszere van, amely meghatározott időközönként összehúzódásra készteti a szívizmot. E bonyolult mechanizmusnak köszönhetjük életünket és egészséges keringési működésünket. A „beépített generátor” akár nyolcvan-kilencven évig is precízen tud működni, amely a műszaki megoldások között is páratlan jelenség, mivel ez közel négymilliárd összehúzódást jelent minimális pihenési idő mellett.
A szív vérellátását az azt körülvevõ koszorúserek biztosítják, amelyek a teljes vérellátás 5 %-át hasznosítják. Szívinfarktus akkor áll elő, ha a szív oxigénellátásának utánpótlása valamilyen oknál fogva zavart szenved és a szívizomzat elhal. Sokszor előfordul, hogy az erek belső falán kialakuló és elmeszesedett lerakódásokról (plakkok) lepattanó-letöredező darabkák okoznak elzáródást a koszorúserekben. A nem megfelelő életmódot élő emberek keringési rendszerében elvileg bármikor létezhetnek ilyen „időzített bombák”, amelyek végzetes következménnyel járhatnak.

 A koszorúserek között gyakorlatilag alig van kapcsolat, így az egyik érszakasz elzáródása esetén szinte megoldhatatlan az érintett terület más módon történő oxigénellátása. (pl. környező erek által)

A szívinfarktus hírtelen, minden átmenet nélkül jelentkezik, kialakulása azonban évek-évtizedek „törvényszegéseinek” következménye. A keringési rendszer sokáig képes ellensúlyozni a visszaéléseket, de egy határon túl számára is „betelik a pohár”. Előfordulhat az is, hogy a koszorúserek az esztendők folyamán fokozatosan szűkülnek, így egyre kevesebb vér áramlik az erekben és így az oxigén ellátás is csökken. 

Súlyos fizikai vagy lelki megterhelés esetén a szívizomzat oxigénigénye fokozódik; az ilyen esetben fellépő relatív oxigénhiány szintén infarktust okozhat. 
A szívinfarktus tünetei: szívtáji, mellkasi fájdalom, mellkasi szorítás, karba, hátba, nyakba, hasba kisugárzó fájdalom, hideg verejtékezés, halálfélelem. Az infarktus korai szakaszában gyakoriak a ritmuszavarok és a hirtelen szívmegállás. 
Nagymértékű szívizom elhalás esetén a szívizom átszakadhat, azonnali halál állhat be. A szívinfarktusok mintegy 10 %-át „néma infarktusnak” nevezik, mivel a beteg semmit sem érez és a lezajlott infarktusra valamilyen későbbi vizsgálat során derül fény.

A szívinfarktus kialakulásának fő okai: 

az érelmeszesedés, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a mozgásszegény életvitel és a dohányzás. 
Az első három tényező nagy részben a táplálkozással függ össze, így a keringési megbetegedések elkerülésében az étrendnek jut a legfőbb szerep. De milyen élelmiszerek károsítják az érfalakat és milyen étrend nevezhetõ szívbarátnak? A táplálkozás kérdéskörén belül a zsiradékok, a szénhidrátok, a fehérjék, a vitaminok és az ásványi anyagok mind említést érdemelnek. Az állati eredetű zsírok koleszterin és telített zsírsav tartalmuknál fogva jelentősen növelhetik a vérzsír szintet, míg a növényi olajok koleszterinmentesek és telítetlen zsírsavakban gazdagabbak. Az egészségvédő étrendben a zsiradékoknak minden esetben helye van, hiszen létfontosságú biokémiai folyamatokban, sejtfalépítésben vesznek részt. Közülük azonban a növényi eredetűeket válasszuk.

Sokszor előkerül, hogy a vaj természetesebb élelmiszer, mint a korunkban elterjedt, művileg keményített margarinok, így többen visszatértek a vaj fogyasztásához. A vaj valóban közelebb áll a természetes tejzsírhoz, mint a margarin a napraforgóolajhoz, mégis átgondolandó a vajfogyasztás kérdése. Az újabb eredmények szerint ugyanis a vajban olyan zsírsavak is elõfordulnak (pl. mirisztinsav), amelyek még az egyéb állati eredetű zsíroknál is agresszívabb hatást gyakorolnak az érfalakra, ezen kívül koleszterin tartalma négyszerese a sertészsírénak. A vaj használata nagymértékben növelheti a szívinfarktus kockázatát.

A szénhidrátok között mind a hozzáadott cukor, mind a túlzott mérvű kenyér (legtöbbször a finomított gabonatermékek) és tészta fogyasztása kap szerepet a keringési betegségek kialakulásában. 

A nagymértékű szénhidrátbevitel - a zsírokkal együtt - növeli a „rossz” koleszterin szintet, ezen belül is az ún. trigliceridszint értékét. Hazánkban a trigliceridszint emelkedés okozza a legtöbb keringési zavart. (Ez egyéni adottságoktól is függ.) Ilyenkor a vér opálosabbá válik, az oxigén szállítás gyengül és szívmûködési probléma is előállhat. A vérben található trigliceridek mennyisége csökkenthető a cukor visszaszorításával, természetes aszalványok előtérbe helyezésével, illetve például a szójaolaj fogyasztásával.

Fehérjék tekintetében számos esetben hangsúly helyeződik az állati eredetű fehérjék nagyobb értékére a növényi fehérjékkel szemben, azonban a szív és érrendszer oldaláról nézve az utóbbiak az előnyösebbek. Az állati fehérjék - egyesek szerint - hosszabb távon felerősíthetik a zsírok károsító hatását, mások úgy gondolják sem káros, sem hasznos hatással nem rendelkeznek az érfalak állapotát illetően. 

A növényi fehérjék ugyanakkor bizonyíthatóan segítik a keringési rendszer egészségben tartását és a szérum koleszterinszint csökkentését
Az eredmények szerint különlegesen jó hatású az olajos magvak (dió, mandula, mogyoró, napraforgómag), egyes gabonafélék (zab, köles) és a hüvelyesek (szója) aminosav összetétele. A szójafehérjét egyfajta „gyógyfehérjének” tartják, és különböző kivonataiból (pl. izolátum) élelmiszeripari termékeket is gyártanak. (pl.: szójapárizsi, szójavirsli - ld. lejjebb).

A vitaminok között az antioxidáns hatásúak érdemlegesek, amelyek az érkárosító oxidatív folyamatokat ellensúlyozzák, így lassítják az érelmeszesedést. Az A-, E-, C- és B-vitaminok tartoznak e csoportba. Ilyen értelemben a kajszibarack, sütőtök, sárgarépa, sárgadinnye, nyers növények, élesztő, gabonacsírák, teljes gabonák, káposztafélék, olajos magvak és olívaolaj igen hasznosak a szív védelme szempontjából. Az ásványok közül a cink és szelén hatása kiemelkedő; ezek szintén megvannak az előbb felsorolt élelmekben.

A szívinfarktus elleni védelemben - összefoglalva - elsődleges fontosságú a zsír, zsíros húsfélék, rejtett zsírban gazdag töltelékes húsáruk és tejtermékek háttérbe szorítása, az összes szénhidrátbevitel csökkentése és a védelmet szolgáló ún. protektív hatású élelmek beépítése az étrendbe, mint a nyers saláták, növényi magvak, teljes őrlésű kenyerek, olívaolaj. „Húspártiak” számára a halhús rendelkezik védő hatással a hosszú szénláncú zsírsavak jelenléte miatt. A sovány húsok (csirke, pulyka, stb.) önmagukban nem védenek, csak a szívbetegség kockázatot csökkentik.

Forrás: Tudomány és Életmód ügyfélszolgálat heti hírlevele

„Sláger” szójafehérje készítmények

Felvágottak: natur, füstölt, fokhagymás, sonka ízesítésű, csemege és hamismájas pástétom.
Virslik: natur, füstölt, bécsi és hagymás.

A termékek nem génmanipulált alapanyagból készülnek, és hő-kezeltek.
Tartósítószert nem tartalmaznak, gluténmentesek.
Fehérje- mintegy 19 %, szénhidrát- 0,3 %, zsír- 9%, sótartalom 1,5 %.
Energiatartalom: 670 kJoule/100 g.

Felhasználási javaslat:
A „meghámozott” virsli 70-80 °C vízben kb. egy percig melegíthető. Főzni nem szabad, a forró készételben könnyen átmelegszik. Süthető minimális olajban, vagy zsiradékban, inkább kikent edényben. Grillezhető, „nyersen” is jóízű, tápláló.
Fogyasztható: a címkén feltüntetett időpontig.
Tárolás: 0 – 10 °C között.


Ajánlott: cukorbetegeknek, lisztérzékenyeknek, vegetáriánusoknak, a koleszterinszintet rendben tartja


Megrendelhető:
Tel./fax: 06 26 385 583, mobil: 06 20 468 15 32
E-mail: ermazol@t-online.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése