Reisinger János 2016. tavaszi sorozata

A magyar költők verseinek tematikus feldolgozása

Dr. Reisinger János irodalomtörténész sorozata

A magyar költők...

... a szabadságról 2016. február 04. csütörtök 18.00

... az igazságról 2016. március 03. csütörtök 18.00

... a szeretetről 2016. március 31. csütörtök 18.00

... a boldogságról 2016. április 28. csütörtök 18.00

... a hitről 2016. május 26. csütörtök 18.00

Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

Miskolc, Görgey Artúr u. 11. 

Belépő: 300 Ft

 Az előadás után könyvek vásárolhatóak.

Bizonyságtételek I. kötet - 14. Bt. - 119. A férj helyzete

119. A férj helyzete

D. testvér és testvérnő! Szombat délután igehirdetés közben alig bírtam ki, hogy neveteken ne szólítsalak, s elmondjak némely dolgokat, melyeket az Úr elém tárt felőletek. Láttam, hogy a kedves testvérem nem tölti be családjában a helyet, melyet Isten akar, hogy betöltsön. D. testvérnő tölti be a vezető szerepet. Erős az akarata, melyet nem csillapított le, mint Isten elvárja. Hogy felesége kedvében járjon, D. testvér enged neki. A testvérnő nézete uralkodik rajta, s már évek óta nem szabad ember.

Mikor D. testvér először az igazság tanításába lépett, kicsiny volt a maga szemében, s Isten az ő eszközének használta őt. De láttam, hogy a testvér jó ideje nem alázta magát Isten keze alá. A maga bölcsességében és gyönge ítéletében bízik, s a Sátán előnyre tett szert felette. Ahelyett, hogy kizárólag Istenre támaszkodna, az Ő erejére bízná magát, hagyja, hogy felesége megrontsa ítélőképességét. Felesége olyan helyzetben volt, hogy mindent lásson, halljon, értsen, ami történik körülötte. Ha megszentelt belátással s mennyei bölcsességgel rendelkezne, akkor megszentelt szemmel látna, megszentelt füllel hallana. Helyesen használná szemét és fülét. De nem ezt teszi. „Kicsoda olyan vak, mint az én szolgám?” Isten nem akarja, hogy minden láthatót meglássunk. Nagy áldás bezárni fülünket, s nem hallanunk, szemünket, hogy ne lássunk. A tiszta látás legyen legfőbb vágyunk, hogy felismerjük gyarlóságainkat. Legyen gyors fülünk, hogy meghalljuk a szükséges intést és utasítást, nehogy figyelmetlenségünk és hanyagságunk miatt elmulasszuk azokat. Nehogy feledékeny hallgatók legyünk, s nem cselekvői az igének.

D. testvér, egy ideje nem úgy végzed munkádat, olyan bölcsen és eredményesen, mint régebben. Viselkedésed nem viseli magán Isten pecsétjét. Míg te távol voltál, feleséged igazgatta világi ügyeidet, s hordozta a terheket, melyek túl nehezek számára. Ez felkeltette sajnálkozásodat, s megontotta ítélőképességedet. Mivel jól intézte ügyes-bajos dolgaidat, túl nagyra becsülöd feleséged képességeit. Sátán észrevette az alkalmat, hogy előnyére használja ki feleséged iránti bizalmadat, s behálózzon, elpusztítson mindkettőtöket. Jórészt feleségedre hárítottad intézőségedet, sáfárságodat. Ez helytelen. Épp elég hordoznia a felelősség ráeső részét, anélkül, hogy a te részedet is viselné, melyért Isten téged von számadásra.

Bizonyságtételek I. kötet - 14. Bt. - 118. Szeretet a családi körben - 2. rész

14. bizonyságtétel (1868)

118. Szeretet a családi körben

... Előző rész

Boldog család lehettek, ha azt teszitek, amit Isten tenni adott nektek, s kötelességként megparancsolt. Ám az Úr nem teszi meg értetek, amit rátok bízott, hogy megtegyétek. C. testvér megérdemli a sajnálatot. Oly régen boldogtalan, hogy teher neki az élet. Ennek nem kell így lennie. Beteges a képzelete. Annyi ideje a sötét képet nézi, hogyha ellenzéssel vagy csalódással találkozik, azt képzeli, hogy minden ellene van, hogy neki a legnehezebb az élete. Ezzel nyomorulttá teszi az életét. Holott nincs oka, így éreznie. Ez mind Sátántól ered. Ne tűrje, hogy az ellenség így uralkodjék gondolatain. Fordítson hátat a sötét és borongós képnek. Tekintsen a szerető Üdvözítőre, a menny dicsőségére, s a gazdag örökségre, mely az alázatosnak, engedelmesnek s hálás szívűnek készíttetik. Ezek mindenkor bíznak Isten ígéreteiben. Ez erőfeszítésbe kerül, de meg kell tennie. Jelen boldogságotok és jövő, örök boldogságotok függ attól, hogy derűs dolgokra függeszted-e tekintetedet, elfordulsz-e a sötét képtől, mely képzelt, a jó dolgokra, áldásokra, melyeket az Úr ösvényedre hintett. S ezen is túl, a láthatatlanra és örökkévalóra.

Nem eléggé kiegyensúlyozott értelmű, borús és levert gondolkodású, a környezet hatása alatt álló, s könnyen befolyásolható család sarja vagy. Hacsak derűs, boldog, hálás elmeállapotot nem tartasz fönn, Sátán végül kénye-kedve szerint hurcol fogságba. Segítség, erő lehetsz a gyülekezetben, ha engedelmeskedsz az Úr utasításának, ha nem érzéseid szerint lépsz, hanem elvek kormányoznak. Sose ejts ki bíráló, gáncsoló szót, mert ez pusztító jégeső környezeted számára. Hulljanak boldog, vidám, nyájas szavak ajkadról.

Bizonyságtételek I. kötet - 14. Bt. - 118. Szeretet a családi körben - 1. rész

14. bizonyságtétel (1868)

118. Szeretet a családi körben

Kedves C. testvér és testvérnő! Az Úr látomásban elém tárta eseteteket. Amint életeteket szemléltem, mintha rettenetes hibát láttam volna. C. testvér, nem boldog a természeted. S magad nem lévén boldog, másokat is elmulasztasz boldogítani. Nem ápolod a szeretetet és gyöngédséget. Feleséged egész házaséletében a szeretet hiányától szenved. Házasságtok nagyon hasonlít a sivatagra. Alig néhány üde foltra lehet visszatekinteni hálás emlékezéssel, holott ennek nem kellene így lennie.

Szeretet nem létezhet anélkül, hogy fel ne fedje magát látható cselekedetekkel, mint a tűz sem éghet tüzelő nélkül. Te, C. testvér, rangodon alulinak érezted szeretetteljes cselekedetekkel gyöngédséget tanúsítani, s keresni az alkalmat, hogy gyöngéd szavakkal, nyájas magaviselettel bizonyítsd feleséged iránti szeretetedet. Érzelmeid változékonyak. A külső körülmények erősen hatnak rájuk. Nem tartod helytelennek, Isten előtt nem tetszőnek, megengedni, hogy a világ teljesen kitöltse gondolataidat, majd világi aggodalmaidat behozni a családba, így a családi körbe ereszteni az ellenséget. Könnyű számodra így kitárnod az ajtót, de közel sem olyan könnyű bezárnod. Ha már egyszer behoztad, nehéz lesz kiűznöd az ellenséget. Mikor elhagyod üzletedet, hagyd ott aggodalmaidat s gondjaidat is. Jöjj családodba derűs arccal, gyöngéden, szeretettel. Ez hathatósabb lesz, mint feleséged számára gyógyszerekre és orvosokra költened a pénzt. Egészség lesz ez a test, és erő a lélek számára. Nagyon boldogtalan az életed, amihez mindketten hozzájárultatok. Isten nincs megelégedve boldogtalanságotokkal. Magatok hoztátok ezt magatokra, az önuralom hiányával.

Megtűritek, hogy érzelmeitek kormányozzanak. C. testvér, méltóságon alulinak tartod kimutatni szeretetedet. Nyájasan és gyöngéden szólni. Szerinted a gyöngéd szavak puhaságot, gyöngeséget árulnak el, és nincs rá szükségetek. Ám helyükbe ideges szavak tolakodnak be, veszekedés, viszály és gáncsolás szavai. Ezeket tartod te férfiasnak és nemesnek? Nemed szigorúbb erényeinek? Bárminek véled is ezeket, Isten helytelenítően tekint rá, bejegyzi könyvébe. Angyalok menekülnek a családi körből, ahol zsörtölődődő szavakat váltanak, ahol a hála és köszönet jóformán ismeretlen a szívnek, s a bírálat szavai fekete gombócként jönnek az ajakra, beszennyezve a keresztény jellemet.

Bizonyságtételek I. kötet - 14. Bt. - 117. A keresztény jelszó

117. A keresztény jelszó

Kedves B. testvér! Az Úr elém tárta, hogy nem a szilárd elvek, hanem érzésed szerint cselekszel. Nincs mély és alapos tapasztalatod Isten dolgaiban. Teljes igazsághoz térésre van szükséged. Mikor az emberek szíve teljesen megtért, mindenét, amije van, Istennek szenteli. Ezt az odaszentelődést még nem tapasztaltad meg. Szóval szereted az igazságot, mégsem tanúsítod ezt a szeretetet tetteiddel és gyümölcseiddel. Cselekedeteid, lépéseid bizonyítják szereteted őszinteségét, vagy közönyödet Isten; az Úr ügye, és embertársaid iránt.

Krisztus miért tanúsított szeretetet a szegény halandó iránt? Feláldozta dicsőségét, gazdagságát és legdrágább életét. Vállalta a megaláztatás és súlyos szenvedés életét. Alávetette magát a felbőszült, gyilkos csőcselék gúnyolódásának, s a legkínosabb halálnak a keresztfán. Krisztus mondta: „Az a parancsolatom, hogy egymást szeressétek. Nagyobb szeretete nincs senkinek, mint ha valaki életét adja barátaiért. Ti az én barátaim vagytok, ha azt cselekszitek, amit parancsolok nektek.” Akkor bizonyítjuk, hogy szeretjük Krisztust, mikor pontosan engedelmeskedünk akaratának. Nem bizonyíték mondanunk, de nem cselekednünk; hanem cselekedni és engedelmeskedni – ez bizonyíték. Kicsoda engedelmeskedik a parancsnak, hogy szeressük egymást, mint Krisztus szeretett minket? B. testvér, szilárdabb, mélyebb önzetlenebb szeretettel kell rendelkezned Isten ügye iránt, mint eddig.

Hiányzik belőled a jótékonyság szelleme. Azon fáradozol, hogy megszabadulj gondjaidtól, bajaidtól, vagy költségeidtől. Alig valamit ruháztál a műbe. Beruházásaid bizonyítják, melyik vállalkozást becsülöd legtöbbre. Ha valaki többre becsüli az örökkévalókat a földieknél, azt cselekedeteivel bizonyítja. Oda ruház be legtöbbet, arra kockáztat legtöbbet, amelyiket a legtöbbre becsüli, s mely végül a legnagyobb hasznot hajtja, vagy legfőbb áldására lesz.

Bizonyságtételek I. kötet - 14. Bt. - 116. Könyvek és füzetek

116. Könyvek és füzetek (traktátusok)

A jelen munkásság egyik legfontosabb ága a kiadványaink terjesztése és szétküldése. E nélkül kevés érhető el. Lelkészeink többet érhetnek el ebben, mint bárki más. Igaz, hogy néhány évvel ezelőtt lelkészeink túlzásba vitték a könyvárusítást. Némelyek közülük nem csak gyönge értékű könyvet adtak kiadványainkhoz, hanem ugyanolyan értéktelen használati cikkeket is.

Most viszont néhány lelkészünk szélsőségig viszi, amit a tizenegyes számban írtam kiadványainkról. Egyikük, akire nem nehezedik súlyosan a munka terhe, aki ügynökként működött, s jó sok könyve volt, úgy döntött, hogy nem árusít többet. Írt a kiadónak, hogy a kiadványokkal a kiadó rendelkezik. Ez helytelen. Részleteket közlök itt a 11-es Bizonyságtételből (84. Lelkészeink)

„Könyveink és folyóirataink árusítása ne háruljon a lelkészekre, akik igével és tanítással szolgálnak. Ne fordítsák idejüket és erejüket könyveink árusítására, amikor azok is kellő módon az emberek elé hozhatják, akikre nem hárul az igehirdetés felelőssége. Mikor a lelkész új területekre lép, szükséges lehet könyveket vinnie magával eladásra. Más körülmények között is előfordulhat, hogy könyveket is kell árusítania, vagy ügyeket intézni a kiadó számára. De ha más is akad, aki elvégezheti, mindig kerüljük el ezt.”

Az idézet első részét a második tisztázza. Kissé pontosabban, az a nézetem erről, hogy olyan lelkészeink, mint Andrews, Waggoner, White és Loughborough, akik a mű felügyeletét végzik, s ezért több a gondjuk, terhük, munkájuk van, ne adják terhükhöz kiadványaink árusítását, különösen az általános értekezlet sátoros összejöveteleinél. Ezt a nézetet azok helyesbítésére adtuk ki, akik az összejöveteleknél annyira leszálltak méltóságukról, hogy kirakták másféle áruikat a tömeg előtt, melyeknek semmi közük sem volt a műhöz.

Jó egészségnek örvendő lelkészeink a legnagyobb illendőséggel árusíthatják helyes időben fontos kiadványainkat. Különösen az olyan művek árusítását és terjesztését végezhetik, melyeket mostanában állítottunk a figyelem előterébe. Tuscola és Seginaw megyében férjem négy hét alatt eladott és elajándékozott négyszáz dollár értékűt. Először kifejtette a könyvek fontosságát a nép előtt, így készen álltak olyan gyorsan vásárolni, amilyen gyorsan ő és néhány segítője ki tudták szolgálni az érdeklődőket.

Bizonyságtételek I. kötet - 14. Bt. - 115. Egészséges főzés - 2. rész

115. Egészséges főzés

Első rész

Minden keresztény lány és asszony vallásos kötelessége azonnal megtanulni jó, édes, könnyű kenyeret sütni teljes őrlésű lisztből. Az anyák vigyék magukkal a konyhába lányaikat, mikor még nagyon fiatalok, s tanítsák meg őket a főzés művészetére. Az anya nem várhatja el, hogy lányai tanítás nélkül megértsék a házvezetés titkait. Tanítsa őket türelmesen, szeretettel, s vidám orcával. Helyeslő, bátorító szavával tegye a munkát oly kellemessé, amilyenné tudja. Ha nem sikerül nekik egyszer, kétszer, háromszor, ne szidja őket, hisz a csüggedés máris végzi munkáját, kísérti őket, hogy azt mondják: „Hiába, nem tudom elkészíteni.” Ez nem a bírálat ideje, mert gyöngíti az akaratot. Bátorításra, derűs, reményteli szavakra van szükség, mint például: „Ne aggódj a sikertelenségen, hisz még csak tanulod. Elvárhatjuk a melléfogásokat. Próbáld meg újra. Figyelmesen készítsd, s akkor sikerülni fog.”

Sok anya nem tartja fontosnak az ismeretnek ezt az ágát. Ahelyett, hogy bajlódjék vele, gondot okozva magának a gyermekek tanításával; ahelyett, hogy elviselje sikertelenségeiket, fél a további nehézségektől, s inkább maga végzi el a tennivalókat. S mikor lányaik hibákat követnek el, elküldik őket: ‘Nincs értelme, hogy folytassuk, nem tudod megcsinálni. Csak útban vagy.’

Így a tanulók első kísérleteit elutasítják, s az első sikertelenségtől elmegy a kedvük a további próbálkozástól, s inkább varrnak, kötnek, takarítanak – bármit a főzésen kívül. Itt az anya követett el súlyos hibát. Türelmesen tanítania kellett volna őket, hogy gyakorlattal tapasztalatra tegyenek szert, ami eltávolítaná az ügyetlenkedést, simává tenné a tapasztalatlan, suta mozdulatokat. Idézek ide a tízes számú bizonyságtételből (74. fejezet).

Bizonyságtételek I. kötet - 14. Bt. - 115. Egészséges főzés - 1. rész

115. Egészséges főzés

Az utóbbi hét hónapból alig négy hetet voltam otthon. Utazásainknál sokféle asztalhoz ülök Iowa-tól Maine-ig. Némelyek a rendelkezésükre álló legjobb fény szerint élnek. Mások, azonos lehetőségeik dacára, hogy egészségesen éljenek, alig tették meg az első lépést a megújulás terén, hisz a Hogyan éljünk?-ben sok kitűnő recept van, s ez mindenki számára elérhető. Nem mondom, hogy ez a főzésmód tökéletes. Rövidesen kis művel szolgálhatok, mely több szempontból jobban megfelel nézeteimnek. De a Hogyan éljünk mégis csaknem végtelenül előrehaladottabb, mint amit utazásaim során még a hetediknapi adventisták közt is tapasztalok.

Sokan nem tartják ezt kötelesség kérdésének, azért nem készítik el helyesen a táplálékot. Holott ezt egyszerűen, egészségesen és könnyen lehet végezni olaj, zsír, vaj és hús nélkül. Egyesítsük egyszerűséggel a szakértelmet. Ehhez a testvérnőknek olvasniuk kell, majd az olvasottakat türelmesen átültetni a gyakorlatba. Sok a szenvedő, mert nem veszik a fáradtságot, hogy így főzzenek. Ezeknek azt mondom, hogy ideje feltárni szunnyadó erőtöket, és olvasnotok. Tanuljatok meg egyszerűen főzni, mégis a legízletesebben és egészségesebben. Mivel helytelen pusztán az ízlés kényeztetésére főznünk, senki se melengesse az eszmét, hogy helyes a szegényes étrend. Sokakat legyöngített a betegség, ezért tápláló, bőséges, jól készített táplálékra van szükségük. Gyakran találunk nehéz, savanyú, alig sült graham kenyeret. Ez annak hiánya miatt fordul elő, hogy megtanulják, s gondosan kövessék a sütés-főzés fontos kötelességét. Gyakran lágy, szárított, nem kisütött kalácsokat találunk. S akkor a szakács azt mondja, hogy a régi mód szerint nagyon jól főznek, de igazán szólva, családjuk nem szereti a graham kenyeret; hogy akkor éheznének.

Bizonyságtételek I. kötet - 14. bt. - 114. Hannah More esete

114. Hannah More esete

A következő szombaton az orleansi gyülekezetben voltunk, ahol férjem elmondta a mélyen gyászolt testvérnő, Hannah More esetét. Amadon testvér múlt nyári látogatásán elmondta, hogy More testvérnő Battle Creekben járt, s nem találva foglalkozást, másik megyébe utazott, hogy otthonra találjon régi barátnőjénél, aki közép-Afrikában hittérítő társa volt. Férjem és én szomorúak voltunk, hogy Krisztus drága szolgája kénytelen volt megfosztani magát a rokonhitűek társaságától, s elhatároztuk, hogy meghívjuk őt, lakjon nálunk. Írtunk neki, hogy találkozzék velünk a megbeszélt wrighti gyülekezésen, s onnan együtt jöjjünk haza. De nem jött el Wrightba. Itt közlöm a választ 1867. augusztus 29-i levelünkre, melyet Battle Creekben kaptunk meg.

„White testvér. Szívélyes leveled most érkezett a heti postával. Mivel a posta csak hetenként jár, s holnap viszik is, sietek válaszolni. Itt lakunk, mondhatnánk, a bozótban, s a rézbőrű, aki a postát hordja, pénteken indul gyalog, s csütörtökön ér vissza hozzánk. Megkérdeztem Thompson testvért az útvonalról, s azt mondják, legjobb hajón mennem Milwaukeeig, majd Grand Havenba.

Mivel összes pénzemet az ideutazásra költöttem, meghívtak, hogy lakjam Thompson testvér családjánál. A testvérnőnek segítek a háztartásban, heti egy-ötvenért öt napon, mivel nem kívánják, hogy vasárnap dolgozzam, s én nem dolgozom az Úr szombatján, a Biblia által egyedül elismert napon. Csöppet sem kívánják, hogy hitünk különbözősége dacára elköltözzem tőlük, s a testvér azt mondja, hogy nyugodtan náluk maradhatok, csak ne keltsek feltűnést hitemmel népe között. Kért, hogy mikor igehirdető körútján jár, tegyek eleget megbeszélt látogatásainak. Meg is tettem. Thompson testvérnőnek nevelőnőre van szüksége gyerekei mellé. Mivel a légkör oly igen ártalmas, fertőző a világban, és oly gonosz és vad az iskolában, ezért nem hajlandó odajáratni gyermekeit, míg keresztények nem lesznek. Legidősebb fiuk ma tizenhat éves, istenfélő és odaadó ifjú. A család részben elfogadta az egészség megújulását, s azt hiszem, nemsokára teljesen belejönnek és szeretni fogják. Megrendelték az Egészség megújulást. Megmutattam nekik néhány régebbi számot.

Remélem, és imádkozom is érte, hogy elfogadja a szent szombatot. A testvérnő máris elfogadja. A testvér merev gondolkodású, s természetesen azt hiszi, hogy igaza van. Bárha meg tudnám győzni, hogy olvassa el a könyveket, melyeket vettem, A szombat történelmét, satöbbi, de ő megnézi, s pogánynak, hitetlennek nevezi azokat. Úgy tűnik neki mintha tévtanokat terjesztenétek, holott ha figyelmesen elolvasná álláspontunk igazolását, nem tehetne mást, mint elfogadja szépségét és következetességét. Nem kétlem, hogy a testvérnő örömmel s azonnal hetediknapi adventistává válna, ha férje nem ellenezne oly keserűen bármi ilyet. Ideutazásom előtt azt a benyomást nyertem, hogy itt feladat vár rám, jóllehet az igazság jelen van a családban. De ha nem tudom továbbvinni, munkám befejezettnek, vagy csaknem annak tűnik. Nem érzem, hogy szégyellnem kellene Krisztust vagy az övéit e gonosz nemzedékben. Sokkal szívesebben a szombattartókhoz – Isten választott népéhez csatlakoznék.

Bizonyságtételek I. rész - 14. bt. - 113. További munkásságunk - 3. rész

113. További munkásságunk

ELSŐ RÉSZ

MÁSODIK RÉSZ

...

További összejövetelt tűztünk ki másnap délelőtt tíz órára. Én hirdettem az igét Krisztus megaláztatásáról és megdicsőüléséről. Ball testvér közelemben ült, és egész idő alatt sírt. Óra hosszát szóltam az igét, majd a fiatalokért kezdtünk fáradozni. Szülők jöttek el gyermekeikkel, hogy a gyermekek áldásban részesüljenek. Ball testvér felállt, és alázatosan bevallotta, hogy nem élt kellő módon családja előtt. Bevallotta gyermekeinek és feleségének, hogy visszaesett állapotban volt, nem segített nekik, hanem inkább hátráltatta őket. Bőven omlottak a könnyek. Erős alkata rázkódott, zokogás fojtotta el hangját. John Farworth testvér Ball testvér hatása alatt állt, s nem értett egyet a szombattartó adventistákkal. Könnyezve tett bűnvallomást. Azután komolyan kérleltük a gyermekeket, míg csak tizenhárom fel nem állt, s ki nem fejezte óhaját, hogy keresztény szeretne lenni. Ball testvér gyermekei a jelentkezők között voltak. Páran elhagyták az összejövetelt, mert haza kellett térniük. Az egyik húsz év körüli ifjú hatvanöt kilométert gyalogolt, hogy lásson minket, s hallja az igazságot. Sosem volt vallásos, mégis most, mielőtt elment, az Úr mellett foglalt állást. Ez volt az egyik legáldásosabb gyülekezésünk. Végeztével Ball testvér édesapádhoz jött, könnyek közt bevallotta, hogy ártalmára volt, s kérte bocsánatát. Azután hozzám jött, bevallotta, hogy súlyosan ártalmamra volt! ‘Meg tudtok bocsájtani nekem, és kérni az Urat, hogy bocsásson meg?’ Azt feleltük, hogy szíves-örömest megbocsájtunk, amint reméljük, hogy az Úr nekünk is megbocsát. Könnyekkel búcsúztunk mindenkitől, érezve, hogy a menny áldása nyugszik meg rajtunk. Este nem tartottunk összejövetelt.

Bizonyságtételek I. kötet - 14. bt. - 113. További munkásságunk - 2. rész

113. További munkásságunk

ELSŐ RÉSZ

...

Szombat délelőtt édesapád hirdetett igét, majd tíz perc múlva én szóltam, bizonyságot hordozva többeknek, akik dohányoztak, s Ball testvérnek, aki ellenségeinket erősítette, gúnyolva a látomásokat, s keserű dolgokat adva ki ellenünk a bostoni Válságban, s az iowai Izráel reménységében. Az esti összejövetelt Farnsworth testvéreknél beszéltük meg, s a gyülekezet jelen volt. Apád felszólította Ball testvért, fejtse ki ellenvetéseit a látomásokról, s adjon alkalmat a válaszra. Így telt el az esténk. Ball testvér merev és ellenkező lelkületet tanúsított. Elismerte, hogy néhány ponton meggyőződött, mégis mereven ragaszkodott álláspontjához. Andrews testvér s édesapád világosan szólt, kifejtve, amiket félreértett, helytelenített. Kifogásolta gonosz viselkedését a szombattartó adventistákkal szemben. Úgy éreztük, hogy megtettünk minden tőlünk telhetőt aznap, hogy gyöngítsük az ellenség erőit. Összejövetelünk tíz óra utánig tartott. Másnap reggel ismét az imaházban tartottunk összejövetelt. Délelőtt édesapád szólta az igét. De közvetlen beszéde előtt az ellenség késztetett egy szegény, gyönge testvért, hogy érezze, hogy a legelképesztőbb mondanivalója van a gyülekezet számára. Végigment a sorok közt, beszélt, nyögött, sírt, borzasztó valami volt rajta, amit senki sem látszott megérteni. Mi próbáltuk megértetni az igazság hitvallóival rémítő sötétségüket és visszaesésüket, s hogy alázatosan be kell vallaniuk ezeket, őszinte bűnbánattal visszatérve az Úrhoz, hogy ő is visszatérhessen, és meggyógyítsa álnokságaikat. Sátán iparkodott felhasználni ezt a szegény, idegbajos lelket, hogy megundorítsa azokat, akik értelmesen kívántak előrehaladni. Világos bizonyságot tettem neki. Két napja nem evett. Sátán elámította őt, kibillentette egyensúlyából.

Bizonyságtételek I. kötet - 14. bt. - 113. További munkásságunk - 1. rész

113. További munkásságunk
1867. december 23-tól 1868. február 1-ig

Folytatom az események vázolását, s talán nem nyújthatok munkánkról jobb fogalmat a vermonti gyülekezésig, mintha idézem fiunknak írt levelemet.

„Drága Edson fiam, Bordeau testvér asztalánál ülök Enosburgh-ban. Topshami gyülekezésünk után igen fáradt voltam. Bőröndünk csomagolása közben csaknem összeestem a fáradságtól. Utolsó munkám az volt, hogy összehívtam A. testvér családját, s külön megbeszélést tartottam velük. Szóltam a kedves családhoz, intéseket és megnyugtatásokat; dorgálásokat és tanácsokat közölve egyikükkel, amit bűnvallomás, sírás és A. házaspár nagy megkönnyebbülése követett. Nagyon megvisel ez az ellenemre való kötelesség.

A vasúti kocsiban lefeküdtem és pihentem egy órát. Aznap este Westbrookban volt összejövetelünk, hogy találkozzunk portlandi és környékbeli testvérekkel. Martin testvér baráti családjánál szálltunk meg. Délután nem bírtam felülni, de unszolásra részt vettem az esti gyülekezésen. Éreztem, hogy nincs erőm állva szólni a néphez. A terem zsúfolva volt mélyen érdeklődő hallgatókkal. Andrews testvér megnyitotta az összejövetelt, s röviden beszélt. Aztán édesapád következett, mondanivalójával. Majd én következtem. Néhány szó után éreztem, hogy erőm megújul, gyöngeségem elhagyott, s felszabadultan szóltam az igét hatvan percen át. Kimondhatatlan hálát éreztem Isten iránt a segítségért, amikor oly igen szükségem volt rá. Szerda este is kipihenten szóltam az egészség és öltözködés megújulásáról két órán át. Az ily váratlanul nyújtott erő komoly bátorítást jelentett számomra, hiszen a két összejövetel előtt teljesen kimerült voltam.