Napi ige – Jeremiás próféta

„Erős ércbástyává teszlek téged e nép ellen, viaskodnak ellened, de nem győzhetnek meg téged, mert én veled vagyok, Megszabadítlak téged a gonoszok kezéből, és kimentelek a hatalmaskodók markából.” 

(Jer. 15:19–21)

„Jeremiás elhívása napjától kezdve szolgálata végéig »próbáló«-ként és »őrálló«-ként állt Júda előtt... Félénk és tartózkodó természetéből adódóan vágyott a visszavonult élet békéjére és nyugalmára, ahol nem kell látnia szeretett népének megátalkodottságát... »Bárcsak a pusztába vinne engem valaki, utasok szállóhelyére, hogy elhagyhatnám az én népemet, és eltávozhatnám tőlük« (Jer. 9:1–2). 

Kegyetlen gúnyolódásokat kellett elviselnie. Érzékeny lelkét át meg átjárták a gúnyos megjegyzések nyilai. Azok sebezték meg, akik semmibe vették tanításait, és nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy felelősséget érez megtérésükért. »Egész népemnek csúfjává lettem« – mondja – »és gúnydalukká napestig...«

A lelkiismeretes próféta azonban naponként erőt kapott mindezeknek az elviseléséhez. »Az Úr velem van, mint hatalmas hős – jelentette ki hittel –, azért elesnek az én kergetőim és nem bírnak velem, igen megszégyenülnek...« (Jer. 20:11) 

Amikor ki kellett innia a szenvedés és a fájdalom poharát, felidézte emlékezetében mindazt, amit Isten érte tett, és diadalmasan mondta: »Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk, mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!... Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, ezért benne bízom... Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig« (Jer.sir. 3:18, 22–26).”

(Próféták és királyok, Jeremiás c. fejezetből)