96. Életbiztosítás
Az Úr közölte, hogy a szombattartó adventistáknak nem kellene életbiztosítással foglalkozniuk. Ez olyan üzletelés a világgal, melyet Isten helytelenít. Az ilyen vállalkozásban részt vevők csatlakoznak a világhoz, holott Isten arra szólítja népét, hogy jöjjenek ki közülük, váljanak el tőlük.
Az angyal így szólt: „Krisztus élete feláldozásával vásárolt, váltott meg benneteket. Hát nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatokéi? Nagy volt a ti váltságdíjatok. Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben és lelketekben. Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal az Istenben van elrejtve. Amikor Krisztus – a mi életünk – megjelenik, vele együtt ti is megjelentek a dicsőségben.” Ez az egyetlen olyan életbiztosítás, melyet a menny jóváhagy.
Az életbiztosítás világi gondolkodás, amely arra vezeti az azzal foglalkozó testvéreket, hogy eltávozzanak az örömhír egyszerűségétől és tisztaságától. Az efféle eltávozás gyöngíti hitünket és csökkenti lelkiségünket. Az angyal így szólt: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul lefoglalt nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből csodálatos világosságára hívott titeket.” Népünk különleges értelemben az Úré. Krisztus megvásárolt minket. Erős angyalok vesznek körül bennünket. Mennyei Atyánk tudta nélkül egyetlen veréb sem hull a földre – számon tartja fejünk hajszálait. Isten gondoskodik népéről. Különösen gondol rájuk, és nem kellene világi gondolkodással kételkedniük gondviselésében.
Isten terve, hogy őrizzük meg népünk őszinte odaadását és szentségét. A kötvényekkel foglalkozók Isten pénzét ruházzák azokba, pedig azért bízta rájuk, hogy az ő ügyére fordítsák, és fejlesszék művét. Az életbiztosítás csak kevés embernek hajt hasznot, s Isten áldása nélkül, ahelyett, hogy hasznukra válna, kárt okoz nekik. Akiket Isten intézőivé tett, nincs joguk az ellenség táborába juttatni a javakat, melyet azért bízott rájuk, hogy az Úr ügyére fordítsák.
Sátán szüntelen kifogásokat kínál Isten választott népének, hogy elvonja figyelmüket a komoly felkészüléstől a közvetlen előttünk álló eseményekre. Csaló ő, a szó valamennyi értelmében, s gyakorlott bájoló. Mennyből kölcsön vett fénnyel álcázza terveit és csapdáit. Azzal kísértette meg Évát, hogy egyék a tiltott gyümölcsből, hogy rábeszélte a meggyőződésre, hogy haszna lesz abból. Sátán vezeti ügynökeit, hogy bemutassák a különböző találmányok és szabadalmak jogait, hogy a szombattartó adventisták, akik gyorsan meg akarnak gazdagodni, kísértésbe essenek, az ördög kelepcéjébe, mely romlásba dönti az embert. Az ördög ugyanis éber, fáradhatatlanul vezeti fogságba a világot, és a világiak közreműködésével szüntelen kellemes izgalmat támaszt, hogy magához vonzza a gyanútlan, állítólag igazságban hívő embereket, és e lépéssel csatlakozzanak a világiakhoz. A szem kívánsága, az izgalom és kellemes szórakozás kívánása Isten népének kísértése és csapdája. Sátánnak sok olyan finoman szőtt veszélyes hálója van, melyek ártatlannak látszanak, de melyeket ügyesen felállít, hogy elcsábítsa Isten népét. Ott vannak a kellemes mutatványok, szórakozások, koponyatannal foglalkozó előadások, s a szórakozás végtelen változatai bukkannak elő szüntelen, azzal a hátsó gondolattal, hogy a világ és a világ dolgainak szeretetére vezessék Isten népét. A világhoz csatlakozva hitük meggyöngül, s az ellenség táborába viszik a javakat, melyeket a jelenvaló igazság ügyébe kellene beruházniuk. Ezeken a módokon át Sátán sikeresen kiüríti Isten népének erszényét, és ezért Isten helytelenítése nyugszik rajtuk.
97. Terjesszétek iratainkat
Az Úr közölte, hogy nem végezzük kötelességeinket kisebb kiadványaink ingyen terjesztése területén. Sok becsületes lélek akad, akit az igazság elfogadására vezethetünk kizárólag ezen az úton. Ha a kis füzetek mindegyikén ott állna kiadványaink hirdetése, és a cím, ahol szert lehet tenni rájuk, ez megnövelné nagyobb kiadványaink, valamint az Advent Szemle, a Tanító és Tökéletesítő forgalmát.
Ezeket a négy, nyolc vagy tizenhat oldalas füzeteket csekélységért elő lehet állítani az azok adományaiból teremtett alapból, akik szívükön viselik az ügyet. Mikor barátodnak írsz, mellékelhetsz leveledhez 1-2 példányt anélkül, hogy többe kerülne a postázás. Ha vasúton, hajón vagy postakocsin olyan emberekkel kerülsz össze, akiknek talán van füle a hallásra adhatsz nekik e füzetekből. Pillanatnyilag nem kellene válogatás nélkül, őszi falevelek módjára szórnunk szét őket, hanem okosan és ingyen azoknak adni, akik valószínűleg értékelni fogják. Ezzel oly módon hirdetjük kiadványainkat és kiadónkat, melyből sok jó fog származni.
*****
Chapter 96—Life Insurance
I was shown that Sabbathkeeping Adventists should not engage in life insurance. This is a commerce with the world which God does not approve. Those who engage in this enterprise are uniting with the world, while God calls His people to come out from among them and to be separate. Said the angel: “Christ has purchased you by the sacrifice of His life. ‘What? know ye not that your body is the temple of the Holy Ghost which is in you, which ye have of God, and ye are not your own? For ye are bought with a price: therefore glorify God in your body, and in your spirit, which are God’s.’ ‘For ye are dead, and your life is hid with Christ in God. When Christ, who is your life, shall appear, then shall ye also appear with Him in glory.’” Here is the only life insurance which heaven sanctions. {1T 549.2}
Life insurance is a worldly policy which leads our brethren who engage in it to depart from the simplicity and purity of the gospel. Every such departure weakens our faith and lessens our spirituality. Said the angel: “But ye are a chosen generation, a royal priesthood, an holy nation, a peculiar people; that ye should show forth the praises of Him who hath called you out of darkness into His marvelous light.” As a people we are in a special sense the Lord’s. Christ has bought us. Angels that excel in strength surround us. Not a sparrow falls to the ground without the notice of our heavenly Father. Even the hairs of our head are numbered. God has made provision for His people. He has a special care for them, and they should not distrust His providence by engaging in a policy with the world. {1T 550.1}
God designs that we should preserve in simplicity and holiness our peculiarity as a people. Those who engage in this worldly policy invest means which belong to God, which He has entrusted to them to use in His cause, to advance His work. But few will realize any returns from life insurance, and without God’s blessing even these will prove an injury instead of a benefit. Those whom God has made His stewards have no right to place in the enemy’s ranks the means which He has entrusted to them to use in His cause. {1T 550.2}
Satan is constantly presenting inducements to God’s chosen people to attract their minds from the solemn work of preparation for the scenes just in the future. He is in every sense of the word a deceiver, a skillful charmer. He clothes his plans and snares with coverings of light borrowed from heaven. He tempted Eve to eat of the forbidden fruit by making her believe that she would be greatly advantaged thereby. Satan leads his agents to introduce various inventions and patent rights and other enterprises, that Sabbathkeeping Adventists who are in haste to be rich may fall into temptation, become ensnared, and pierce themselves through with many sorrows. He is wide awake, busily engaged in leading the world captive, and through the agency of worldlings he keeps up a continual pleasing excitement to draw the unwary who profess to believe the truth to unite with worldlings. The lust of the eye, the desire for excitement and pleasing entertainment, is a temptation and snare to God’s people. Satan has many finely woven, dangerous nets which are made to appear innocent, but with which he is skillfully preparing to infatuate God’s people. There are pleasing shows, entertainments, phrenological lectures, and an endless variety of enterprises constantly arising calculated to lead the people of God to love the world and the things that are in the world. Through this union with the world, faith becomes weakened, and means which should be invested in the cause of present truth are transferred to the enemy’s ranks. Through these different channels Satan is skillfully draining the purses of God’s people, and for it the displeasure of the Lord is upon them. {1T 550.3}
*****
Chapter 97—Circulate the Publications
I have been shown that we are not doing our duty in the gratuitous circulation of small publications. There are many honest souls who might be brought to embrace the truth by this means alone. Should there be on each copy of these small tracts an advertisement of our publications and the place where they can be obtained, it would extend the circulation of the larger publications and the Review, Instructor, and Reformer. {1T 551.1}
These small tracts of four, eight, or sixteen pages can be furnished for a trifle from a fund raised by the donations of those who have the cause at heart. When you write to a friend you can enclose one or more without increasing postage. When you meet persons in the cars, on the boat, or in the stage who seem to have an ear to hear, you can hand them a tract. These tracts should not at present be scattered promiscuously like the autumn leaves, but should be judiciously and freely handed to those who would be likely to prize them. Thus our publications and the Publishing Association will be advertised in a manner that will result in much good. {1T 552.1}
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése