szerda, augusztus 24, 2016

Egészséges életmód - Rákmegelőzés

NÉMA HÓHÉR: A RÁK

Az elmúlt évtizedekben a daganatos betegségek gyakoriságának látványos emelkedésének lehetünk tanúi.
A rákbetegség kialakulását az ún. kétlépcsős modellel lehet leírni. Egy „beindító”, más néven iniciátor tényező révén megváltozik egy sejt genetikai állománya, majd a „rásegítő”, vagy promóter tényezők mintegy biztosítják a daganat kifejlődéséhez szükséges körülményeket. Mindennapi életvitelünk során mind az iniciátor, mind a promóter tényezõket jelentős mértékben befolyásolhatjuk jó vagy rossz irányban. 

A daganatos betegségek java része közvetlen összefüggést mutat az egyéni szemléletmóddal és szokásrendszerrel, ugyanis ezek felerősíthetik, vagy „alvó helyzetben tarthatják” a negatív genetikai hajlamokat, illetve a rajtunk kívül eső okból kialakult, aktiválás előtt álló tumorsejteket.

Az emésztőszerveket érintő daganatok száma igen jelentős, amely jelzi, hogy az életmódbeli tényezők között a táplálkozás tekinthető elsőrendűnek. A szervezet egy ideig képes ellenállni a rákkeltő hatásoknak, azonban az immunraktárak kimerülése betegséghez vezet. Eleinte csak diszkomfort érzés, rossz közérzet jelzi a negatív tendenciákat. Később megjelenhet a székrekedés-hasmenés váltakozása, majd a véres széklet. (Ez utóbbi másból is adódhat)
Az étrend terén sokan megelégszenek a gyorsételekkel, üres kalóriaforrásokkal, amelyek azonban idővel benyújthatják a számlát. A helytelen táplálkozás - illetve az ehhez társuló krónikus stressz, és a testedzés hiánya - melegágyát képezi a daganatoknak, mivel a szervezet ilyenkor feléli tartalékait, és védtelenné válik a belső támadással szemben.

A nem megfelelő étrend többszörös rombolást is végezhet a testben. Az élelmiszeripari adalékanyagok, növényvédőszer- és állatgyógyászati szer-maradványok, nehézfémek és penésztoxinok közvetlen iniciátor tényezõk (mutagének), vagyis alkalmasak alvó tumor sejt létrehozására. Mutagén hatású vegyületek (gyökök) képződhetnek az emésztés, illetve belső átalakítások során is, amennyiben az ételek párosítása helytelen, és a gyomorban erjedési, a bélben rothadási folyamatok indulnak el. (Pl.: egyszeri nagyobb étkezés, fehérjedús ételek után édesség vagy gyümölcs fogyasztása, stb) 
A gyökök mennyiségét a sültek, grillezett ételek, odaégett ételrészek, olajban sütött ételek és nagy mennyiségű olaj fogyasztása növeli. 
Székrekedés esetén a vastagbélben ún fekáltoxinok képzõdnek, amelyek egy része a vastagbél falát támadja meg, más része visszajuthat a szervezetbe.

A mutációt okozó hatások mellett a helytelen étrend alacsonyfokú protektivitása (védelme) is említendő, amelynek eredményeképpen az immunrendszer „lábai megrogynak”. Az antioxidánsok (C-, E-, A vitamin, folsav, szelén, cink, mangán), a növényi színanyagok (flavonoidok, antocianidok, stb), a fitoösztrogének, a fitokemikáliák, és az élelmi rostok is kiemelt szerepet kapnak a gyökfogó mechanizmusokban.
Az étrendben elõforduló „rásegítő” tényezők között az állati fehérjék előnytelen aminosav-összetétele, a fűszeres, csípős, pácolt és füstölt ételek, az alkoholos italok, a hozzáadott cukor, valamint a forró ételek (levesek) éhgyomorra történő fogyasztása.

Összességében elmondható, hogy a nyers vagy kíméletes eljárással készülő, fõként növényi alapú natúr illetve bioélelmiszerek előnyösek. Kiemelkedő védő hatása van a pektinben gazdag, színes héjú vagy húsú gyümölcsöknek (alma, szilva, barack, ribiszke, stb), zöldségféléknek, pillangósoknak, káposztaféléknek. Az olajos magvak E-vitaminja, olívaolaj egyszeresen telítetlen zsírsavtartalma, és az ásványvizek mineráliái szintén védő hatásúak. Az étrend mellett természetesen a napi folyadékbevitel is elsõdleges tényező. Mindenek előtt azonban mindazoknak, akik szeretnék megelőzni a néma kórt, egy alapos bélrendszeri tisztítás és a bélflóra helyreállítása javasolható.

Forrás: Tudomány és Életmód ügyfélszolgálat heti hírlevele
Feliratkozás a http://www.tudomanyeseletmod.hu/ oldalon, de a bejegyzések itt is meg fognak jelenni rendszeresen

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése