hétfő, október 19, 2020

Napi ige – Aki nincs ellenünk, az mellettünk van

„Jézus mondta nékik: Ha valaki befogadja e kis gyermeket az én nevemben, engem fogad be, és aki engem befogad, az azt fogadja be, aki engem elküldött... János pedig mondta néki: Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz, de eltiltottuk őt, mivelhogy nem követ téged mivelünk. Felelt néki Jézus: Ne tiltsátok el őt, mert aki nincs ellenünk, az mellettünk van.”
(Lk. 9:48–50)

„Senkit sem szabad visszautasítani, aki bármilyen módon is barátságot tanúsít Krisztus iránt... A tanítványok, akik a lelkek indítékait felismerni nem tudják, legyenek óvatosak! Ne csüggesszék el őket!... Ha valaki nem mindenben alkalmazkodik a mi eszméinkhez vagy véleményünkhöz, még nem jogcím arra, hogy az Úrért végzendő munkájától eltiltsuk. Krisztus a nagy Tanító. Mi ne ítélkezzünk, ne osszunk parancsot, hanem üljünk le egyenként alázatosan Jézus lábához, és tanuljunk tőle. Minden lélek, akit Isten készségessé tett, élő szócső, élő vezeték, akin keresztül Krisztus kinyilatkoztatja megbocsátó szeretetét. Milyen meggondoltan kell eljárnunk, nehogy egyet is elcsüggesszünk Isten fáklyavivői közül, és így eltakarjuk azokat a sugarakat, melyeket Isten e világra kíván árasztani általuk!

A tanítványok részéről megnyilvánuló durvaság és ridegség azzal a lélekkel szemben, akit Krisztus szeretete vonz – úgy, ahogy ezt János is tette, amikor megtiltotta, hogy Krisztus nevében csodát műveljen – azt eredményezheti, hogy az ellenség útjára lép, és elvész. Jézus így óv attól, hogy ilyesmit kövessünk el: »Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára és a tengerbe vetik...« 

Vajon miért alkalmazta Jézus ezt a szigorú intést, amelynél erősebb nem létezik? Azért, »mert az Emberfia azért jött, hogy megmentse azt, ami elveszett...« 
Ő végtelen árat fizet minden egyes lélekért. Milyen rettenetes bűn, ha csak egy lelket is eltaszítunk Krisztustól, hiszen ezáltal hiábavalóvá válik az Üdvözítő érette áldozott szeretete, megalázkodása és haláltusája... Egyetlen lélekkel sem szabad könnyelműen bánnunk, aki Krisztusban hisz, még ha gyenge is, még ha léptei ingadozóak, miként a kicsiny gyermeké.
(Jézus élete, Ki a nagyobb? c. fejezetből)