(Mt. 11:29)
„»Vegyétek fel magatokra az én igámat« – mondja Jézus. Az iga a szolgálat szerszáma. Az ökröket igába fogják, ami biztosítja a hasznos munka végzését. Ezzel a szemléltetéssel arra tanít Krisztus, hogy egész életünket betöltő szolgálatra hívott el bennünket.
A szolgálatra kötelező iga: Isten törvénye. A szeretetnek az Édenben kinyilatkoztatott nagy törvénye ez, amelyet a Sínai-hegyen ismét kihirdetett az Úr, az újszövetségben pedig a szívünkbe ír. Ha magunkra hagyatnánk, hogy a saját hajlamainkat kövessük, Sátán seregébe kerülnénk. Ezért Isten az ő akaratához kapcsol minket, amely magasztos, nemes, felemelő. Azt kívánja, hogy vegyük fel a szolgálat kötelezettségeit türelmesen és bölcsen...
Sokan azért görnyednek a teher súlya alatt, mert a világ színvonalát akarják elérni. A világ szolgálatát választották, elfogadták terheit, magukévá tették szokásait... Az állandó aggodalom kimeríti életerejüket. Urunk azt kívánja, hogy vessék le a szolgaság jármát. Meghívja őket, hogy vegyék fel helyette az ő igáját. Így szól: »Az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű«. Kéri őket, hogy keressék először Isten országát és annak igazságát, és megígéri, hogy életük minden szükségletét kielégíti. Az aggodalom vak, nem ismeri fel a jövőt, Jézus azonban a kezdetből látja a véget. Mennyei Atyánknak ezernyi útja van, hogy rólunk gondoskodjék. Akiknek az az életelvük, hogy Isten szolgálata és tisztelete mindenekfelett való, azok tapasztalni fogják, hogy a bajok eltűnnek, és előttük áll az egyenes ösvény.”
(Jézus élete, „Jöjjetek hozzám” c. fejezetből)
