„Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván."
(1Kor. 2:13)
Jézus mennybemenetele előtt tanítványait a Szentlélek elküldésének ígéretével bátorította. Ez az ígéret ma nekünk is szól, habár az egyházban és az emberek között kevés szó esik erről. E rendkívül fontos téma körüli csend eredményeképpen melyik ígéretről és gyakorlati beteljesedésről tudunk kevesebbet, mint a Szentlélek ajándékának gazdag ígéretéről, melyet Isten lelki munkánk hathatóssága végett adott?
A Szentlélek elküldésének ígérete csak véletlenszerűen szerepel összejöveteleink témájaként, vagy ritkán beszélünk erről, és ennyi az egész. A próféciák tanulmányozásánál hosszasan időzünk; a vallási vitapontokat megmagyarázzuk; de ami fontos lenne az egyháznak, hogy lelkiekben és a lelki erőben megerősödjék, hogy imáink meggyőzőek legyenek, hogy a lelkek Isten képmására átalakuljanak, az marad ki éppen a lelkipásztori szolgálat köréből.
Ez a téma kimaradt, minthogy – egyesek szerint – elég lesz majd valamikor a jövőben beszélni róla. Más áldások és ígéretek megszerzésére már él a vágy az emberekben, de a Szentlélek ajándékáról sokan úgy vélekednek, hogy az nem napjainkban esedékes, a Szentlélek kitöltése később, a jövőben fog bekövetkezni.
Ha ezt a megígért ajándékot hittel fogadjuk, akkor ez az összes többi áldást is magával hozza, amit az Úr ígéretén felül küld gyermekeinek.
Úgy tűnik, hogy az ellenség ravasz cselvetései következtében az Úr gyermekei nem képesek befogadni, megérteni és helyesen értelmezni az Úr ígéreteit... A győzelem örömét azok fogják átélni, akik az igazság magvait hintik.
„Aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jő elő, kévéit emelve." (Zsoltár 126:6)
(Testimonies to Ministers, 174-175. oldal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése