A valaha mért legforróbb fél év eddig a 2010-es

Az idei január-júniusi időszak a valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön, derül ki a NASA elemzéséből. Májusban Pakisztánban 53,7 Celsius fokot mértek. Előbb lesznek érezhetők a globális felmelegedés hatásai, mint azt korábban jósolták a szakértők.

Ez a leghathatósabb bizonyíték az ember által okozott légköri felmelegedésre, mivel egy olyan időszakban történt, amikor a napsugárzási minimumnak maximális hűtő hatása volt - áll az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA elemzésében.

Szakértők szerint 2010 valószínűleg a legmelegebb év lesz az időjárási adatok rögzítése óta, bár az amerikai óceán- és légkörkutató intézet (NOAA) azt jósolja, hogy hűtő hatása lesz a La Nina óceáni időjárási jelenségnek, amelynek kialakulása július-augusztusban várható. A NASA elemzését kedden hozták nyilvánosságra.

Sorra dőlnek a hőségrekordok Ázsiában

Az idei június volt minden idők harmadik legmelegebb júniusa a NASA adatbázisában. Az északi félgömbön rekord alacsony volt a hótakaró, és az utóbbi hat hétben egy sor hőségrekord dőlt meg egyebek mellett Kuvaitban, Szaúd-Arábiában, Irakban, Nigerben, Pakisztánban és Oroszország ázsiai részén.

Ezen a héten nagy hőség tombol Afrika és a Közel-Kelet több országában. Ide kapcsolódik, hogy idén mérték minden idők legmagasabb hőmérsékletét Ázsiában: május 26-án 53,7 Celsius fok volt Mohendzso-daro romvárosában. A mintegy négyezer éves, a harappai kultúra emlékeit őrző település Karacsitól északra, 320 kilométerre fekszik. Utcáit zárt, szorosan egymás mellé épült téglaházak jellemzik - egykori lakói a hőség ellen védekezve építkeztek így.

A mohendzso-darói melegnél eddig három helyen volt nagyobb hőség a Földön a modern meteorológia történetében: 1922-ben mértek 57,8 fokot a líbiai Al 'Aziziyah-ban; 1913-ban volt 56,7 fok a kaliforniai Death valley sivatagában; 1942-ben mértek 53,9 fokot az izraeli Tirat Zviben.

Szokványosak lesznek a hőhullámok az USA-ban

A hőhullámok és a szélsőségesen magas hőmérsékletek 2039-re szokványosak lesznek az Egyesült Államok területén a Stanford Egyetem új tanulmánya szerint. A globális felmelegedés hatásai előbb lesznek érezhetők, mint azt korábban jósolták.

Egyes szövetségi államokban, köztük Utah-ban, Coloradóban, Arizonában és Új-Mexikóban évente várhatóan hét rendkívül forró periódus fog kialakulni, melyek egyaránt kockázatosak lesznek az emberek egészségére és az agrárszektorra nézve. A nagy meleg miatt jelentősen lecsökkenhet majd a kukorica-, szója-, gyapot- és szőlőtermés.

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/ozonenetwork/20100714-kanikula-forro-ev-globalis-felmelegedes-a-valaha-mert-legforrobb.html

Globális felmelegedés 2010. áprilisában

Minden idők legmelegebb áprilisa volt a 2010-es. A Föld felszíni átlaghőmérséklete elérte a 14,5 Celsius-fokot. A január-áprilisi időszak szintén a valaha mért legmelegebb volt, a globális átlaghőmérséklet 13,3 Celsius-fokra kúszott fel.

A szokásosnál jóval melegebb hőmérsékleteket mértek Kanadában, Alaszkában, az Egyesült Államok keleti részén, Ausztráliában, Dél-Ázsiában, Észak-Afrikában és Oroszország északi részén - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) helyi idő szerint hétfőn. Az eddigi átlagukhoz képest szokatlanul hideg területek közé tartozott Mongólia, Argentína, az orosz Távol-Kelet, az Egyesült Államok nyugati része és Kína legnagyobb része. A hírt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kedden megerősítette.

A sarki jég tizenegyedik éve nem éri el a normális vastagságot.

Az ENSZ szakosított intézményei közé tartozó WMO 1880-ig visszamenőleg rendelkezik adatokkal az időjárásra nézve. A jelenlegi rekord messze túlszárnyalja azt a 13,7 Celsius-fokot, mint amennyi volt az áprilisban mért hőmérsékletek átlaga a 20. század folyamán.

Látogatók nézik a Geo-Cosmost, a globálisfelmelegedés-szimulátort a tokiói találmányi múzeumban.

A piros cellák 3 fokos melegedést jeleznek 1990-hez képest

Az El Nino-jelenség - a szél-, a tengerjárás és a levegő hőmérsékletének összjátékában végbemenő zavar - adhat magyarázatot a szokatlan melegre a genfi székhelyű Meteorológiai Világszervezet szerint. A szervezet úgy gondolja, hogy áprilisban gyengült az El Nino, ez pedig jelentősen hozzájárult a trópusi övezetben és az egész világon tapasztalt felmelegedéshez.

A jelentésben megjegyzik azt is, hogy az északi-sarkvidéki jégréteg vastagsága már a tizenegyedik egymást követő áprilisban a "normális" mérték alatt van.

[origo]
A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:

http://origo.hu/ozonenetwork/20100521-minden-idok-legmelegebb-aprilisa-2010-globalis-felmelegedes.html

Chilei földrengés: kibillent a Föld forgástengelye?

Szerző: Derekas Aliz | 2010. március 02., kedd

A NASA tudósainak számításai szerint a chilei földrengés kimozdíthatta a Föld forgástengelyét, így egy nap hossza is rövidült - a hatás a hétköznapi életet természetesen egyáltalán nem érinti.


Richard Gross vezetésével a NASA kutatói  számításokat végeztek, hogy hogyan hathatott a február 27-én bekövetkezett chilei földrengés a Föld forgására. Egy összetett modell felhasználásával a tudósok arra az előzetes eredményre jutottak, hogy a földrengés hatására a nap hossza mintegy 1,26 mikromásodperccel (milliomod másodperccel) megrövidülhetett.