A GYŐZELEM BIZTOS

A GYŐZELEM BIZTOS

„Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyőztem a világot." 

(Jn 16:33)

Amíg itt élünk e földön, nem lesz menekvésünk a küzdelmektől és kísértésektől. De minden viharban van egy biztos menedékünk. Jézus mondta: „E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyőztem a világot." Sátán erői felsorakoztak ellenünk. Elszánt és kitartó ellenséggel kell szembeszállnunk, de ha figyelünk Krisztus intelmeire, akkor biztonságban leszünk. Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek." (Mt 26:41) Van ellenség, melynek ellene kell állnunk és amelyet le kell győznünk, de Jézus a mi oldalunkon áll, készen arra, hogy erőt adjon minden támadásnál. „Az a győzedelem, mely legyőzte a világot, a mi hitünk." (1Jn 5:4) 

Hitszemünkkel láthatjuk, amint Jézus közbenjáróként Isten jobbján áll. Hitszemeinkkel szemlélhetjük azokat a lakóhelyeket, melyek végett Jézus elment, hogy elkészítse az Őt szeretőknek. Hitünkkel szemlélhetjük a ruhát és a koronát, mely a győzőkre vár. Hitben hallhatjuk a megváltottak énekét és közel érezhetjük magunkhoz az örök dicsőséget. Szeretetből fakadó engedelmességgel kell közelednünk Jézushoz, ha látni szeretnénk a Királyt teljes pompájában.

A hitben békét találunk, örömet a Szentlélekben lelünk. Higgy! Higgy! Szívemből kiáltom, hogy higgy! Pihenj meg Istenben! Ő képes megtartani azt, amit rábíztál és Ő, aki szeretett téged, sokkal többet ad neked, mint a győzelmet.
De emlékezz arra, hogy a nagy megméretésnél az kerül ki győztesen, aki a menyegzői ruhát magán viseli. A kísértések nagy hullámai mindannyiunkra rázúdulnak. De az őrködés nehéz munka. A viszontagságok éjszakája már majdnem elmúlt. Krisztus nemsokára eljön. Készülj hát! Isten angyalai arra törekszenek, hogy figyelmedet elvonják önmagadról és a földi dolgokról. Ne fáradozzanak hiába. Hitre, élő hitre van szükséged, mely szeretet által munkálkodik és megtisztítja a lelket. Emlékezz a Golgotára és a rettenetes, végtelen áldozatra, melyet Jézus hozott az emberért. Ő hív téged ma, hogy jöjj hozzá, amint vagy, és legyen Ő erőd forrásává és örök barátoddá.

(Review and Herald, 1894. április 17.)

GYŐZELEM A CSATATÉREN

GYŐZELEM A CSATATÉREN

„Én a te igédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, amint hogy én sem e világból vagyok. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól."

(Jn. 17:14-15) 

A kereszténynek elvégzendő kötelességei vannak ezen a világon, és Isten felelősségre fogja vonni, hogy hűségesen elvégezte-e azokat. Nem az a kötelessége, hogy kolostor falai közé vonuljon, sem az, hogy kerülje a világiakkal való kapcsolatot. Igaz ugyan, hogy elvei a legszigorúbb vizsgálat alá kerülnek, és fájdalmasan érintik azok a dolgok, amelyeket szemeivel lát és füleivel hall. De miközben hozzászokik a látványhoz és a hangokhoz, nem szabad, hogy ezeket meg is szeresse. 

A világgal való érintkezésünk közepette hajlamosak vagyunk átvenni a világ lelkületét, felvenni szokásait, ízlését, kívánságait. Nekünk azonban ez a parancs szól: „menjetek ki közülök és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket, és leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá és leányaimmá." (2Kor 6:17-18) 

Sohase hagyjátok, hogy a világ azt mondhassa, hogy a világiak és Krisztus követői egyformák ízlésükben és tevékenységükben; mert Isten válaszvonalat húzott népe és a világ közé. Ez a válaszvonal széles, mély és tisztán látható, nem vegyül el oly mértékben a világgal, hogy ne lehetne megkülönböztetni a két oldalt. „Ismeri az Úr az övéit." (2Tim 2:19) „Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket." (Mt 7:20) 

Csak ha imában vigyázva és az élő hitet gyakorolva járunk, akkor tudjuk magunkat épségében megőrizni a Sátántól jött kísértések között; „mert mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk". (1Jn 5:4) 

Szíveddel mindig a hit nyelvén beszélj: „Jézus azt mondta, hogy elfogad engem, és én elhiszem azt, amit mondott. Én dicsérni akarom őt; dicsőíteni az Ő nevét." Sátán melléd férkőzik, és azt súgja, hogy semmi örömöd nem lesz ebben. 

Te így válaszolj: „a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. Isten gyermeke vagyok, mindenem megvan, amiért örvendhetek. Megbízom Jézusban. Isten törvénye a szívemben van; egyetlen lépésem sem fog megcsúszni."

(Signs of the Times, 1884. május 15.)

AZ IMA MEGERŐSÍT

AZ IMA MEGERŐSÍT

„Mert mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk."

(1Jn 5:4)

Miközben Jézus, Közbenjárónk a mennyben esedezik érettünk, a Szentlélek munkálkodik bennünk, hogy akaratunk és tetteink az ő tetszése szerintiek legyenek. Az egész menny érdekelt a lelkek megmentésében. Milyen okunk van tehát abban kételkedni, hogy az Úr akar és fog is segíteni nekünk? Nekünk magunknak is, akik tanítjuk az embereket, élő kapcsolatban kell állnunk Istennel. A Lélekben és az Igében az emberek számára olyanoknak kell lennünk, mint a forrás, mert bennünk él Krisztus, az örök életre buzgó víznek kútforrása. A bánat és fájdalom talán megpróbálja türelmünket és hitünket, de a Láthatatlan jelenlétének fénye velünk van, és önmagunkat Jézus mögé kell rejtenünk.

Bátorítsd a gyülekezetet; segíts nekik imában Istenhez emelkedni. Mondd el, hogy amikor úgy érzik, hogy vétkeztek és nincs erejük imádkozni, éppen akkor van ideje az imádkozásnak. 

Sokan megalázottnak érzik magukat bukásuk után, mert az ellenség győzött felettük, ahelyett hogy ők kerültek volna ki győztesen. Világiasság, önzés és testiesség gyengítette el őket, és úgy érzik, semmi értelme sincs Istenhez jönni. Ám ez a gondolat egy az ellenség sugalmazásai közül. Lehet, hogy szégyenkeznek és mélyen megalázottaknak érzik magukat, de imádkozniuk és hinniük kell. Amint megvallják bűneiket, Ő, aki igaz és hű, megbocsátja bűneiket és eltörli minden álnokságaikat. (Lásd: 1Jn 1:9) 

Amikor elméd elkalandozik ima közben, ne essél kétségbe, hanem tereld vissza a trónhoz, és ne hagyd el a kegyelem királyi székét, míg el nem nyered a győzelmet. 

Arra vársz talán, hogy erős érzelem bizonyítsa ezt a győzelmet? Nem; „a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk". Az Úr ismeri vágyaidat; hit által maradj közelében, és várd, hogy megkapd a Szentlelket.

A Szentlélek rendeltetése, hogy minden lelki megmozdulásunkat vezesse. Az Atya a Fiát adta értünk, hogy a Fiú által a Szentlélek eljöjjön hozzánk és az Atyához vezessen bennünket. Isten közreműködése által a közbenjárás lelkét kaptuk, ami által úgy esedezhetünk Istennél, mint ahogy az ember szokott kérni barátjától. 

(Signs of the Times, 1892. október 3.)

Napi ige – Isten Igaz!

„Isten bizonyára nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot... Bizony, az Istenhez így illik szólni: ...Amit át nem látok, arra te taníts meg engem.”

(Jób 34:12, 31–32)

 „Sok embert elbizonytalanít, hogy nem találnak választ a bűn eredetére és okára. Látják a gonoszság munkáját, és annak rettenetes következményeit: a szenvedést, a pusztulást, és azt kérdezik, hogy miként lehetséges mindez annak a lénynek az uralma alatt, akinek a bölcsessége, a hatalma és szeretete végtelen. Oly titok ez számunkra, amelyre nem találni magyarázatot. Bizonytalanságuk és kétkedésük megvakítja őket, ezért nem veszik észre az Isten Igéjében világosan kinyilatkoztatott és az üdvösség szempontjából nélkülözhetetlen igazságokat. Vannak olyanok is, akik kérdezősködéseik során azt is meg akarják tudni, amit Isten nem nyilatkoztatott ki. Ezért nem találnak megoldást a problémáikra, s mivel hajlanak a kételkedésre és az akadékoskodásra, ezt hozzák fel indokul Isten Igéjének elvetésére...

Lehetetlen olyan magyarázatot találni a bűn eredetére, ami megindokolná a létezését. Ugyanakkor eleget tudhatunk mind a bűn eredetéről, mind pedig a végleges eltörléséről ahhoz, hogy világosan lássuk: Isten igazságosan és jóakarattal kezeli a bűnt. 

Semmit sem tanít világosabban a Szentírás, mint azt, hogy Isten nem felelős a bűn létrejöttéért. Nem vonta vissza önkényesen a kegyelmét, nem volt hiba a kormányzatában, ami okot adott volna a lázadásra. A bűn »betolakodó«, nem lehet megindokolni létrejöttét. Titokzatos és érthetetlen a keletkezése, ha mentegetnénk, ez egyenlő lenne az igazolásával. Ha mentséget találhatnánk rá, vagy megtudnánk okolni a létezését, akkor megszűnne bűn lenni. 

Isten Igéjében található az egyetlen világos meghatározás a bűnről: »a bűn pedig a törvénytelenség« (I.Jn. 3:4), egy olyan elvnek a testet öltése, mely harcban áll Isten kormányzatának az alapelvével, a szeretet nagy törvényével.”

(Nagy küzdelem, A bűn eredete c. fejezetből)

Napi ige – Hitetlen Tamás

„Azután mondta Jézus Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet. Hozd ide a te kezedet, és bocsásd az én oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hívő! Felelt Tamás és mondta néki: Én Uram és én Istenem! Mondta néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél, boldogok azok, akik nem látnak és hisznek!” 

(Jn. 20:27–29)

„Sokan azok közül, akik hajlanak a kétkedésre, Tamásra hivatkozva mentegetik magukat. Nem ismerik fel azt, hogy nekik sokkal több bizonyságuk van. Ha arra várnak, hogy a kétkedés eltűnjön az útjukból, akkor lassanként megfeneklenek a hitetlenségben. Aki hozzászokik – és milyen könnyen megy ez –, hogy mindent sötéten lásson, aki állandóan zúgolódik, panaszkodik és folyton elégedetlenkedik, az nem tudja mit cselekszik. A kétkedés magvait veti el és kétkedést arat.

Tamás iránti magatartásával tanítást nyújt az Üdvözítő minden kereszténynek arról, hogy miként bánjon a hitben gyengékkel és kételkedőkkel. Jézus nem halmozta el szemrehányásokkal a hitetlen Tamást, nem is bocsátkozott vele vitába, hanem egyszerűen a megismeréshez vezette. 

Tamás oktalanul cselekedett, amikor hitét feltételekhez szabta. Jézus azonban elhárította az így emelt barikádokat nagylelkű szeretetével és tapintatával. 

A hitetlenséget csak ritkán lehet áthidalni vitatkozással. Az ellenfél rendszerint védekezik és minduntalan talál támaszt kételyeihez és mentséget hitetlenségére. Ha azonban Jézust, a szerető és irgalmas Üdvözítőt mutatjuk be, akkor sokan, akik őt valaha megtagadták, Tamással együtt vallják majd: »Én Uram, és én Istenem!«”

(Jézus élete, „Békesség néktek!” c. fejezetből)

Caravaggio: Doubting Thomas

Napi ige - Igaz cselekedetek szüksége

„Arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk."

(I.János 2,3)

„Isten mindenkit a cselekedetei szerint ítél meg. A tetteinkből tűnik ki, hogy milyen a jellemünk. Ezek mutatják meg, hogy valódi-e a hitünk. Nem elég hinnünk azt, hogy Jézus nem volt csaló, és hogy a Biblia vallása nem ravaszul kigondolt mese. Van olyan ember, aki elhiszi ugyan, hogy Jézus neve az egyetlen név, amely által üdvözülhet, de nem fogadja el Jézust hit által a maga személyes megváltójának. 

Nem elég elfogadni az igazságot, úgy mint egy elméletet. Nem elég hitvallást tenni Krisztusról, nem elég az, ha a nevünk a gyülekezet névsorában szerepel. »Aki az Ő parancsolatait megtartja, az Őbenne marad és Ő is abban. Abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekből, amelyet nékünk adott.« (I.Ján. 3,24) Ez a megtérés igazi bizonyítéka. Bármit valljunk is, az semmit sem ér, ha az igaz cselekedetek által nem teszünk bizonyságot Krisztusról.
Az igazságnak bele kell ágyazódnia a szívünkbe, irányítania kell gondolatainkat, szabályoznia kell érzéseinket. Jellemünknek egészében az Úr törvényét kell visszatükröznie. Meg kell valósítanunk az Ige minden »jótáját« és »pontocskáját« a hétköznapi életünkben. 

Akik az isteni természet részeseivé lettek, azok összhangban élnek Isten igazságának mércéjével, a szent törvénnyel... Tény, hogy a saját erőnkből nem tudunk engedelmeskedni. Krisztus azonban eljött emberi testben és a maga tökéletes engedelmességével bebizonyította, hogy az istenivel egyesült emberi természet engedelmeskedni tud a törvény minden egyes előírásának."

(Krisztus példázatai, A menyegzői ruha c. fejezetből)

A VÉTKEZŐK GYÁMOLÍTÁSA

A VÉTKEZŐK GYÁMOLÍTÁSA

„És ez az az üzenet, amelyet tőle hallottunk és hirdetünk néktek, hogy az Isten világosság és nincsen őbenne semmi sötétség. Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekesszük. Ha pedig a világosságban járunk, amint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől." (1Jn 1:5-7) 

Immár fél évszázada vagyok Isten hírnöke és életem végéig hordozni fogom azt az üzenetet, amelyet Isten ad nekem népe számára. Nem magamnak szerzek dicsőséget. Fiatalságomban az Úr választott hírnökévé, hogy népét bátorítsam, figyelmeztessem és megfeddjem. Hatvan éve állok a mennyei hírvivőkkel kapcsolatban, és állhatatosan tanultam a mennyei dolgokat. Állhatatosan törekedtem megismerni annak módját, hogy Isten miként téríti le a tévelygőket saját útjaikról Isten világossága felé. 

Sok lélek megmenekült, mert elhitte, hogy a nekem adatott üzenetet Isten küldte kegyelméből a vétkezőnek. Valahányszor találkoztam olyanokkal, akiknek más jellegű keresztény tapasztalatra volt szükségük, beszéltem velük jelenlegi és örök jólétük érdekében. S amíg az Úr megtartja életem, hűségesen fogom végezni munkámat, függetlenül attól, hogy az emberek meghallgatnak-e, megváltoznak-e és engedelmeskednek-e. Egyértelmű számomra az elvégzendő feladatom és engedelmességemben kegyelmet nyerek. 

Szeretem Istent. Szeretem Jézus Krisztust, Isten Fiát és mélyen érdeklődöm minden lélek után, aki Isten gyermeke akar lenni. Elhatároztam, hűséges szolga leszek, amíg az Úr megtartja életem. Nem fogok elbukni, nem fogok elcsüggedni...
Szeretem az Urat; szeretem a Megmentőmet és életem teljesen Isten kezeibe tettem. Amíg erőt ad nekem, határozottan teszek Róla bizonyságot.

(Manuscript Releases, 5. kötet, 152-153. oldal)

MENNYEI TANÁCSOK SZÜLŐK SZÁMÁRA

MENNYEI TANÁCSOK SZÜLŐK SZÁMÁRA

„Írtam néktek atyák, mert megismertétek azt, aki kezdettől fogva van. Írtam néktek ifjak, mert erősek vagytok, és az Isten igéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt." (1Jn 2:14) 

A szülők talán megértik, hogy gyermekeik nevelésében a Magasságostól segítséget akkor kapnak, ha Isten vezetését követik. Ez nagy hasznukra válik, mert nevelés közben maguk is fejlődnek. Gyermekeik győzelmeket érnek el azzal a tapasztalattal, amelyet akkor szereztek, amikor Isten útját megtartották. A kedvességnek és türelemnek példát állítva, gyermekeik jellemét az isteni minta szerint formálva a szülők képesek lesznek fiatalokat otthonaikon kívül is nevelni. 

Szülők, a ti feladatotok gyermekeitekben kifejleszteni a türelmet, az állhatatosságot és az őszinte szeretetet. Ha az Istentől kapott gyermekeiteket helyesen nevelitek, egy tiszta, kiegyensúlyozott jellem megalapozásában segítitek őket. Értelmükbe alapelveket ültettek be, amelyeket egy nap saját családjaikban is majd alkalmazni fognak. Helyénvaló fáradozásaitok meglátszanak majd háztartásuk Istennek tetsző vezetésében. 

Áldott az a család, ahol az apa és az anya átadja magát Istennek, és az Ő akaratát cselekszi. Egy jól szervezett és helyesen irányított család sokkal nagyobb bizonyságot tesz a kereszténységről, mint megannyi prédikáció. Az ilyen család bebizonyítja, hogy a szülők sikeresen követték Isten irányelveit; gyermekeik az egyházban fognak szolgálni. Befolyásuk erősödik, mert amint adnak, úgy kapnak is. Az anya és az apa gyermekeikben segítőkre talál, akik az otthon megismert tanításokat továbbadják másoknak. Környezetük javát szolgálják, ezért az örökkévalóság ajtaja nyitva áll előttük. Az egész család a Mester szolgálatában foglalatoskodik; Istennek tetsző példájukkal másokat is ösztönöznek arra, hogy hűségesek és becsületesek legyenek Isten és az Ő csodálatos nyája irányában. 

(Review and Herald, 1899. június 6.)

Napi ige - Nyereség, amely veszteség

„Mondta azért Jézus nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget, mert nem a vagyonnal való bővelkedésben van az ember élete."

(Luk. 12,15)

„Krisztus éppen tanított. Szokás szerint mások is köré gyűltek tanítványain kívül... »Mondta pedig néki egy valaki a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget«... Miközben Krisztus ünnepélyes igazságokat tanított, ez az ember ezzel a problémával foglalkozott, ezzel árulva el önzőségét. Szívesen elfogadott volna az Úrtól olyan képességeket, amelyekkel előre vihette volna saját földi ügyeit. A lelki igazságok azonban nem érintették értelmét és szívét. Csak az örökség megszerzése foglalkoztatta... Jézus felvilágosíthatta volna ezt az embert az igazságról. Tudta volna, hogy mit kell tenni ez ügyben. A két testvér azonban azért vitatkozott egymással, mert mindkettő kapzsi volt. Krisztus ezért így válaszolt: Nem az én feladatom, hogy egy ilyen vitában igazságot tegyek. Én másért jöttem, azért, hogy hirdessem az evangéliumot...

Minden hasonló vitának a gyökerére sújtott az Úr a bolond gazdagról mondott példázatában. Azok oktalanságát szemléltette segítségével, akik csak erre a földi életre gondolnak... A példázatbeli embernek nem volt magasabbrendű célja a pusztulásra ítélt állatokénál. Úgy élt, mintha nem volna Isten, sem menny, sem örök élet. Mintha nem tartozott volna sem Istennek, sem embernek... Szerencsésebbnek tartotta magát másoknál, nagyra értékelte bölcs gazdálkodását... Miközben boldog évekre számított, az Úr ezt a kijelentést tette felőle: »Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet tetőled.«

Rembrandt: The rich fool

Ez a kép minden korban találó. Tervezhetsz önző célból, felhalmozhatsz kincseket, építhetsz széles és magas palotákat, mint az ókori Babilon építői, de nem tudsz olyan magas falat és erős kaput építeni, hogy az ítélet hírnöke kint rekedjen. Belsazár király lakomát ült a palotájában, »és dicsérték az arany-, ezüst-, vas-, fa és kőisteneket«. De a láthatatlan mennyei lény keze felírta a falra az ítélet szavait, és már hallani lehetett a kapuhoz érkező ellenség lépéseinek zaját... 

Az önző élet pusztulást von maga után... Krisztus arra késztet, hogy adjunk, hogy áldozzuk fel magunkat másokért...»Akié a Fiú, azé az élet. Akiben pedig nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban.« (I.Ján. 5,11–12)"

(Krisztus példázatai, Nyereség, amely veszteség c. fejezetből)

Napi ige - Tékozló testvéreket szeretni

„Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, az Istentől született, és mindaz, aki szereti a szülőt, azt is szereti, aki attól született.” 

(I.Jn. 5:1)

„Az önigazultság nemcsak arra készteti az embert, hogy hamis színben tüntesse fel Istent, hanem arra is, hogy felebarátaival szemben szeretetlen és gáncsoskodó legyen. Krisztus példázatában az önző, irigy idősebb fiú leste az alkalmat, hogy bírálja testvérét. Minden tévedését, hibás lépését eltúlozta. Így próbálta igazolni saját engesztelhetetlenségét. 

Ma sokan ugyanezt teszik. Amikor valaki először veszi fel a harcot a kísértések özöne ellen, ridegen becsmérlik. Isten gyermekeinek mondják magukat, de Sátán szellemében járnak el. Felebarátaikkal szembeni magatartásuk miatt nem sugározhat rájuk fény Istentől...

Ha felismered, hogy bűnös vagy, és tudod, hogy téged is csak mennyei Atyád szeretete mentett meg, akkor mélységesen szánod a bűnben szenvedőket. Ha az önzés jege leolvad szívedről, úgy fogsz érezni, mint Ő: osztozol az elveszettek megmentése felett érzett örömében. Ha Isten gyermeke vagy, így gondolkozol: a »te testvéred« az, aki »meghalt, és feltámadott, elveszett, és megtaláltatott...« 

Ha nem vállalsz közösséget vele, akkor csak béres vagy a háziak között, nem pedig gyermek Isten családjában. Az öröm akkor sem szűnik meg, ha te nem mész üdvözölni az elveszett testvéredet. A hazatérőnek meglesz a helye az Atya mellett az ő szolgálatában. 

Akinek sok bűnét bocsátotta meg Isten, az nagyon szeret. Te pedig kint maradsz a sötétben. Mert »aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent, mert az Isten szeretet« (I.Jn. 4:8).”

(Krisztus példázatai, A tékozló hazatalált c. fejezetből)

Tissot: A tékozló fiú hazatérése

Napi ige - Történelem felülről nézve

„A világ elmúlik, és annak kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké."

(I.Ján. 2,17)

„A Biblia a legrégibb történelem, amellyel az emberiség rendelkezik. Frissen eredt az örök igazság forrásából, és az isteni kéz korszakokon át megőrizte tisztaságát. Megvilágítja a távoli múltat, ahová a kutató ember hiába igyekszik behatolni... Egyedül a Bibliában találhatjuk meg a nemzetek eredetének hiteles beszámolóját, emberi nemzetségünk történetének az emberi büszkeségtől és előítélettől mentes leírását... A Biblia a történelem valódi bölcseletét nyilatkoztatja ki...

Egyedül Isten Igéje az, amely megmutatja, hogy a nemzetek és a történelmi személyek ereje nem az esélyeiken és ügyességükön múlott. Nem ez tette őket győztesekké,... hanem az a készség, amellyel betöltötték Isten szándékát.
A nemzetek keletkezéséből és bukásából – ahogyan azt a Szentírás megvilágítja mindenki előtt – meg kellene tanulnunk, hogy milyen értéktelen a csupán külső és világi dicsőség... Csak az maradhat meg, ami egybekapcsolódik Isten szándékával, és kinyilatkoztatja jellemét. Egyedül csak az Ő alapelvei maradandóak e világon. 

Tanulmányoznunk kell Isten szándékainak és terveinek megvalósulását a nemzetek történetében, valamint az elkövetkező dolgok kinyilatkoztatásában, hogy valódi értéke szerint becsüljük mind a láthatót, mind a láthatatlant, hogy megtanuljuk, mi az élet igazi célja, hogy a múlandó dolgokat az örökkévalóság fényében szemléljük, hogy lehetőségeinket nemesen használjuk fel."

(Nevelés, Történelem és jövendölés c. fejezetből)

A SZEMTANÚ: BIZONYSÁGTEVÉSRE INDÍTVA

A SZEMTANÚ: BIZONYSÁGTEVÉSRE INDÍTVA

„Amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal." (1Jn 1:3) 

A mű gyenge lábakon indult el a fejlődés útján, bizonytalanul haladt a megerősödésig. A növekedést a kiadók és missziók sokasága tanúsítja. Első kiadványunk papírborítóban került postára, ma különféle folyóirataink százai és ezrei kerülnek ki nyomdáinkból. Isten keze virágoztatta fel és építette ki művét.

Életem további története egybefolyik azon sok vállalkozás történetével, amelyek körülöttünk indultak. Életművem szorosan összefonódott velük. Az intézmények felépítéséért férjemmel együtt hangunkkal és tollunkkal dolgoztunk. Még ha tömören fogalmaznék is, kevés lenne a hely a vázlatban, hogy leírjam ezeknek az aktív és mozgalmas éveknek a tapasztalatait. Sátán szüntelenül hátráltatta munkánkat és pusztította munkásainkat; de Isten gondoskodott szolgáiról és művéről.

Ha visszatekintek történelmünkre, végigjárom a lépcsőket jelenlegi helyzetünkig, elmondhatom: Dicsőség az Úrnak! Ahogyan figyelem Isten munkáját, csodálkozva és bizalommal tekintek Krisztusra, mint Vezetőre. Semmi okunk félni a jövőtől, csak akkor, ha letérünk az útról, melyen az Úr vezet bennünket, és ha megfeledkezünk tanításairól.
Adósai vagyunk Istennek. Ki kell használnunk minden nekünk adott lehetőséget, hogy az igazságot a jellem szentségével áthatva, vigyük el a figyelmeztetés, a vigasz, a remény és a szeretet üzenetét mindazoknak, akik a tévedés és bűn sötétségében élnek. 

(Life sketches, 195-196. oldal)

Napi ige - Igazi szeretet

„Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal!"

(I.János 3,18)

„Az igazi szeretet nem elsöprő, tüzes, féktelen szenvedély. Éppen ellenkezőleg. Nyugodt és mély érzés. Túltekint a külső megjelenésen, csak a belső érték vonzza. 

Az igaz szeretet bölcs és körültekintő, odaadása valóságos és tartós. Isten az élet hétköznapi eseményeiben vizsgáztat és próbál ki bennünket. Ezek árulják el a szív milyenségét. Az apró figyelmességek és a szívből fakadó előzékenység építik föl - mint megannyi tégla - a boldogságot. 

A bátorító, szeretetteljes szavak elhanyagolása, a szolgálatkészség mellőzése a kis dolgokban, ezek eredményezik a boldogtalanságot. 

Végül mindnyájan rájövünk majd, hogy a javunkra szóló mennyei feljegyzések legnagyobb része a körülöttünk élők boldogsága érdekében tett lemondásból áll. Az is napvilágra jön majd, ha csupán önmagunkkal törődtünk, tekintet nélkül mások boldogságára és jólétére. Ez sem kerüli el mennyei Atyánk figyelmét."

(Válogatott bizonyságtételek, II. kötet, 133. l.)

Napi ige - Szeretetteljes testvériség

„Az a parancsolatunk is van Őtőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is."

(I.Ján. 4,21)

„Nagyon híjával vagyunk a testvéri szeretetnek a gyülekezetben. Sokan, akik vallják, hogy szeretik az Üdvözítőt, nem törekednek szeretni azokat, akik keresztény közösségben egyesültek velük. 

Hitünk egy. Mindnyájan egyazon család tagjai vagyunk, ugyanannak a mennyei Atyának a gyermekei, a halhatatlanságnak ugyanazon reménységével. Milyen meghittnek és gyengédnek kellene lennie a köteléknek, amely egybefűz minket! 

A világ figyel, látni akarja, hogy vajon a hitünk megszentel-e bennünket. A világiak azonnal észreveszik életünk minden hiányosságát, tetteink minden következetlenségét. Ne szolgáltassunk alkalmat arra, hogy hitünket támadhassák...
Lelkiségünk gyengítésének nincs biztosabb útja annál, mintha irigykedünk egymásra, ha bizalmatlankodunk, ha tele vagyunk hibakereséssel és gyanúsítással... Ez nem felülről származó bölcsesség... Az a bölcsesség, amely felülről származik, békességszerető, szerény, irgalommal és jósággal teljes, nem kérkedő és nem alakoskodó (Jakab 3,15. 17)."

(Bizonyságtételek VIII. kötet, 242. l.)

AZ EMBER MUNKÁJÁT A LÉLEK TESZI HATÉKONNYÁ

AZ EMBER MUNKÁJÁT A LÉLEK TESZI HATÉKONNYÁ

„Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, menynyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik." (Lk 11:13) 

A Szentlélek ajándékának ígéretét nem fogjuk fel kellőképpen és az általa biztosított kiváltságokat nem értékeljük úgy, ahogy kellene. Isten azt kívánja, hogy egyháza hittel ragadja meg ígéreteit és kérje mindenben a Szentlélek segítségét. Urunk biztosít bennünket arról, hogy sokkal készségesebben adja Szentlelkét azoknak, akik kérik tőle, mint ahogy a szülők jó ajándékokat adnak gyermekeiknek. Mindenki számára lehetséges tehát, hogy mennyei kenetet kapjon, „így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket". (1Jn 2:27) 

Nem lehet kifogást keresni a kötelességek szándékos elkerülésére. Egy feladat sem lehet kellemetlen, s egy kötelezettség alól sem lehet kibújni. Az átalakító erő maga Krisztus, aki a Szentlélek közreműködésével dolgozik minden katonájában és minden katonája által. Isten Lelkének hatékonysága eredményessé teszi mindazok munkáját, akik készek irányítása alá rendelni magukat.

Isten birtokába vesz minden elmét, mely kész a Szentlélek befogadására. Követei által mindenütt figyelmezteti az embereket. Isten kipróbálja a gyülekezetek odaadását és azt, hogy mennyire hajlandóak elfogadni a Szentlélek vezetését. A tudás naggyá lett. Látnunk kellene, amint mennyei küldöttek sietnek ide s tova, keresve minden lehetséges módot arra, hogy a közelgő ítéletre figyelmeztessék az embereket és bemutassák az Úr Jézus Krisztus általi üdvösség boldog üzenetét. Az igazság mércéjét a magasba kell emelnünk.
Isten Lelke munkálkodik az emberi szívekben, és akik indításainak engednek, azok a világ világosságaivá lesznek. Mindenfelé láthatóak, amint előre haladnak, hogy közöljék a kapott világosságot másokkal, úgy ahogy tették azt a Szentlélek pünkösdnapi kiáradása után. Miközben szerteszét sugározzák fényüket, egyre többet és többet kapnak a Lélek erejéből, s a föld fénylik Isten dicsőségétől.

(Australian Union Conference Record, 1898. április 1.)

ISTEN SZAVÁT EMBERI HANG KÖZVETÍTI

ISTEN SZAVÁT EMBERI HANG KÖZVETÍTI

„Beszélj azért vele, és add szájába a beszédeket, és én leszek a te száddal és az ő szájával és megtanítlak titeket arra, amit cselekedjetek."

(2Móz 4:15) 

A Szeretet hangja szólal meg embereken keresztül, amikor Krisztus munkatársa alázattal és szeretettel teljesen győzi meg az igazságról az embereket. Az odaszentelt emberi eszközzel mennyei hírnökök dolgoznak együtt, s a hitetlen lelkében a Lélek munkálkodik. A szívet Isten alkalmassá teszi a hitre és így a bűnös elfogadja Isten Igéjének bizonyosságát. 

A Szentlélek kegyelemmel teljes befolyása alatt a bűnös megváltozik és lelkületben, valamint szándékában eggyé válik Krisztussal. Isten iránti vonzalma növekszik, éhezi az igazságot és az a vágya, hogy egyre jobban hasonlítson Mesterére. Krisztust szemlélve elváltozik dicsőségről dicsőségre, jelleme fejlődik és egyre jobban fog hasonlítani Jézusra. Egyrészt a Krisztus iránti szeretet, másrészt a szenvedő lelkek iránti nyughatatlan szeretet hatja át, miközben Krisztus a dicsőség reménysége formálódik ki benne. „Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek." (Jn 1:12) 

(Testimonies to Ministers, 220-221. oldal) 

Nagyobb szükségünk van a Végtelen munkájának felismerésére és kevésbé kell bíznunk az emberi eszközökben. Fel kell készítenünk egy népet, mely megáll Isten közelgő nagy napján. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a Golgota keresztjére és világossá kell tennünk előttük, miért kellett meghoznia Krisztusnak ezt a nagy áldozatot. Meg kell mutatnunk az embereknek, hogy lehetséges az Istenhez való hűséghez és parancsolatai iránti engedelmességhez visszatérni. Amikor a bűnös felnéz Krisztusra, mint bűneiért való engesztelő áldozatra, akkor lépjenek mellé emberek és magyarázzák el neki, hogy Krisztus „engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is". (1Jn 2:2) 

Bátorítsák őt arra, hogy Istentől kérjen bölcsességet; mert komoly ima által sokkal jobban megismeri az Úrnak útját, mintha emberi tanácsadó vezetné. Felismeri majd, hogy a végtelen Isten Fiának halálát a törvény áthágása okozta, és gyűlölni fogja a bűnt, mely halálra sebezte Jézust. Amint Krisztusra, mint együttérző, kedves Főpapra néz, szívét áthatja a bűnbánat. 

(Uo., 220. oldal)

KOMOLYAN KELL HIRDETNÜNK AZ UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉST

KOMOLYAN KELL HIRDETNÜNK AZ UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉST

„És ezek után láték más angyalt leszállani a mennyből, akinek nagy hatalma volt; és a föld fénylett annak dicsőségétől." 

(Jel 18:1)

Napról napra közeleg az örökkévalóság, és közelebb kerülünk a kegyelemidő lezárulásához. Most úgy kell imádkoznunk a Szentlélekért, mint még soha, hogy sokkal bőségesebben áradjon ki ránk. Kérnünk kell, hogy az ő megszentelő befolyása töltse be munkásainkat, hogy az emberek, akikért fáradoznak, megtudják, hogy Jézussal voltak és tőle tanultak. Nagyobb lelki látásra van szükségünk, mint valaha, hogy messze túllássunk a dolgokon, és felfedezhessük az ellenség csapdáit és terveit, és hűséges őrökként figyelmeztessünk a veszélyre. Lelki erőre van szükségünk, hogy belemélyedjünk − amennyire emberi felfogóképességünk engedi − a kereszténység nagy témáiba, s abba, mennyire messzehatóak annak igazságai.

Ha Isten népe megalázza magát Ura előtt, és egyénileg is teljes szívből keresi Szentlelkét, akkor olyan bizonyságtétel fog elhangzani az emberek ajkáról, melyet így ír le a Szentírás: „És ezek után láték más angyalt leszállani a mennyből, akinek nagy hatalma vala; és a föld fénylett annak dicsőségétől." (Jel 18:1) Arcunk ragyogni fog Isten szeretetétől, ajkunkat pedig szent tűz érinti, amint így szólunk: „Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől." (1Jn 1:7)
Akik a Szentlélek befolyása alatt állnak, azok nem lesznek fanatikusok, hanem csendesek, kitartóak és minden szélsőségtől mentesek maradnak. Akik az igazság világosságát tisztán és hatékonyan árasztják környezetükben, azok vigyázzanak, hogy mikor kiáltják azt, hogy „béke és biztonság". Légy körültekintő, hogy meglásd milyen befolyást árasztasz a mai időkben...

Jézus arra vágyik, hogy mennyei áldását nagy mértékben árassza ki népére. Naponta szállnak fel imák Istenhez ezen ígéret teljesedéséért, és egyetlen hittel mondott ima sem marad figyelmen kívül. Krisztus felemelkedett a magasba, legyőzte a rabtartónkat és ajándékokat küldött az embereknek. Amikor Krisztus mennybemenetele után a megígért Szentlélek eljött és betöltötte az egész helyiséget, ahol a tanítványok voltak, mit váltott ki?
Egyetlen nap alatt ezrek tértek meg. Arra tanított az Úr, s azt várjuk is, hogy egy angyal jön le a mennyből, betölti a földet annak dicsősége; és a lelkek olyan begyűjtését fogjuk látni, mely hasonló a pünkösdnapi tapasztalathoz. 

(Home Missionary, 1893. november 1.)

ISTEN BŰNEINK ELLENÉRE IS SZERET

ISTEN BŰNEINK ELLENÉRE IS SZERET

„Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus." (1Jn 2:1) 

Akik összeköttetésben vannak Istennel, azok a Szentlélek erejének csatornái. Aki naponta beszélget Istennel, de egy pillanatra elfordítja Jézusra szegezett tekintetét és mégis letéved az ösvényről, az nem azért van, mert szántszándékkal vétkezett; mert amikor észreveszi hibáját, visszafordul és újra Jézusra emeli szemét. Az a tény, hogy vétkezett, nem teszi őt kevésbé értékessé Isten szemében. Tudja, hogy közösségben van a Megváltóval, s amikor az Úr megfeddi őt az ítélet valamilyen formájával, nem megy el sértődötten, Istenre panaszkodva, hanem vereségét győzelemre fordítja. Megtanulja a leckét Mestere szavaiból, és figyel arra, hogy a gonosz nehogy újra elhitesse. 

Akik igazán szeretik Istent, azoknak állandó bizonyosságuk van afelől, hogy Isten szereti őket, hogy közösségük van Krisztussal, s hogy szívüket az iránta érzett forró szeretet fűti. Teljes meggyőződéssel hiszik a jelenvaló igazságot. Bizonyossággal mondhatják: „Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemlélői voltunk az ő nagyságának... És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, amelyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben." (2Pt 1:16-19) 

A belső lelki élet a külső viselkedés által nyilvánul meg. Isten Igéjéről a hírnök tesz bizonyságot, akit Isten ebben az utolsó időben egy üzenettel küldött el, hogy felkészítsen egy népet az Úr napjára. „Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, aki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened!" (Ésa 52:7)
Az úgynevezett művelt ember bölcsességére nem lehet építeni, hacsak nem vett és nem vesz leckéket Krisztus iskolájában. Az emberek - állítólagos bölcsességükkel - kitervelhetnek és kitalálhatnak elméleteket és filozófiai rendszereket, de az Úr hiábavalónak és ostobának nevezi azokat. Azt mondja az Ige: „Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtelensége erősebb az embereknél." (1Kor 1:25)

(Review and Herald, 1896. május 12.)

A KÉTSÉGBEESÉS PILLANATAIBAN

A KÉTSÉGBEESÉS PILLANATAIBAN

„Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik."

(Mt 7:7-8) 

Jöjj, keress és találsz. Az isteni bőség tárháza nyitva áll, telve van és mindenki számára hozzáférhető. Jöjj hát alázatos szívvel, s ne gondold, hogy valamit tenned kell azért, hogy elnyerd Isten kegyeit, vagy hogy meg kell jobbítanod magadat, mielőtt Krisztushoz mehetnél. Soha nem tehetsz semmit, hogy javíts állapotodon. Jöjj Jézus nevében, hited teljes bizonyosságával, bűneiddel együtt, hisz Krisztus azt mondta: „Mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre." (Mt 9:13) Közeledjetek Istenhez és Ő is közeledni fog hozzátok. Kérnetek kell, keresni, kopogtatni, majd elhinni azt, hogy Krisztus Jézus elfogadott, és bízni abban, hogy Ő megteszi értetek mindazt, amit ti nem tudtok megtenni magatokért...

Jézus a mi engesztelő áldozatunk, mert mi nem tudunk engesztelést szerezni önmagunkért, de hit által elfogadhatjuk az Ő áldozatát. „Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen..." (1Pt 3:18) „Tudván, hogy nem veszendő holmin... váltattatok meg, ...hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén." (1Pt 1:18-19) „Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől." (1Jn 1:7) 

E drága vér érdemei által válhat egészségessé a bűn által meggyötört szív. Míg Isten elé tárod kéréseidet, a Szentlélek szívedbe ülteti Isten hűséges ígéreteit. 

A nehéz, zavaros pillanatokban, amikor Sátán kételyt és csüggedést kelt benned, az Úr Lelke Krisztus hűséges ígéreteire irányítja tekintetedet s az igazság Napjának ragyogó fénysugarai világítják be elmédet és szívedet. Amikor Sátán kétségbe akar ejteni, a Szentlélek élő Megváltód közbenjárására irányítja figyelmedet. Krisztus a jó illat, a szent tömjénfüst, mely kéréseidet elfogadhatóvá teszi az Atya előtt. Amikor az ember teljesen megérti és elfogadja Krisztus igazságának fényét, szeretet, öröm, békesség és kimondhatatlan hála tölti el a szívét, s a kapott áldásokért így énekel: „a te jóvoltod felmagasztalt engem." (Zsolt 18:36) 

(Signs of the Times, 1892. augusztus 22.)

NE BÍZZ EMBERI BENYOMÁSOKBAN!

NE BÍZZ EMBERI BENYOMÁSOKBAN!

„A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek. Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el."

(Zsolt. 119:15-16) 

Igéje által Isten az emberekre bízta azt az ismeretet, amely szükséges az üdvösséghez. A Szentírást Isten akaratának hiteles, tévedhetetlen kinyilatkoztatásaként kell elfogadnunk. A Szentírás a jellem mércéje, tanításaink zsinórmértéke és tapasztalataink próbaköve.

„A teljes írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített." (2Tim 3:16-17) 

Az a tény azonban, hogy Isten az Ige által kinyilatkoztatta akaratát az embereknek, nem teszi szükségtelenné Szentlelkének állandó jelenlétét és eligazítását. Ellenkezőleg! Megváltónk azért ígérte meg a Lelket, hogy szolgáinak feltárja az Igét; hogy a Lélek megvilágítsa és gyakorlativá tegye az Ige tanításait. És mivel Isten Lelke ihlette a Bibliát, a Lélek tanítása soha nem állhat ellentétben az Ige tanításával. 

Isten nem a Biblia helyettesítésére adta - és nem is adhatja - Lelkét: hiszen a Szentírás világosan kijelenti, hogy Isten Igéje minden tanítás és ismeret próbája. János apostol így mondja: „Ne higgyetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba." (1Jn 4:1) Ésaiás pedig kijelenti: „A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak azok, akiknek nincs hajnalok." (Ésa 8:20) 

A Szentlélek munkája nagyon rossz fényt vet azoknak a tévelygésére, akik azzal az indokkal, hogy a lélek világosságát megkapták, szükségtelennek tartják Isten Igéjének eligazítását. Ezek az emberek saját benyomásaikat követik, amelyeket a lelkükben megszólaló mennyei hangnak tartanak. De az a lélek, amely irányítja őket, nem az Isten Lelke. Az Ige mellőzése és az érzelmek követése csak zavart kelt, félrevezet és romlásba dönt. Csak az ördög szándékait mozdítja elő. Mivel a Szentlélek szolgálata létfontosságú Krisztus egyházában, Sátánnak egyik cselfogása az, hogy a szélsőségesek és fanatikusok tévelygése útján a Lélek munkáját lejáratja, és Isten népével elfelejteti azt az erőforrást, amelyet az Úr kínál. 

(The Great Controversy)