A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lelkiismereti- és vallásszabadság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lelkiismereti- és vallásszabadság. Összes bejegyzés megjelenítése

hétfő, december 19, 2011

Megsemmisítették a 2011-es egyházügyi törvényt


A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
2011. december 19.
Az Alkotmánybíróság közleménye
a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvénnyel kapcsolatban hozott határozatáról
Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én meghozott határozata megállapítja, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény (Ehtv.) közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Ehtv. a határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon veszti hatályát; a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezései pedig nem lépnek hatályba.
Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett — magánszemélyektől, jogi személyektől, valamint egyházaktól — az Ehtv. egésze, illetve egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az indítványok a vallásszabadság jogának, az állam és egyház elválasztása elvének, a jogállamiság elvének, a jogorvoslathoz való jognak, a tisztességes eljáráshoz való jognak, a belső és a nemzetközi jog összhangjának, a köz érdekében végzett képviselői tevékenységnek, a Kormány együttműködési kötelezettségét kimondó alkotmányi szabálynak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét állították. 
Több indítvány azt is állította, hogy az Ehtv. megalkotására vonatkozó törvényhozási eljárás során megsértették a Magyar Köztársaság Országgyűlésének házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat (Házszabály) garanciális jelentőségű 107. §-át, amely a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtásának feltételeit szabályozza, ezért a törvény közjogilag érvénytelen. Az Alkotmánybíróság ennek helyt adva csak ezt az indítványi elemet vizsgálta.
A vizsgálat alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ehtv. országgyűlési megalkotása során a T/3507/90. számú egységes javaslathoz képest a T/3507/98. számú zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel — többek között — az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna. Bár a közösségi vallásgyakorlás joga önmagában nem függ az egyházi jogállástól, ahhoz az Ehtv. mégis olyan többletjogosultságokat kapcsol, amelyek lényegesek a vallási közösség élete szempontjából, ezért az egyházi jogállás megszerzésének szabályozása a törvényjavaslat keretében alapvető jelentőségű, elvi szabályozási kérdésnek minősül.
Az Alkotmánybíróság korábbi joggyakorlatára is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtási lehetőségének a koherenciazavarra korlátozása azért is jelentős szabály, mert enélkül — illetve figyelmen kívül hagyása esetén — a törvényhozási eljárás legvégső szakaszában is sor kerülhet a törvényjavaslat koncepcionális, átfogó módosítására. Az ilyen gyakorlat azt eredményezheti, hogy részben vagy egészben kiüresedik a törvényhozási eljárás ezt megelőző szakasza (a törvényjavaslat általános és részletes vitája), ami pedig a megfontolt és minőségi törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti. Ez alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: az Ehtv. megalkotása során a T/3507/90. számú egységes javaslathoz képest koncepcionális változást tartalmazó T/3507/98. számú zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására és elfogadására a Házszabálynak — a közügyek érdemi megvitatásának, a köz érdekében végzendő képviselői tevékenységnek, ezáltal a demokratikus hatalomgyakorlásnak garanciáját képező, a jogalkotás ésszerű rendjének biztosítékául szolgáló — a 107. §-ával ellentétesen került sor, ami egyben az Alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdésének, valamint 20. § (2) bekezdésének sérelmét eredményezte; ezért az Ehtv. megsemmisítéséről döntött.
Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlés figyelmét arra, hogy — az Alaptörvény VII. cikkének megfelelő — új törvény elfogadásáig ne helyezze hatályon kívül a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, amely jelenleg szabályozza a tárgykört.
A határozathoz dr. Bragyova András és dr. Holló András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Paczolay Péter, dr. Pokol Béla, dr. Szalay Péter és dr. Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt fűztek.
Budapest, 2011. december 19.
www.mkab.hu

A tiltakozó lelkész

Az Emberi Jogi Bizottság elnöke fogadta Jeremiást
szerda, december 7th, 2011Az Emberi Jogi Bizottság elnöke fogadta Jeremiást
Strasbourg – Az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának elnöke, Mr. Thomas Hammarberg tegnap délben, saját irodájában fogadta Izsák-Bács Jeremiás lelkészt, aki már 27. napja folytat tiltakozó böjtöt Strasbourgban, az Európa Palota bejáratánál, a magyarországi új egyházi törvény jogsértő, kirekesztő és alkotmányellenes tartalma, valamint az Orbán-kormány demokráciaellenes és jogállamot leromboló lépései miatt. A lelkész nem csak az egyházak jogsérelmei miatt emeli fel szavát demonstrációjával, hanem keresztényként kötelességének érzi a szolidaritás vállalását mindazokért, akik a jogállamiságot és demokráciát durván megsértő kormányzás és törvényhozás miatt súlyos jogsérelmeket szenvedtek. Az európai Emberi Jogi Bizottság elnöke támogatásáról biztosította a tiltakozó lelkészt. Jeremiás tiltakozó böjtje eredményes, a vártnál is sikeresebb és jobb fogadtatásra talált Strasbourgban, most már csak arra kellene figyelni, hogy ne haljon meg.


Jeremiás lelkész átadta az európai Emberi Jogi Bizottság elnökének címzett levelét, amelyben összefoglalta tiltakozó böjtjének okát és célját, mellékelte hozzá az Egyházak Nyilatkozatát [1], valamint az új egyházi törvény alkotmányt sértő [2], és az emberi jogokkal ellentétes rendelkezéseinek szakmai elemzését is. Mr. Thomas Hammarberg, mint az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának elnöke, az Európa Tanács nevében teljes megértéséről és támogatásáról biztosította Izsák-Bács Jeremiás lelkészt, demonstrációja okait és céljait illetően.  Ígéretet tett arra, hogy az átadott dokumentumokat eljuttatja az Európa Tanácsban résztvevő 47 tagállam képviseletéhez, valamint felszólítják a magyar kormányt és Parlamentet, vonják vissza vagy módosítsák az új egyházi törvényt, hogy az eddigi egyházak  ne veszítsék el egyházi státuszukat, és ennek elérése érdekében minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe vesznek. Hozzáfűzte még, hogy az Európa Tanács illetékesei minden magyarországi eseményt figyelemmel kísérnek, és nagy aggodalommal töltik el őket a Magyarországon tapasztalható, az európai normáktól idegen politikai és társadalmi változások, főképpen amelyek a jogállam és demokrácia lebontása terén észlelhetők.

A kölcsönös tisztelet légkörében zajló találkozó végén elnök úr azon kérdésére, hogy a megbeszélés végeredménye alapján a lelkész befejezi-e az éhségsztrájkot, és úgy gondolja-e, hogy a demonstrációja elérte a célját, Jeremiás lelkész azt válaszolta: “úgy gondolja, részben elérte a célját, és köszöni, hogy az Európa Tanács ilyen magas szinten foglalkozik a magyar üggyel, de a tiltakozó böjtöt folytatni kívánja addig, amíg a másik két legmagasabb európai testület, az Európai Bizottság, és az Európa Parlament is érdemben állást nem foglal, és lépéseket nem tesz a Magyarországon történő folyamatokkal szemben.”
Mindez azt mutatja, hogy Európa vezetői már aggódnak a tiltakozó magyar lelkész egészségi állapotáért, de a magyar kormány a böjttel tiltakozó erdélyi származású magyar lelkészről tudomást sem vett, egy szóval sem tett említést róla. Demokratikus országokban ilyenkor a kormányok felveszik a kapcsolatot és tárgyalnak, segítséget nyújtanak a demonstrálónak, és felelősséget éreznek az életéért.
Meg kell jegyezni, hogy néhány egyházat és egyén adakozót leszámítva a magyar demokratikus ellenzék sem vett tudomást arról, hogy valaki a közös célok érdekében a tiltakozásnak ezt az önfeláldozó formáját választotta.

Búcsúzóul lelkész úr tájékoztatta még elnök urat arról, hogy demonstrációjával Magyarországon több civil, egyház, lelkész rokonszenvvel viseltetik, és nem kizárható az sem, hogy lesz aki csatlakozik hozzá. Lapunk információi szerint Soós Péter lelkész, Izsák-Bács Jeremiás kapcsolattartója hamarosan szintén Strasbourgba utazik, és csatlakozik a böjthöz. Nem kizárt, hogy mások is követik példáját. Izsák-Bács Jeremiással Soós Péter útján lehet kapcsolatba lépni: mobil: +36-30-663-0880,  E-mail :  spj1125@gmail.com
Jeremiás lelkész levele az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának:
.
EURÓPA  TANÁCS
Emberi Jogi Bizottsága

S t r a s b o u r g

Mr. Thomas Hammarberg
elnök úr részére

Tárgy :   Tájékoztatás  Izsak-Bács Jeremiás lelkész  tiltakozó  böjtjének okáról és céljáról


I.   Tiltakozó böjt oka:

A közös európai értékeink – szabadság, jogállamiság, demokrácia, szolidaritás – súlyos megsértése történik ma Magyarországon.

Indoklás :
1./   A januártól élessé váló,de máris működő és sokakat megfélemlítő, valamint egzisztenciálisan ellehetetlenítő Új média törvénnyel a sajtószabadság (így lényegében a szólásszabadság, a szabad vélemény nyilvánítási jog) súlyos korlátozása lép életbe.

2./   Új alaptörvény, az Alkotmány helyett:
2.1. Megszünteti az államhatalom  ideológiai semlegességének elvét;
2.2. „Sarkalatos törvényekkel” lényegében megteremti a diktatúra jogalapját;
2.3. Nemzeti ideológia elveire cseréli a polgári demokratikus jogállami normákat,
2.4. Demokrácia-, és alkotmányellenesen bebetonozza a jelenlegi kormánypárt  hatalmát,
saját győzelmét előre biztosító választási törvénnyel, véglegesen korlátozva ezzel az
esetleg későbbi másik kormányzat mozgásterét.
2.5. Bevezetik a kollektív bűnösség elvét, boszorkányüldözést folytatva a legnagyobb
ellenzéki (szocialista) párt ellen, hogy a következő választáson megnehezítse indulásukat.
2.6. A munkavállalók jogaival ellentétesen, a sztrájkhoz való jogot korlátozza.
3./   Szintén diktatórikus visszaélés a sarkalatos törvényekkel

3.1.Az új egyházi törvény :
-          Alkotmány ellenesen elvették több mint 100 törvényesen működő egyház státuszát.
-          Az „egyház” megjelölés erőszakos módon, egyesületi jogállásra változtatása súlyosan hátráltatja a szabad vallásgyakorlás jogát,
-          A hátrányos megkülönböztetéssel elvették a törvény előtti egyenlőség jogát,
-          Azzal, hogy a bíróság helyett a parlament kétharmada dönt róla, ki minősül egyháznak és ki nem, elvették a törvényes eljárás lefolytatásához való jogot, és elvették a fellebbezés jogát az újra regisztrálási kérelem elutasítása esetén (ráadásul avval fenyegetik a majdan „nem regisztráltakat”, hogy elkobozzák vagyonukat és intézményeiket)
-          (ld.: Melléklet – Egyházak Nyilatkozata, kelt: 2011.08.10. angol nyelven.)
3.2. Alkotmánybírósági törvény :
-    Alkotmánybíróság jogkörének drasztikus csökkentése,
-    A bírói testület pártsemlegességének megszüntetése, pártbefolyás érvényesítése,
-    Jelenleg folyamatban lévő 1584 beadvány teljes jogon kívül helyezése január 1.-től
3.3. A Munka törvénykönyve :
-          Munkavállalók jogainak drasztikus csökkentése,
-          Szociális jogok elvonása,
-          Sztrájkjog drasztikus csökkentése,
3.4.  Választási törvény :
-    Egyoldalú, antidemokratikus szabályozás, ami csak a jelenleg hatalmon
lévő pártnak kedvez, (pl.: jelöltállítási feltételek drasztikus szigorítása,
választókerületek teljes átalakítása saját érdekek alapján, stb.,)
4./   Egyéb törvények : ( társadalmi ellentétek szítása, szolidaritás elutasítása, a szegénység
kriminalizálása, hajléktalanok, kukázók 150.000,- forintra büntetése vagy bebörtönzése.)
4.1.  Hatalmi ágak szétválasztása elvének felszámolása :
-   Bírósági függetlenség megszüntetése,
-   Ügyészség függetlenségének megszüntetése,
-   Köztársasági elnöki hivatal pártbefolyás alá vonása,
-   Alkotmánybíróság függetlenségének és jogkörének drasztikus csökkentése,
4.2.  Elhibázott gazdasági és adótörvények :
-   Az egy kulcsos adó hatása:  gazdagok támogatása, szegények megsarcolása,
-   Alkalmazottak jogainak súlyos csökkentése,
-   Társadalmi elégedetlenség (instabilitás) okainak megteremtése,
-   Magánnyugdíj Pénztári vagyon (10,9 Billió Euro) államosítása, ellopása, ezzel
megvalósult a magántulajdonhoz való emberi jog durva megsértése is !

4.3.  NIBEK (új titkosrendőrségről szóló) törvény :
-   Adatvédelmi és emberi jogok semmibe vétele,
-   A politikai üldözés és a totális diktatúra lehetőségének megteremtetése.


Összefoglalva :
II.    A tiltakozó böjt célja:
Felhívni   az    Európai Unió– ,  és  az   Európa Tanács   vezetőinek   figyelmét,
hogy Magyarországon színlelt demokrácia működik!  Ennek leple mögött, 2012. január 1.-től, - a történelemben korábban már keservesen átélt –  egypárti és egyszemélyi diktatúra fog működni az Európai Unió egyik tagállamában.
A múlt század két világháborúja közötti dicstelen európai történelmi emlék  arra késztet, hogy az 1.-4. pontokban felsorolt indokok alapján figyelmeztessem a nemzetközi, az Európai Uniós, és a magyarországi közvéleményt ennek súlyos veszélyére!

KIÁLTOK,   tegyünk  meg mindent ennek megakadályozására, megfékezésére !
Strasbourg, 2011. december 6. a tiltakozó böjt  27. napján


Izsák-Bács Jeremiás
Tiltakozó  lelkész

vasárnap, december 11, 2011

A Keresztény Advent Közösség az államfőhöz és a kormány tagjaihoz fordult


Egyházi törvény - A Keresztény Advent Közösség az államfőhöz és a kormány tagjaihoz fordult
2011.11.29. 18:49 | Itthon | Forrás: MTI
A Keresztény Advent Közösség levelet írt Schmitt Pál köztársasági elnöknek, Orbán Viktor miniszterelnöknek, a kormány tagjainak és az országgyűlési képviselőknek a lelkiismereti és vallásszabadság megóvását kérve a január elsején életbe lépő egyházi törvénnyel kapcsolatban - tudatta az egyház kedden az MTI-vel.
Mint írták, "e törvény következtében jogi szempontból létbizonytalanságba került igen sok, korábban szervezetten és jogi rendezettségben működő magyarországi vallási közösség, és az általuk fenntartott, közfeladatot ellátó intézmények sokasága is". Annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy "a 21. század elején (...) visszalépés volna a felekezeti jogegyenlőség megszüntetése".
Felhívták a figyelmet arra, hogy közösségük az elmúlt húsz évben soha nem igényelt állami támogatást hitéleti tevékenységéhez és az általuk fenntartott, hitéleti képzést folytató főiskolához sem.
Az 1990-es egyházi törvénynek voltak pozitív elemei - írták -, például az a rendelkezés, amelynek értelmében a vallási közösségeket csupán nyilvántartásba vették a bíróságok. Nem szerepelt a törvényben az egyházként való elismerés fogalma, azon az elvi alapon, hogy ez nem az állam kompetenciája - hangsúlyozták.
Szerintük az általános vallási közösség kifejezésnek kellene szerepelnie a júliusban megszavazott egyházi törvényben. Emellett azonban meg kellene maradnia a közösségalkotás és a nyilvános működés szabadságának "minden, valóban vallási tevékenységet folytató közösség számára" - írták.
Ugyancsak alapvető problémát küszöbölne ki, ha a vallási közösségként való nyilvántartásba vételt nem kapcsolnák automatikusan össze a finanszírozással, ugyanis ez a kettő "tartalmilag és fogalmilag nem tartozik egybe". A nyilvános működés szabadsága biztosítható a finanszírozástól függetlenül, attól elválasztva - mutattak rá.
Az adventizmus Krisztus második eljövetelét váró vallási irányzat, a XIX. század első felében alakult ki Észak-Amerikában. A Keresztény Advent Közösség az adventisták gyülekezeteinek szövetségeként jött létre 1975-ben Magyarországon. Jelenleg 1590 híve van, amely országszerte 80 gyülekezeti közösségben tart istentiszteletet szombatonként, mivel ők - a legtöbb keresztény egyházzal ellentétben - a szombatot tartják "az Úr napjának". Az egyház szociális, gyermekvédelmi és más közhasznú tevékenységet is folytat.

hétfő, november 07, 2011

Nyilatkozatunk az új vallásügyi törvénnyel kapcsolatban

A Keresztény Advent Közösség nevében az alábbi nyilatkozatot tesszük a 2011. július 11-én elfogadott új vallásügyi törvénnyel kapcsolatban
Hetedik napot ünneplő adventista hitvallású gyülekezeteink szövetsége 1990-ben nyerte el jogilag rendezett egyházi státuszát. Előzőleg 15 éven át illegalitásban működtünk, mivel nem vállaltuk a pártállam hitelveinket sértő és erkölcsileg is elfogadhatatlan igényeinek a kiszolgálását. Az állam és az egyház szétválasztásának elvéhez következetesen ragaszkodva, hitéleti tevékenységünkhöz soha nem fogadtunk el állami támogatást, beleértve az általunk fenntartott Sola Scriptura Teológiai Főiskola működtetését is. 
Nyilatkozatunkat tehát elvi okból tesszük.
A rendszerváltást követő húsz évben sértetlenül érvényesült hazánkban a lelkiismereti és vallásszabadság. Az új törvény nem csupán bizonyos mértékű visszalépés ehhez képest – úgymond a „rendteremtés érdekében” –, hanem a meghagyott 14 egyházon kívül lévők számára ellehetetleníti ezeknek az alapjogoknak a szabad, teljes körű gyakorlását. A törvény kimondja, hogy az egyház elnevezést csak az új szabályok szerint nyilvántartásba vett szervezet viselheti (7. § 4. bek.). Az „egyház” (az Újszövetségben: ekklészia) azonban mindenekelőtt hitvallásos fogalom, nem csupán jogi kategória. Ezért a fenti paragrafus illetéktelen beavatkozás vallási-lelkiismereti ügyekbe. Továbbá elfogadhatatlan korlátozása a lelkiismereti és vallásszabadság alapjogának, amely magában foglalja azt a jogot, hogy bárki, nemcsak egyénileg, hanem másokkal közösen is, nyilvánosan is megvallhassa, gyakorolhassa lelkiismereti meggyőződését.
A törvény elvileg lehetőséget nyit az egyházi jogi státus meg- és visszaszerzésére, de olyan feltételeket támaszt, amelyek adatvédelmi vagy lelkiismereti okokból nem mindenki számára vállalhatók. Ezért a kritériumok alkalmasak a vallási közösségek megosztására. Ám az előírt feltételek teljesítése sem elegendő az egyházzá minősítéshez, arról ugyanis politikai testület, az Országgyűlés dönt kétharmados többséggel. Továbbá, „a feltételek teljesítése mellett sem jegyezhető be egyházként olyan közösség, amellyel szemben működése során az illetékes állami szerv nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg” (16. § 4. bek.). A törvénynek ez a rendelkezése lehetővé teszi, hogy vallási közösségek tagjait hitéleti és egyéb szempontból titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék. Az új törvény tehát korlátozza a hit szabad gyakorlását, az egyházak működését politikai síkra tereli.
Tisztelettel kérjük az Országgyűlést, mint minden állampolgár alapvető emberi jogát védelmezni hivatott törvényhozói testületet, hogy vizsgálja felül és módosítsa ezt a törvényt, amelyet alapjoghoz méltatlan körülmények között változtattak át koncepcionálisan az utolsó percben, és fogadtatták el a képviselőkkel az egységes szöveg ismerete nélkül.
Emlékeztetünk arra is, hogy a keresztény vallás a lelkiismereti és vallásszabadság feltétlen tiszteletben tartására kötelez – megkülönböztetés nélkül, minden embert illetően. A keresztény hitvallással összeegyeztethetetlen igényelni ezt a jogot magunknak vagy a magunk közösségének, és tudomásul venni ennek a megtagadását mások számára.
2011. augusztus 25.
A Keresztény Advent Közösség vezető testülete