Napi ige – Helyes bibliaértelmezés

„Te pedig azokat szóljad, amelyek az egészséges tudományhoz illenek... Ezeket szóljad, ints és feddj teljes méltósággal, senki téged meg ne vessen.”

(Tit. 2:1, 15)

„Ápoljuk az Isten szava iránti tiszteletet, és becsületes szándékkal kutassuk az Igét. Ne úgy értelmezzünk mindent, hogy az előre kitűzött eredményhez jussunk. Ez az a pont, ahol a nagy hitújítók némelyike is elbukott, s ez az oka annak, hogy olyan emberek, akik ma Isten és az igazság bajnokai lehetnének, ellene küzdenek... Isten azt akarja, hogy olyan tanulók legyünk, akik elsősorban a »két tanúbizonyságtól« tanulnak és másodsorban embertársaiktól. Ez az Isten rendje szerint való eljárás. Isten igéje leleplezi a tévelygést... Ne fogadjuk el senki emberfia véleményét anélkül, hogy előbb össze ne vetnénk az Írásokkal. Amikor emberek a maguk okoskodása szerint értelmezik Isten szavát, akkor ezzel azt bizonyítják, hogy nem tartják tiszteletben Isten ihletett igéit. Amikor összevegyítik az istenit az emberivel, a közönségest a szenttel, Isten szavát becsülik le...

Nem csak az ige pontos értelmezését várja el Isten tőlünk! Azt kívánja, hogy ne csupán ismerjük, hanem gyakoroljuk is az igazságot. Annak a valakinek a szellemét és lelkületét kell bevonnunk mindennapi életünkbe és embertársainkkal való érintkezéseinkbe, aki az igazságot adta nekünk... Aki kész cselekedni Isten akaratát, az felismeri a helyes tanítást. Az ilyen ember szent teljességében fogja látni az igazságot...”

(1888. Materials, 201–202. l.)

NINCS HELYE A RENDETLENSÉGNEK VAGY A FANATIZMUSNAK

NINCS HELYE A RENDETLENSÉGNEK VAGY A FANATIZMUSNAK

„Aki a tudomány szerint való igaz beszédhez tartja magát, hogy inthessen az egészséges tudománnyal és meggyőzhesse az ellenkezőket."

(Tit. 1:9) 

Annak állandó veszélye fenyeget, hogy befogadunk valamit, amire úgy tekintünk, mintha a Szentlélek munkája lenne, ám a valóságban ez a fanatizmus lelkének gyümölcse. Amíg engedjük, hogy az igazság ellensége hamis utakon vezessen minket, nem remélhetjük, hogy az őszinte szívűeket elérhetjük a harmadik angyal üzenetével.

Meg kell szenteltetnünk az igazságnak való engedelmesség által. Félek minden olyan dologtól, aminek folytán az elme hajlik arra, hogy elforduljon az Isten szavában kinyilatkoztatott igazság szilárd bizonyítékaitól. Félek ettől, félek ettől.

Elménket a józan gondolkodás határain belül kell tartanunk, különben az ellenség úgy férkőzik be, hogy közben mindent összevissza zavar. Vannak személyek, akiknek olyan a vérmérsékletük, hogy könnyen a fanatizmusba vezethetők. Ha megengedjük, hogy olyan dolgok férkőzzenek be az egyházba, melyek az ilyen személyeket tévedésbe ejtik, hamarosan meglátjuk, hogy ezeket a tévelygéseket a végletekig nyújtják el, és eme rendetlen elemeknek cselekedetei foltot ejtenek a Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház egész testületén.

Sokat tanulmányoztam annak lehetőségét, hogy a korai tapasztalatok közül néhányat újra kinyomtassak, hogy népünk közül többen tudomást szerezzenek ezekről, mert régóta tudom, hogy a fanatizmus egy másik formájában újra megnyilvánul. Mi úgy szilárdíthatjuk meg helyzetünket, hogy szorosan az Ige mellett maradunk, és minden pótlékot és idegen gyakorlatot elkerülünk, amit némelyek nagyon gyorsan megragadnak és gyakorolnak. Ha megengedjük, hogy a zűrzavar elérje sorainkat, munkánkat nem végezhetjük úgy, ahogy kellene...
Mennyire félek attól, hogy népünk közé behoznak bármit, ami a fanatizmus természetével bír! Nagyon sokan vannak, akiknek meg kell szentelődniük, de nekik ezt a megszentelődést az igazság üzenete iránti engedelmesség által kell elnyerniük.

(Selected Messages, 2. kötet, 43-44. oldal)

NE KERESSÜK AZ EREDETISÉGET!

NE KERESSÜK AZ EREDETISÉGET!

„Te pedig azokat szóljad, amik az egészséges tudományhoz illenek."

(Tit. 2:1) 

Annak az állandó veszélye fenyeget minket, hogy az evangélium egyszerűségét kevésnek tartjuk. Sokak erős óhaja az, hogy valami eredetiséget fűzzenek beszédükbe, ami az embereket a lelki extázis állapotába emelje, és a tapasztalatok megszokott rendjét megváltoztassa.

Minden kétség nélkül szükség van arra, hogy változtassunk a dolgok megszokott rendjén, mert a jelenvaló igazság szentségét nem érzékeljük kellő mértékben. De a mi szükségünk az, hogy szívünk változzék meg. Ezt úgy érhetjük el, hogy Isten áldásait egyénileg hűségesen keressük, erejéért esedezünk, kérjük, hogy kegyelme szálljon ránk, és ezáltal jellemünk változzék meg.

Erre a változásra van ma szükségünk, és ennek a tapasztalatnak eléréséért gyakorolnunk kell az imában a kitartást és szívünk őszinteségét. Igaz őszinteséggel kell megkérdeznünk: „Mit cselekedjem, hogy üdvözüljek?" Ismernünk kellene pontosan lépéseinket, melyeket a menny felé teszünk.

Krisztus igazságokat adott tanítványainak, melyeknek szélességét, mélységét és értékét ők kevéssé értékelték, de sokszor meg sem értették. Isten népe között ma ugyanaz a helyzet. Nekünk sem sikerült felmérnünk nagyságát, felismerni szépségét annak az igazságnak, melyet Isten ránk bízott. 

Ha lelkileg növekednénk, meglátnánk az igazság fejlődését és terjedésének olyan mértékét, amelyről nem is álmodtunk. Ám semmi esetre sem növekszik ismeretünk olyan irányban, melynek nyomán azt hihetnénk, hogy tudhatnánk az időket és alkalmakat, melyeket Isten a maga hatalmában tartott fenn.

Az időpontok meghatározásával kapcsolatban újra meg újra figyelmeztetést kaptam. Soha többé nem lesz Istennek népe számára olyan üzenete, mely időn alapulna. Nem a mi dolgunk tudni sem a Szentlélek kiáradásának, sem Krisztus visszajövetelének idejét. 

(Review and Herald, 1892. március 22.)

SEM IZGATOTTSÁG, SEM FELTŰNÉSKELTÉS

SEM IZGATOTTSÁG, SEM FELTŰNÉSKELTÉS

„Mindenben tenmagadat adván példaképül a jó cselekedetekben; a tudományban romlatlanságot, méltóságot mutatván, egészséges, feddhetetlen beszédet; hogy az ellenfél megszégyenüljön, semmi gonoszt sem tudván rólatok mondani." 

(Tit 2:7-8) 

Az Úr munkát bízott rád, amit el kell végezned, és ha hallgatsz szavára, nem ülhetsz a sötétben. A Megváltó ezt mondja: „Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem." (Jn 10:27) „Idegent pedig nem követnek, ...mert nem ismerik az idegenek hangját." (5. vers) 

Biztos vagyok benne, hogy az Úr megmutatja neked engesztelő munkájának tökéletességét és teljességét, hogy szívedet a szeretet és hála töltse be és hogy feltárhasd mások számára azt, amit neked naponként feltár az Úr. A szívbe vésett Krisztus-kép a jellemben tükröződik, meglátszik nap mint nap a gyakorlati életben, mert mi egy személyes Megváltót képviselünk. 

A Szentlélek mindenkinek meg van ígérve, aki csak igényt tart rá. Amikor az Írásokat kutatod, a Szentlélek melletted van és Jézus Krisztust személyesíti meg. Az igazság egy élő elv, mely drága tisztasággal világítja meg az értelmet, és azután, oh igen, azután jön el az idő az élő Krisztusról beszélni. „Mert Isten munkatársai vagyunk..." (1Kor 3:9) Krisztus a samáriai asszonynak azt mondta: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom! te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet... örök életre buzgó víznek kútfeje..." (Jn 4:10-14) 

Akiknek szívében a Szentlélek megnyitotta Krisztus evangéliumának forrását, azok fényt, vigasztalást és reményt nyújtanak az igazságra szomjazó szíveknek. Nem izgatottságot akarunk előidézni, hanem mély, őszinte beismerést, hogy akik hallják ezt, kemény munkát végezzenek, valódi, egészséges, eredeti munkát, mely tartós, akár az örökkévalóság. Nem izgalomra éhezünk, a feltűnéskeltésre; minél kevesebb van ezekből, annál jobb. Az Írások feletti csendes, nyugodt elmélkedés drága és gyümölcsöző. Itt van a siker titka: az élő, személyes Megváltóról egyszerű és őszinte módon úgy prédikálni, hogy az emberek képesek legyenek hit által megkapaszkodni az élet Igéjének erejében. 

(The Paulson Collection, 101-102. oldal)