ELMÉNK MEGÚJULÁSA

ELMÉNK MEGÚJULÁSA

„És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata."

(Róm 12:2) 

Az ember része lelkének üdvösségében az, hogy higgyen Jézus Krisztusban, aki tökéletes Üdvözítő, de nem mások, hanem önmaga számára. A menny Istenében kell bíznia, Őt kell szeretnie és félnie. Van egy bizonyos munka, amit el kell végezni. Az embernek ki kell szabadulnia a bűn hatalmából. Istennek pedig minden jó munkáját el kell végeznie benne. Ha Krisztus szavai szerint cselekszik, akkor szent bizonyossága lehet afelől, hogy házát szilárd alapra építette. De ha hallgatja, elmondja és prédikálja Krisztus szavait, ám nem cselekszi azokat, akkor a fövényre épített. 

Akik Krisztus szavai szerint cselekszenek, azok jelleme tökéletes krisztusi jellemmé fog alakulni, mert Krisztus akarata az ő akaratukká lesz. Így formálódik ki bennük Krisztus, a dicsőség reménysége. Mintegy tükrön keresztül szemlélik Isten dicsőségét. Ha Krisztust tesszük elmélkedésünk tárgyává, akkor ő lesz beszélgetésünk témája is, és szemlélés által valóban ugyanarra az ábrázatra változunk el dicsőségről dicsőségre az Úrnak Lelke által. A bukott ember megváltozhat elméje megújulása által, hogy megvizsgálja, „mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata". Hogyan tudja megvizsgálni? Úgy, hogy ha a Szentlélek birtokba veszi elméjét, lelkét, szívét és jellemét. Hol történik ennek a próbája? "Látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek." (1Kor 4:9) 

Az igazi munkát a Szentlélek végzi az emberi jellemben, ám ennek gyümölcsei láthatóak. Ahogy a jó fa jó gyümölcsöt terem, ugyanúgy az a fa is, mely most már az Úr kertjében van elültetve, jó gyümölcsöt terem az örök élet számára. Az Úr a kínzó bűnöket kiirtja, a bűnös gondolatokat nem engedi be az elmébe, a lélek templomát megtisztítja a gonosz szokásokból. A rossz hajlamok most jó irányba fordultak. A rossz hajlamok és érzések gyökerestől kiirtattak. Szent indulatok és megszentelt érzések azok a gyümölcsök, melyek most a keresztény fáján teremnek. Teljes átalakulás ment végbe. Ennek a folyamatnak végbe kell mennie.

(Elder E. P. Daniels and the Fresno Church, 8-9. oldal)

Napi ige - Megtérni teljes szívből

„De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint, böjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is! A szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez! Mert könyörülő és irgalmas Ő, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, aki bánkódik a gonosz miatt."

(Jóel 2,12–13)

„A gyülekezet... inkább kész az aktív munkára, mint az alázatos odaszentelődésre, inkább hajlandó a külső vallásos szolgálatban való foglalatoskodásra, mint a szív belső munkájára. Az elmélkedést és az imádságot mellőzik a sürgés-forgás és a külső dolgok kedvéért. 

Az igazi vallásosság a szív megüresítésével és megtisztulásával kezdődik, és naponkénti ima táplálja. Munkánk állandó előrehaladása és a megnövekedett lehetőségek büszkeséggel és önelégültséggel töltik el sokak szívét. Félő, hogy ez foglalja el Isten szeretetének a helyét... Böjtre, Isten előtti megalázkodásra és imára van szükség, hanyatló buzgóságunk és lankadó lelkiségünk miatt.

Vannak kiegyensúlyozatlan elmék, akik olyan böjtöt kényszerítenek magukra, amelyet az Írás nem tanít... Farizeusi vallásuk nem Krisztustól való, hanem maguk alkották. A saját jócselekedeteikben bíznak az üdvösséget illetően. Hiábavaló módon azt remélik, hogy érdemszerző cselekedeteik révén megnyerik a mennyet, ahelyett, hogy a megfeszített, feltámadott és megdicsőített Üdvözítőre támaszkodnának, ahogy ezt minden bűnösnek tennie kellene."

(Bizonyságtételek I. kötet, 556–557. l.)

Napi ige - Így ébredj!

„Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat, jó reggel készülök hozzád és vigyázok."

(Zsolt. 5,4)

„Minden reggel első dolgotok legyen felajánlani magatokat Istennek. Így imádkozzatok: Fogadj el Uram tulajdonodnak. Minden tervemet lábaidhoz teszem. Használj fel ma is szolgálatodra. Maradj velem s engedd, hogy minden munkámat tebenned végezzem! – Ez mindennapi kötelességetek legyen. Minden reggel újból szenteljétek magatokat az Úrnak. Minden terveteket neki rendeljétek alá, hogy megvalósítsátok vagy feladjátok, amint gondviselése akarja. Így adjátok át, ajánljátok fel Istennek életeteket napról napra, hogy az mindinkább átalakuljon és hasonlóvá váljon Krisztus életéhez."

(Jézushoz vezető út, Növekedés Krisztusban c. fejezetből)

MEGSZENTELT AJKAK

MEGSZENTELT AJKAK

„És illeté számat azzal, és mondá: Ímé ez illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bűnöd elfedeztetett." 

(Ésa 6:7) 

Az Úr mennyei ajándékai által bőségesen biztosított mindent népe számára. A földi szülő nem adhat gyermekének megszentelt jellemet, még csak saját jellemét sem tudja átadni. Egyedül Isten képes átalakítani bennünket. Krisztus rálehelt tanítványaira és így szólt: „Vegyetek Szent Lelket." (Jn 20:22) 

Ez a menny nagy ajándéka. A Lélek által Krisztus saját szentségét adta át nekik. Felruházta őket hatalmával, hogy lelkeket nyerjenek az evangélium számára. Így képességeikben Krisztus nyilvánulhat meg, szavaik által ő beszélhet. Előjoguk: ezután egyek lesznek Mesterükkel. Nagy becsben kell tartaniuk parancsolatait, és Lelke fogja vezetni őket. Szavaiknak megszentelt szívből kell eredniük és megszentelt ajkakról szólniuk. Többé nem saját, önző életüket élik, hanem Krisztus él bennük, Ő szól általuk. Jézus azt a dicsőséget adja nekik, mely övé és Atyjáé volt, így egyek lehetnek Istenben. 

Az Úr Jézus a mi nagy főpapunk, közbenjárónk a mennyei szentélyben. Nem értékeljük ünnepélyes helyzetünket, hogy az Ő szolgái lehetünk. Jelenlegi és örök jólétünk szempontjából fel kell ismernünk ezt az összefüggést. Ha az Ő gyermekei vagyunk, akkor a keresztényi testvériség kötelékei fűznek össze bennünket, szeretjük egymást, ahogy Ő szeretett minket, s szent kapcsolatban egyesülünk azokkal, akiket a Bárány vére megmosott. Mivel összeköttetésben vagyunk Krisztussal és Istennel, testvérekként kell szeretnünk egymást. 

Hála Istennek nagy Főpapunkért, Jézusért, Isten Fiáért, aki felment a mennybe. Krisztus nem kézzel épített szenthelyre ment be, hanem a valóságosba, a mennyeibe, s most Isten színe előtt esedezik érettünk. Saját vére jogán ment be egyszer s mindenkorra a mennyei szentélybe, hogy örök üdvösséget szerezzen számunkra. 

(General Conference Bulletin, 1899. negyedik negyedév)

Napi ige - Adományok felülről

„Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglesz az néktek."

(Márk 11,24)

„Tanítsátok meg Istenben bízni azokat, akiknek nincsen bizalmuk önmaguk iránt, akik az önbizalom hiánya miatt visszariadnak a felelősség hordozásától. Ilymódon sokan, akik eddig háttérben voltak és tehetetlenségükkel csak terhére voltak a világnak, Pállal együtt így kiáltanak fel: »Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít« (Fil 4,13). 

Kérhetjük bűneink bocsánatát, kérhetjük a Szentlelket, kérhetünk Krisztus jellemével megegyező jellemet, kérhetünk bölcsességet és erőt, hogy akaratát teljesíthessük, valamint minden adományt, amelyet Ő megígért. De aztán hinnünk is kell, hogy megkapjuk ezeket, és hálát is kell adnunk értük, ha elnyerjük őket... Az adomány benne foglaltatik már az ígéretekben. Miután kéréseinket az Úr elé terjesztettük, nyugodtan mehetünk a dolgunkra, és biztosak lehetünk abban, hogy Istennek van hatalma megadni azt, amit ígért. Az az adomány, amely hitben már most a tulajdonunkká lett, akkor lesz valósággá, amikor arra a legnagyobb szükség van."

(Nevelés, Hit és ima c. fejezetből)

A MEGVÁLTOZOTT SZÍV

A MEGVÁLTOZOTT SZÍV

„És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek."

(Ez 36:26-27) 

Az emberi szív a Szentlélek lakhelye lehet. Krisztus békessége, amely minden értelmet felülhalad, szívedben lakozhat, kegyelmének átformáló ereje munkálkodhat életedben, és felkészíthet téged a dicsőség országára. Ha azonban értelmed, idegrendszered és izmaid mind-mind éned szolgálatában állnak, nem Istent és a mennyet tekinted legfontosabbnak életedben. Lehetetlen, hogy jellemedbe belesződd Krisztus kegyelmét, amíg minden erődet a világi dolgoknak szenteled.
Lehet, hogy éned dicsőségére sikeresen halmozod kincseidet a földön, de: „ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is." (Mt 6:21) Az örök érdekek másodlagossá válnak számodra. Lehet, hogy részt veszel az istentisztelet külsőségeiben; de szolgálatod utálatos lesz a menny Istene előtt. Nem szolgálhatsz egyszerre Istennek és a mammonnak. Vagy Istennek adod szívedet és akaratodat, vagy erőidet a világ szolgálatába állítod. Isten nem fogadja el a félszívvel végzett szolgálatot. 

„A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz." (Lk 11:34) Ha a szem őszinte, és az ég felé fordul, a lelket mennyei világosság fogja betölteni, s a földi dolgok jelentékteleneknek és visszataszítóaknak fognak tűnni előtted. Szíved szándéka megváltozik és megfogadod Jézus figyelmeztetését. Kincseidet a mennyben fogod gyűjteni. Gondolataid az örökkévalóság nagy jutalmára fognak összpontosulni. Minden tervedet a jövő, az örök élet szempontjából fogod készíteni. Vonzódni fogsz lelki kincsedhez. Nem fogsz földi érdekeidért harcolni, hanem minden üldöztetésed közepette csendesen ezt kérdezed: „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?" (ApCsel 9:6) 

(Review and Herald, 1888. január 24.)

Napi ige - Istenhez futni

„Aki hozzám jön, semmiképpen ki nem vetem."

(Ján. 6,37)

„Egyesek úgy vélekednek, hogy előbb bizonyos próbaidőt kell kiállniuk, melyben bizonyságát adják annak, hogy teljesen megváltoztak, s csak azután kérhetik az áldásokat, holott most, azonnal igényelhetnék azokat... Abban a bűnös, tehetetlen, alárendelt állapotban, amelyben éppen most vagyunk, jöjjünk Jézushoz. Mint tehetetlen, bűnös emberek jelenhetünk meg előtte és bűneinket bánva lábaihoz borulhatunk. Szeretetének karjaival átölel, sebeinket bekötözi és minden tisztátalanságunktól megtisztít, mert ebben gyönyörködik... Isten nem úgy bánik velünk, mint mi halandók bánunk egymással... 

Sátán mindig készen áll arra, hogy megfosszon bennünket a remény és világosság utolsó sugaraitól is, de ezt te ne engedd meg! Ne hallgass a Kísértőre, hanem kiáltsd felé: ...Mennyei Atyám irgalmas, s bár szeretetével visszaéltem, áldásait eltékozoltam, mégis hozzá megyek és ezt mondom: »Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, nem vagyok méltó, hogy fiadnak hivattassam, tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!« (Luk. 15,18–19)"

(Jézushoz vezető út, Hit és elfogadás c. fejezetből)

AZ ISTENI KÉPMÁS HELYREÁLLÍTÁSA

AZ ISTENI KÉPMÁS HELYREÁLLÍTÁSA

„Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint, és felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben."

(Ef 4:23-24)

Amikor Isten eltervezte, hogy az isteni képmást helyreállítja az emberben, gondoskodott arról, hogy a Szentlélek hathasson emberi elmékre, és hogy Krisztus jelenlétét képviselje, mintegy az emberi jellem átalakító erejét. Amikor elfogadják az igazságot, az emberek Krisztus kegyelmét fogadják be és arra a munkára szánják oda megszentelt emberi képességeiket, melyre Krisztus kötelezte el magát - és ekképpen Isten munkatársaivá válnak. Mindez azért történik, hogy az emberek Isten küldöttei legyenek, s hogy értelmük felfogja az isteni igazságot. De kérdezem én az egyháztól: Megfeleltek-e ti ennek a célkitűzésnek? Betöltöttétek-e Istennek arra vonatkozó tervét, hogy szétárasszátok az isteni igazság fényét és a kívülállóknak szétosszátok az igazság drága kincseit? 

Vajon mit gondolnak Isten angyalai, amikor lenéznek Krisztus egyházára, és látják, milyen lassan mozognak azok, akik azt vallják magukról, hogy Krisztus követői, akik az igazság világosságát árasztják az erkölcsi sötétségben lévő világra? A mennyei lények tudják, hogy az erő legfőbb központja a kereszt. Tudják, hogy a bukott ember a kereszt által engesztelődhet ki, és juthat egységbe Istennel. A mennyei tanács letekint rád, aki azt vallod, hogy elfogadtad Krisztust személyes Megváltódnak, hogy lássa, vajon megismerteted-e az üdvüzenetet azokkal, akik a sötétségben vannak? Figyelik, hogyan ismerteted a Szentlélek kiárasztásának jelentőségét; azt, hogy ennek az isteni küldöttnek a munkája nyomán hogyan ábrándul ki az emberek bűn által megrontott és beszennyezett elméje Sátán csalásaiból és mutatványaiból, és hogyan fordul egyedüli reményéhez és személyes Megváltójához, Krisztushoz.

Krisztus mondja: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon..." (Jn 15:16) Mint Krisztus követe, kérlek titeket, akik e sorokat olvassátok, hogy vegyétek a hívást komolyan ma, amikor halljátok. „Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket." (Zsid 4:7) 

Pillanatnyi késlekedés nélkül kérdezd meg magadtól: „Mit jelentek én Krisztusnak?" „Mit jelent nekem Krisztus?" „Mi az én munkám?" „Milyen gyümölcsöt termek?" 

(Review and Herald, 1895. február 12.)

Napi ige - Csüggedés ellen

„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened!"

(Ésa. 41,10)

„Mindenkit érnek néha keserű csalódások, és mindenkit hatalmába kerít olykor a csüggedés, amikor fájdalom az ember sorsa és nehéz elhinni, hogy Isten még mindig jóságos segítője földi gyermekeinek, amikor annyira gyötrik a bajok, hogy inkább kívánja a halált, mint az életet. Ilyenkor engedik el sokan Isten kezét, és a kétely rabságába, a hitetlenség fogságába esnek..." 

(Próféták és királyok, 103. l.)

„Ha Sátán kísért benneteket, a kétely vagy hitetlenség egyetlen szavát se ejtsétek ki! Ha sugalmazásait meghallgatjátok, bizalmatlanság és lázadó gondolatok támadnak szívetekben. Ha érzelmeiteket kifejezésre juttatjátok, akkor a kétség minden egyes szava nemcsak magatoknak árt, hanem olyan magvetést eredményez, amely mások szívében is gyökeret ver, és mérges gyümölcsöt terem... Legyen életszabályotok, hogy a csüggedés egyetlen szavát sem ejtitek ki az ajkatokon."

(Jézushoz vezető út, Öröm az Úrban c. fejezetből)

A LÉLEK ERŐSSÉGE

A LÉLEK ERŐSSÉGE

„Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk: Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek."

(Róm 8:12-13)

A Szentlélek ígérete nem korlátozódik sem korra, sem fajra. Krisztus kijelentette, hogy Lelkének szent befolyásában követői a világ végezetéig részesülnek. Pünkösd napjától mind a mai napig el is küldte a Vigasztalót mindazoknak, akik életüket Krisztus szolgálatára szentelték. Mindazokhoz, akik Krisztust elfogadták Üdvözítőjüknek, eljött a Szentlélek mint tanácsadó, megszentelő, vezető és tanú. Minél szorosabb összeköttetésben éltek a hívők Istennel, annál világosabban és erőteljesebben tettek bizonyságot Megváltójuk szeretetéről és megmentő kegyelméről. Férfiak és nők, akik az üldöztetés és próbatétel hosszú évszázadai alatt a Lélek segítségét nagymértékben élvezték, jelként és csodaként álltak a világ előtt. Angyalok és emberek előtt bizonyították be a megváltó Szeretet átformáló hatalmát.

Mindazáltal azok sem mentesültek a további támadásoktól és kísértésektől, akik pünkösdkor erőt nyertek a magasságból. Ha bizonyságot tettek az igazságról és jogosságról, az igazság ellensége több ízben támadt ellenük, hogy megfossza őket keresztényi tapasztalataiktól. Istenadta erejükkel felvértezve kénytelenek voltak még fokozottabb küzdelmet vívni, hogy elérjék az érett férfiúságot a Jézus Krisztusban. Naponta könyörögtek újabb kegyelemért, hogy mind közelebb és közelebb jussanak a tökéletességhez. A Szentlélek befolyása alatt még a leggyengébbek is megtanulták, hogy hitük gyakorlása által a rájuk bízott képességeket növeljék. Így egyszersmind megszentelődtek, megtisztultak és nemesbültek. Miután alázatosan engedelmeskedtek a Szentlélek befolyásának, részt nyertek az Istenség teljességéből és átformálódtak Isten képmására.

(The Acts of the Apostles, 49-50. oldal)

A SZÁRAZ CSONTOK ÚJJÁÉLEDNEK

A SZÁRAZ CSONTOK ÚJJÁÉLEDNEK

„És adom az én lelkemet belétek, hogy megéledjetek, és leteszlek titeket a ti földetekre, és megtudjátok, hogy én, az Úr, szóltam és megcselekedtem, ezt mondja az Úr Isten.”

(Ez 37:14)

     

  Az életre keltés nem az emberi munkás feladata. Ezt a részt – az élettelen lelki természet munkára serkentését – Izrael Ura és Istene végzi el. A Seregek Ura leheletének kell átjárnia az élettelen testeket. Az ítéletkor, amikor minden titok napfényre kerül, tudjuk majd meg, hogy Isten hangja szólt az emberi eszközökön keresztül, ő élesztgette az eltompult lelkiismeretet, ő serkentgette az élettelen képességeket s indított bűnösöket töredelmes bűnbánatra és a bűnök elhagyására. Akkor világosan fogjuk látni, hogy a Jézus Krisztusban való hit az emberi eszközök közreműködésével jutott el a kereső lélekhez, s a mennyből lelki életet adó lehelet áradt reá, aki törvényszegéseiben és bűneiben halott volt, de most lelki életre serken fel. 

A száraz csontok hasonlata azonban nemcsak a világra alkalmazható, hanem azokra is, akik nagy világossággal voltak megáldva; mert ők is olyanok, mint a völgyben heverő csontvázak. Bár testük külseje szerint emberi formájuk van, de nincs lelki életük. A példázat azonban nemcsak az emberek alakjához kapcsolja a száraz csontokat, hiszen nem elég, ha a végtagok és a vonások szimmetrikusak. Az élet leheletének kell átjárnia a testeket, hogy egyenesen álljanak és gyorsan munkába tudjanak állni. 

Ezek a csontok Izráel házát, Isten egyházát jelképezik; és az egyház reménységét, a Szentlélek éltet adó befolyását. Az Úrnak kell rálehelnie a száraz csontokra, hogy azok életre keljenek. 

Minden emberi képviselőben élnie kell a Szentlélek éltet adó erejének, hogy minden lelki izom és ín mozgásban legyen. A Szentlélek és Isten lehelete nélkül eltompul a lelkiismeret és nincs lelki élet. Sok, lelki életet nélkülöző hívő neve szerepel a gyülekezeti névsorokban, de az ő nevük nincs beírva az élet könyvébe, mely a Bárányé. Az egyház tagjai lehetnek, de az Úrral nincsenek kapcsolatban. Lehet, hogy kitűnően látnak el egy bizonyos feladatkört, és élő emberként tartják számon őket, de sokaknak közülük azt mondja az Úr: „… az a neved, hogy élsz, és halott vagy.” (Jel 3:1) 

(The SDA Bible Commentary, Ellen G. White Comments, 4. kötet, 1165-1166. oldal) 

Napi ige - A Megváltó ereje

„Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyughatatlankodsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek."

(Zsolt. 42,12)

„Amikor az ember a leggyengébb, akkor kísérti Sátán a leghevesebben. Így szeretett volna diadalmaskodni Isten Fián is. Ezzel a módszerrel már sok embert legyőzőtt... Ha kétely vesz körül bennünket, a körülmények kétségekkel töltenek el, nyomor vagy bánat gyötör, Sátán akkor próbálja megrendíteni Istenbe vetett bizalmunkat. Ilyenkor felsorakoztatja előttünk botlásainkat, és Istennel szembeni bizalmatlanságra, szeretetének megkérdőjelezésére sarkall. Azt reméli, hogy elcsüggeszt, és így elengedjük Isten kezét...
Krisztus soha nem hagyja cserben azokat, akikért meghalt. Mi elhagyhatjuk Őt, minket legyőzhet a kísértés, de Krisztus soha nem fordul el azoktól, akikért a saját életével fizette meg a váltságdíjat... A menny nem hagyja magukra őket a viszontagságos órában. Látszólag nincs tehetetlenebb annál a léleknél, aki semmiségét érezve teljesen Istenre hagyatkozik, a valóságban mégis ő a legyőzhetetlen."

(Próféták és királyok, 110–111. l.)