szombat, szeptember 19, 2020

EZSDRÁS ÉS NEHÉMIÁS

EZSDRÁS ÉS NEHÉMIÁS

„Olvasának pedig a könyvből, Isten törvényéből világosan, s azután magyarázának, és a nép megérté az olvasottakat. Ekkor Nehémiás, a király helytartója és Ezsdrás, a pap, az írástudó és a Léviták, akik magyaráznak vala a népnek, így szólának az egész néphez: E nap szent az Úrnak, a ti Isteneteknek, ne keseregjetek és ne sírjatok, mert sír vala az egész nép, mikor a törvény beszédeit hallá." (Neh 8:8-9) 

Nehémiás és Ezsdrás az alkalom emberei voltak. Az Úr különleges feladatot tartogatott számukra. Fel kellett hívniuk a népet arra, hogy vegyék számba útjaikat, hogy meglássák, hol hibáztak, mert az Úr nem tűri el népe erőtlenségét és zavarodottságát és nem ok nélkül kerültek fogságba. Nehémiás nem volt egy elkülönített próféta vagy pap, de az Úr különleges munkára használta fel. Ő lett kiválasztva a nép vezetésére, bár az Isten iránti hűsége nem rangjától függött.

Az Úr nem engedi akaratát visszatartani, még ha a munkások méltatlannak is bizonyulnak. Istennek vannak tartalék emberei, akik készek teljesíteni kéréseit, hogy megvédjék művét a káros, szennyező befolyásoktól. Isten felmagasztaltatik és megdicsőíttetik. Amikor az Úr által kijelölt ember érzi az isteni Lélek késztetését a szolgálatra, így felel: „Itt vagyok, küldj el engem."
Isten megmutatta népének - akikért olyan sokat tett -, hogy nem szolgálhatják bűneikkel együtt. Az Úr véghezviszi tervét, de nem azok által, akik egyszerűen visszautasították az Úr szolgálatát, akik megrontották útjukat, hanem Nehémiás által, akit bejegyeztek a mennyei könyvekbe, mint "embert". Isten azt mondta: „Akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek..." (1Sám 2:30) 
Nehémiás bebizonyította, hogy ő olyan ember, akit fel tud használni az Úr, hogy lerontsa a hamis elveket és helyreállítsa a mennyeieket, és Isten tisztességet szerzett neki. Az Úr olyan férfiakat fog felhasználni, akik acélszilárdan állnak az alapokon, akik nem hajoltak el a lelki látásukat elvesztett emberek álokoskodásai miatt. 
(Review and Herald, 1899. május 2.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése