A Biblia: Isten szava 2. rész

Előző rész: A Biblia: Isten szava 1. rész

2. A kinyilatkoztatásra hivatkozó vallások számbavétele és vizsgálata

Összesen három világvallás vallja magát isteni kinyilatkoztatáson alapulónak: a hinduizmus, az iszlám és a kereszténység. Mindegyik vallja, hogy írott formában is birtokosa az isteni kinyilatkoztatásnak, azaz mindegyiknek van Istentől ihletettnek tekintett szent könyve. E három világvallás kinyilatkoztatás-tanára szűkül le tehát a kutatási területünk, ha hiteles isteni kinyilatkoztatást keresve nyomozódni kezdünk.

A hitelesség ésszerű kritériumaiként az alábbi feltételeket állíthatjuk fel:
a) Valamilyen racionálisan követhető magyarázatot kell elvárnunk arra vonatkozóan, hogy milyen úton-módon jutott el hozzánk emberekhez az Istentől származó kinyilatkoztatás és miképpen foglaltatott bele az adott szent könyvbe vagy könyvekbe, még ha nem is zárjuk ki természetfeletti bölcsesség és erő működését ebben a folyamatban.
b) Ugyancsak joggal várjuk el, hogy a szóban forgó kinyilatkoztatásban emberi gondolatokat meghaladó, felsőbbrendű isteni eszméket fedezhessünk fel.

  

Kezdjük a vizsgálatot a hinduizmus szent könyveivel:

A Biblia: Isten szava 1. rész

Létezik-e hiteles Isten-ismeret, hiteles vallásosság?

Sok kereső embert foglalkoztat ez a kérdés. Többnyire még azok is belebotlanak életük során, akiket egyébként közömbösen hagy ez a téma. A kérdés valójában egyenértékű egy másik kérdéssel: Létezik-e hiteles, egyértelmű, mindenki számára megismerhető isteni kinyilatkoztatás?

Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha létezik ilyen kinyilatkoztatás, akkor létezik hiteles istenismeret és vallás, ha pedig ilyen kinyilatkoztatás nincs, akkor hiteles Isten-ismeret és vallás sem létezhet. Bővebben kifejtjük ezt a továbbiakban.

1. Alapkérdés bárminemű vallásosságot illetően

Az istenhívő, vallásgyakorló vagy Isten-kereső emberek számára - amennyiben értelmes Isten ismeretre törekszenek - alapkérdés az, hogy milyen megbízható forrásból származnak vallási ismereteik. Valójában azonban minden embernek is jó oka lenne arra, hogy feltegye a kérdést: létezik-e ténylegesen valamilyen isteni önkinyilatkoztatás? B. Pascal találó hasonlatot alkalmazva szól arról, hogy miért:

Mit mond a Biblia Isten és az ember kapcsolatáról; a megtérésről és az imádságról?

(előző rész: Mit mond a Biblia a bűn hatalmából kiszabadító Megváltóról, Jézus Krisztusról)

ISTEN ÉS EMBER KÖZVETLEN KAPCSOLATÁNAK MEGSZAKADÁSA

A bűneset óta Isten bizonyos értelemben visszavonult az ember és a világ életéből: „Hozzáférhetetlen világosságban lakozik, és az emberek közül senki nem látta, sem nem láthatja.” (I.Timótheus 6,16) „Bizony, te rejtőzködő Isten vagy, Izráelnek Istene, Szabadító.” (Ésaiás 45,15)

Nem részvétlenségből, a magunkra hagyás szándékával teszi ezt Isten, mert hiszen eközben fenntartja az élet lehetőségét a Földön a bűn pusztító, romboló erői ellenére, „figyel és szemmel tart”, amint az Írás mondja (Malakiás 3,16; Zsoltárok 33,18). Isten azért „rejtőzködik el”, mert a bűnnel fertőzött ember számára mind lelkileg, mind fizikailag elhordozhatatlan lenne az Ő jelenléte. A bibliai leírás szerint a bűneset megtörténte után maga az ember kívánt elrejtőzni Isten elől, mert félni kezdett Tőle (1Mózes 3,8–10). Találó az alábbi megállapítás:

„Ami a természetben látható, az sem az istenség kizárását, sem nyilvánvaló jelenlétét nem bizonyítja, hanem egy elrejtőzködő Isten jelenlétéről tanúskodik. Minden ennek a jegyét viseli magán.” (Blaise Pascal: Gondolatok, 556. töredék)

MEGBÉKÉLÉSRE VAN SZÜKSÉG

Ugyanakkor az Istennel létesített személyes kapcsolat nélkülözhetetlen az ember számára. Nem szabadulhat ki másképpen a bűn fogságából, csak a Szabadító Istennel kötött szövetség által. E nélkül nem tudja visszanyerni és megőrizni lelki egészségét. Valódi szellemi, lelki, erkölcsi növekedés sem valósulhat meg az életében másként.

Crna Bara-i Léböjttábor és Élőétel tábor 2018.

Élő étel tábor 2018. július 2-8. (7 nap) 90 ill. 135 euro

Léböjt tábor 2018. július 23 – augusztus 2. (hétfő-csütörtök 10 nap) 240 euro

Jelentkezés Német Antal címén, telefon: +3620 3796133

Feketetó, Crna Bara (Црна Бара) Szegedtől 60 km-re van Szerbiában.

Zichy tárlatvezetés Reisinger Jánossal 2018. május 27.

Meghívó

Az Oltalom Alapítvány a 2018-as évben is megrendezi a szokásos, május utolsó vasárnapjára eső, 20 év óta meghirdetett Zichy Mihály tárlatlátogatását. A helyszín a Somogy megyei Zala falu, Zichy Mihály Emlékmúzeum (8660 Zala, Zichy Mihály utca 20.), a Siófoktól délre fekvő Tab várostól 3 km-nyire.

A tárlatvezetés kezdő időpontja 2018. május 27. vasárnap 10.00, ezután folyamatosan fogadjuk az odaérkezőket egészen 14 óráig. 15-20 percnél több várakozásra a legrosszabb esetben sincs szükség, addig is megválthatók a belépőjegyek, vásárolni lehet a kiadványok közül, az utazás után az épületben toalettre is van lehetőség.

Az odautazást mindenkinek magának kell megoldania, vasúton, autóbusszal, illetve személygépkocsival vagy bérelt buszokkal. Erre a rendezvényre általában több százan látogatnak el határon belülről és kívülről. 

Tárlatvezető ebben az évben is Reisinger János irodalomtörténész lesz, akinek a múzeumról készült 2003-as televíziós előadása az interneten hozzáférhető. A helyszínen különböző, Zichyvel kapcsolatos kiadványok megvásárlására is lehetőség nyílik.

Ebben az évben vendégfogadást nem tudunk rendezni, így mindenki úticsomagról gondoskodni szíveskedjék.

A belépődíj felnőtteknek 700, nyugdíjasoknak és diákoknak 350 forintba kerül, pedagógus igazolvánnyal pedig ingyenes a belépés.

Megtörténhet, hogy Zichy Mihály szépunokája, Zichy Attila is családjával együtt megjelenik a múzeumlátogatáson

Minden érdeklődőt szeretettel hívok és várok:

Reisinger János

A rombolás géniuszának diadala

Mit mond a Biblia a bűn hatalmából kiszabadító Megváltóról, Jézus Krisztusról

(előző rész: Mit mond a Biblia a jó és gonosz közötti nagy küzdelemről az emberi történelemben?)

Mit mond a Biblia a bűn hatalmából kiszabadító Megváltóról, Jézus Krisztusról?

A kereszténység alapítója és hitének középpontja: Jézus Krisztus, a Megváltó. De kicsoda Ő? Miből és hogyan váltja meg az embert? Alapvető kérdések ezek.



VALÓSÁGOS TÖRTÉNELMI SZEMÉLY

Amit általában helyesen tud a közvélemény: Jézus nem mitikus alak, hanem valóságos történelmi személy, aki kb. 2000 évvel ezelőtt élt. A Biblia alapján születésének ideje: valószínűleg i. e. 4, halálának ideje: i. sz. 31 tavasza.¹
A mai történettudomány nem kételkedik abban, hogy Jézus, akiről a Biblia mint a világ Megváltójáról beszél, valóságos történelmi személy volt, aki az i. sz. I. század első felében élt Palesztina földjén.
A Biblián kívüli ókori irodalomban is találunk említéseket és adatokat Jézusról. Ezek közül Josephus Flavius zsidó történetíró (i. sz. 37–100) feljegyzése a legfontosabb. Korábban csak keresztény kézen megőrzött kéziratból volt ismeretes. A szöveg annyira keresztény szempontú volt, hogy jogosan keltette azt a gyanút, hogy Josephus eredeti tudósítását átírták. Századunkban azonban ismertté lett egy régi kézirat, Agapiosz arab nyelvű világtörténelme, az i. sz. X. századból. Ez a mű idézi Josephus Flavius A zsidók története c. művéből a Jézusra vonatkozó részt – minden valószínűség szerint az eredeti, hiteles szöveggel:

„Élt abban az időben egy bölcs ember, akit Jézusnak hívtak. Egész élete kifogástalan volt, erényes cselekedeteiről volt híres, és a zsidók, valamint más népek közül sok ember a tanítványa lett. Pilátus keresztre feszítésre és halálra ítélte. De akik tanítványai lettek, nem tagadták meg tanításait. Azt mesélték, hogy mesterük keresztre feszítése után három nappal megjelent nekik. Ők úgy vélik, hogy ő volt a Messiás, akiről a próféták csodás dolgokat jövendöltek.” (XVIII. 3., 1980-as kiadás, 503. l.)

A következő kérdés, amit Jézus személyéről kérdezhetünk: nevének eredete, jelentése.

Nyári táborok 2018.

Tábori ajánló 2018-ra:

Toleranciatábor Seregélyesen: június 17-24. és Július 8-15.
Életmódtábor Celldömölkön Július 1-8.
Rehabilitációs tábor Simán Július 8-15.
Főiskolai tábor Simán Július 15-22.
Családos tábor Kunfehértón Július 22-29.
Ifjúsági tábor Simán Július 29-augusztus 5.
Bibliaismereti tábor Eleken Augusztus 5-12.
Bibliaismereti és zenei tábor Orfűn Augusztus 9-19. (koncertekkel zárul)

Mit mond a Biblia a jó és a gonosz közötti nagy küzdelemről az emberi történelemben?

(előző rész: Mit mond a Biblia a rossz és a bűn eredetéről?)

ISTEN URALMA A SZABADSÁG URALMA

Az előző fejezet szólt arról, hogy a rosszat nem Isten teremtette sem a világmindenségben, sem a mi földünkön. A rossz a bűnnel együtt "jött be", mint egy "ellenség", mivel egy angyalfejedelem (Sátán), majd az első emberpár is az újonnan teremtett földön, visszaéltek a szabad választás képességével, és helyet adtak a szívükben az önzésnek.
A világmindenséget teremtő és fenntartó Isten uralma a világmindenségben a szabadság uralma, amihez hasonlót mi a földön nem ismerünk. Ez azt jelenti, hogy kényszert, erőszakot sohasem alkalmaz egyetlen teremtményével szemben sem. Nem használja fel azt a hatalmát, hogy minden teremtményének az élete kizárólag tőle függ. A Biblia utal arra, hogy az emberen kívül sok más, értelmes teremtménye is van Istennek a világmindenségben. Ezek közül azonban egy sem a tőle való függés vagy a félelem indítékából tiszteli Istent és az ő törvényét, hanem szabad választás és belső erkölcsi meggyőződés alapján. Azért tehát, mert törvényét igaznak, őt magát pedig méltónak találják arra, hogy Uruknak, vezetőjüknek fogadják el. Isten világában mindenütt, kizárólag a szabadság uralma érvényesül:
„Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.” (2Korinthus 3,17)


A MEGVÁLTÁS TERVE

Mivel a szabadság uralmát mindenképpen sértetlenül akarja megőrizni, Isten nem alkalmazott erőszakos megtorlást, nem semmisítette meg a bűn útjára lépett teremtményeit. De szabadon burjánozni sem hagyhatta a bűnt, mert ő tudja a legjobban a törvényt, hogy az „teljességre jutva halált nemz” (Jakab 1,15). Az, hogy „Isten a szeretet” (1János 4,8), azt is jelenti, hogy teremtményei életének és boldogságának a védelmezője. Ezért Isten sajátos módon vette fel a küzdelmet a gonosszal.Elkészített egy tervet – az igazságosság és a szeretet alapelvének a tökéletes érvényesítésével – arra, hogy miként semmisíti meg a bűnt a földön, és iktatja ki azt az egész világmindenségből is, kizárólag erkölcsi erővel, hogy a szabadság uralma semmit se sérüljön. Ennek a tervnek a neve – a Biblia alapján – a megváltás terve. A róla szóló híradást, kinyilatkoztatást pedig evangéliumnak nevezi a Biblia. Ez a görög szó „jó hír”-t, „örömhír”-t jelent.
Az evangélium mindenekelőtt az az örömhír, hogy...

Mit mond a Biblia a rossz és a bűn eredetéről?

(előző rész: Mit mond a Biblia a világmindenség teremtő Istenéről?)

„Muszáj bevallani – hogy létezik – a rosszat.
Az eredete még egészen titokzatos,
A jó szerzőjétől származna tán a rossz?...
De hogy képzelhető, hogy maga Isten az, aki
Egyfelől fiait kegyelmében füröszti,
Másik kezével a rosszat zúdítja le?
Melyik szem láthat ily titkoknak mélyire?
Tökéletes lényből rossz létre nem jöhet,
De máshonnan se – mert minden belőle lett.
És mégis létezik – ó fájdalom – a rossz.
Mily döbbenetes ez, mennyire paradox!”
(Részlet Voltaire: Vers a lisszaboni földrengésről c. költeményéből, 1756, Fordította: Petri György)


Ezek a sorok nagyon pontosan összegezik a rossz létezésével és eredetével kapcsolatos, nagy emberi kérdést. Ma is ugyanígy fogalmazódik meg e kérdés sokakban. Alfred Kastler, Nobel-díjas fizikus például így szól erről:„Bizonyos lények életének célja azon alapszik, hogy más lényeket halálba küld, amelyeknek ugyancsak ez a célja. Hol van itt az isteni szeretet, amiről Krisztus beszél?... Isten az az erő, mely fenntartja az Univerzumot. De miért van az, hogy Isten egyszerre az az erő, mely... építi az életet, és ugyanez az erő, önmagának ellentmondva, lerombolja?” (Az a különös anyag, 268. l.)

A „Mit mond a Biblia...” előző fejezetében idéztük már Alfred Kastlert. Olvashattuk vallomását, hogy a teremtés gondolatának az elfogadása semmi gondot sem okoz neki mint természettudósnak, sőt az evolúció elképzelésénél sokkal elfogadhatóbbnak találja. De a fent idézett soraiból kitűnik, hogy a rossz eredete igazi nagy kérdés az ő számára is.


MI A BŰN?


Hogy mi minden a rossz, azt a bőrünkön tapasztaljuk. Minden, ami az életet és a boldogságot veszélyezteti, rombolja. De gyakorta emlegetünk egy erkölcsi fogalmat is a mindennapi életben: a bűnt. A Biblia megállapítása mindenekelőtt ez: a bűn a gyökere minden rossznak.
A Bibliában található meghatározása így hangzik:
„A bűn pedig a törvényszegés” (1János 3,4)¹

Miféle törvényről van itt szó, aminek a megszegése a bűn? Egyértelmű, hogy a Bibliában bemutatott nagy, erkölcsi alaptörvény ez, amely az egész világmindenségben érvényes. Ennek a lényegét pedig így összegezi az Írás: „A törvény betöltése a szeretet.” (Róma 13,10)

Mit mond a Biblia a világmindenség teremtő Istenéről?

(előző rész: Mit mond a Biblia önmagáról?)

A BIBLIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET

A teremtéstörténet méltó nyitánya a Bibliának. A Biblia első fejezete az „így volt” bizonyosságával szól Földünk teremtéséről. A leírás emberi tapasztalatunk számára meg közelíthetetlen, de még gondolkodásunk, sejtésünk is nehezen kapaszkodik fel hozzá.

A Biblia nem az egész világegyetem, hanem egyedül a mi bolygónk teremtését követi nyomon. A sokat vitatott és misztifikált „kezdetben” kifejezés csak a Földre vonatkozik. Más helyein a Biblia sejteti, hogy „egek régtől fogva voltak” (2Péter 3,5), és a földi világ előtt már léteztek más világok is (Jób 38,4–7; Zsidókhoz 1,2 (eredetiben: világokat); Jelenések 12,7–9 stb.). A teremtéssel és az élettel kapcsolatos kérdések kimondva-kimondatlanul ott állnak minden emberi probléma mögött.

Miért teremtett Isten?

Mi célból hozott létre Isten világokat, s bennük a miénket is? Messzemenő következménye van a teremtés szempontjából annak az állításnak, hogy „Isten a szeretet”. Felemelő és egyben vigasztaló is azok számára, akik Istent úgy képzelték el, hogy Ő a maga kényére-kedvére létrehozott teremtményeket, hogy azután tetszése szerint uralkodhasson rajtuk.

Sokan tekintenek úgy az isteni teremtésre, mint Madách Imre Lucifere:

Reformációra felhívás 1987-88.

A régi sorozat hanganyaga:

Hangok a babákért - Jótékonysági húsvéti koncert

A Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat megsegítésére, mobil motoros szívók és nitrogén-monoxid-érzékelő beszerzésére.

Helyszín: Rákospalotai Evangélikus Egyházközség Nagytemploma, 1152 Budapest, Régi Fóti út 73.
Időpont: 2018. március 24., szombat, 18 óra
Művek: Bach, Mozart, Händel, Esterházy Pál, Kodály Zoltán művei

A belépés díjtalan, az adományokat a Mentőszolgálat megsegítésére gyűjtjük!