péntek, október 23, 2020

BÍZZUNK ÍGÉRETÉBEN

BÍZZUNK ÍGÉRETÉBEN

Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül."

(Zsid. 4:16) 

Az Úr nem engedi, hogy az Ő elkínzott, megpróbált gyermekei Sátán kísértéseinek célpontjává váljanak. Bízhatunk Jézusban. A menny bővelkedik áldásokban, örömünk van Jézusban, és ez az örömünk majd be is telik. Talán nincs, mert nem kérünk, vagy mert nem kérjük hittel, vagy nem hisszük, hogy a Szentlélek különleges befolyása által áldásában részesülhetünk. Az igazi istenkeresőre a Szentlélek kegyelmes befolyása árad ki akkor, amikor Krisztusról elmélkedik, azért hogy a befogadó tovább adhassa a megmentő igazságot.

Miért nem hisszük el, hogy „Ezt mondja az Úr". Semmilyen körülmények között ne szűnjünk meg imádkozni. A Lélek bár akarja, de a test erőtelen, mindezt Jézus nagyon jól tudja. Ne aggódj erőtlenséged miatt, az idegesség kétséget és bizalmatlanságot szül. Neked egyszerűen csak hinned kell, hogy Jézus képes megmenteni a teljes pusztulástól téged, és mindazokat is, akik őáltala folyamodnak az Úrhoz. Jézus azért él, hogy közbenjárjon értünk.

Mit értünk közbenjáráson? Ez az az aranyfonal, amely a véges embert a végtelen Isten trónjához köti. Az emberi képviselő, akinek megmentéséért meghalt Krisztus, Krisztus trónját ostromolja, és az ő könyörgését Jézus veszi fel, aki saját vérén vásárolta meg őt. A mi nagy főpapunk az ő igazságában részesíti azokat, akik ezt komolyan kérik, és Krisztus imája egyesül az emberi közbenjáróéval.
Krisztus szeretné, ha gyermekei szüntelenül imádkoznának. Ez nem azt jelenti, hogy állandóan térdre kell esnünk, de az ima a hívő számára a lélek lélegzetvétele. A mi csendes kéréseink - akárhol is legyünk - felszállnak az Úrhoz, és Jézus, a mi szószólónk, segítségünkre lesz és igazságosságának tömjénével továbbítja kéréseinket az Atyához.

Az Úr Jézus szereti gyermekeit, s mikor azok bizodalmukat beléhelyezik és teljesen őrá hagyatkoznak, megerősíti őket. Jézus bennük él, megszentelő Lelkével hatja át őket, és Önmagának kiárasztásával gondoskodik életnedűről a lélek számára, biztosítva lelküknek az alapvető lelki táplálékot. 
(Sabbath School Worker, 1896. február 1.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése