péntek, október 30, 2020

MÉG KOMOLYABB IMA

MÉG KOMOLYABB IMA

Ismerjük Uram a mi gonoszságainkat, atyáink bűnét; bizony vétkeztünk ellened! Ne vesd meg a te nevedért; ne gyalázd meg a te dicsőségednek székét! Emlékezzél; ne rontsd meg a te velünk való szövetségedet!"

(Jer. 14:20-21) 

Szálljanak fel imáink az Úrhoz az Ő átalakító, átformáló kegyelméért. Minden gyülekezetben komoly, Istent és az Ő igazságát kereső áhítatokat kellene tartani. Bízzunk az Úr ígéreteiben és kérjük Őt élő hittel a Szentlélek kitöltésére. Ha a Szentlélek megpihen rajtunk, akkor értjük meg az Úr szavának lényegét, mondanivalóját... 

Amikor a gyülekezetek élővé és munkálkodóvá válnak, válaszul kérésükre az Úr elküldi Szentlelkét. Akkor az Ige igazságát új érdeklődéssel kutatják, és mint mennyei kinyilatkoztatást fedezik fel. Az ihletettség minden megnyilatkozását, mely Krisztusra vonatkozik, mélyen szívükbe vésik azok, akik Őt szeretik. Irigység, féltékenység, gonosz gyanítgatások mind megszűnnek. A Bibliát a menny üzenetének tartják. Tanulmányozása teljesen leköti a figyelmet, igazságában gyönyörködik a lélek. Az Úr ígéretei, melyet úgy mondanak el újra és újra, mintha még sohasem érezték volna szeretetét, fel fognak akkor izzani a szív oltárán, és tüzes szavakként tör elő Isten hírvivőinek ajkairól. Akkor majd olyan komolysággal fognak imádkozni a lelkekért, hogy azt nem hagyja figyelmen kívül a menny. Akkor a menny ablakai kitárulnak, és hullani fog a késői eső. Krisztus követői szeretetben egyesülnek majd. 

Az igazságot egyetlen módon mutathatjuk be a világnak: a tiszta és szent jellem által, mélyen meggyőződve arról, hogy az isteni hatalom képviselői vagyunk. 
A Biblia azt kéri az Úr leányaitól és fiaitól, hogy a mércét magasra emeljék, mert az Úr arra hívja őket, hogy képviseljék Jézust a világ előtt. Ha Jézust képviselik, képviselik az Atyát is. A hívők egysége Krisztussal való egységükről tesz bizonyságot, ez a kis egység a felhalmozódott világosság által jön létre, mely most bevilágítja Isten gyermekeinek ösvényét. 
(Review and Herald, 1890. február 25.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése