(Róma 6,19)
„Ha Isten Lelke uralja a szívet és a lelket, a megtért ember... ne tegye ölbe a kezét és ne elégedjen meg azzal, amit Krisztus eddig érte munkált.
Aki be akar jutni Krisztus országába, az tapasztalni fogja, hogy a bűnös természet minden ereje és a sötétség birodalmának hatalmai által felszított szenvedélye összeesküszik ellene. Minden nap újból oda kell szentelnie magát, minden nap fel kell vennie a harcot a gonosszal. Régi szokások, velünk született rossz hajlamok fognak harcolni a felsőbbségért. Ezekkel állandóan küzdeni kell, hogy Krisztus erejében győzelmet arathassunk.
A Megváltó földi életében, amelyet a gonosszal szemben tanúsított állandó ellenállás csiszolt tökéletessé, bemutatta, hogy miként juthat el az ember – Istennel együttmunkálkodva – már itt e földön a jellem tökéletességére... Megváltónk örömmel árasztja ránk áldásait, amelyekre a gonosszal való küzdelemben szükségünk van... Nem érheti kudarc azt, aki hitben folyton előrehaladva, lépésről lépésre felfelé jut a menny kapujához vezető létrán, mígnem eléri annak legmagasabb fokát."
A Megváltó földi életében, amelyet a gonosszal szemben tanúsított állandó ellenállás csiszolt tökéletessé, bemutatta, hogy miként juthat el az ember – Istennel együttmunkálkodva – már itt e földön a jellem tökéletességére... Megváltónk örömmel árasztja ránk áldásait, amelyekre a gonosszal való küzdelemben szükségünk van... Nem érheti kudarc azt, aki hitben folyton előrehaladva, lépésről lépésre felfelé jut a menny kapujához vezető létrán, mígnem eléri annak legmagasabb fokát."
(Apostolok története, Rómából írt levelek és a Hű mindhalálig c. fejezetekből)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése