Egészséges életmód - Génmódosított élelmiszerek hatásai

A biológiai forradalom élelmiszereinket és ezen keresztül az emberi egészséget hátrányosan érintheti. Milyen veszélyeket rejthetnek a génmódosított növények?

Forradalmian új felismerésnek számított, amikor 1972-ben három amerikai kutató felfedezte, hogy egyik sejtből a másikba tetszőlegesen átvihetőek gének vagy génszakaszok. Sokan ebben egy új korszak hajnalát látták, ehelyett azonban kis híján kitört a pánik a tengerentúlon. Bár napjainkra az Újvilágban lecsendesedtek a kedélyek, mégsem jutott nyugvópontra a génmódosítás problémaköre. Európában ugyanis jelentősen erőõsödnek az aggodalmak, különösen a GM élelmiszerek kockázatait illetően.

„Az embernek két magba kár volt belekotnyeleskednie, az egyik az atommag, a másik a sejtmag.” - írta Erwin Chargaff biokémikus.
Valóban igaz, hogy az örökítőanyag - DNS - szerkezetének emberi eszközökkel történő módosítása olyan veszélyeket rejt, amelyekkel bizonyára még a feltalálók sem számoltak teljesen.

Korlátok nélkül

A génmódosítás során olyan új tulajdonságú élőlényt vagy enzimet hoznak létre, amely a természetben nem fordul elő és nem is alakult volna ki. 

Az eljárás során tulajdonképpen nincsenek korlátok, hiszen lehetővé válik például vírusok, baktériumok, rovarok adott génjének egészen más fajba (növényekbe, emlősökbe stb.) való átültetése. 

A skorpió génjével igen ellenálló kukoricafajta hozható létre, a szentjánosbogárból kivett DNS-szakasz átültetése pedig fluoreszkáló fenyőfákat és nyulakat eredményezhet. A sarkvidéki lepényhal génjével fagyálló gyümölcsök termeszthetőek, az emberi vérplazmát hordozó sertések pedig az emberi vérhiány problémájának megoldását hivatottak szolgálni. Az optimista várakozásokat azonban egyre inkább beárnyékolják a veszélyekről szóló híradások.

Valóra vált félelmek

A génmódosított (GM) növény képes átadni a beültetett idegen gént (transzgén) és a beültetéshez használt egyéb „hordozó-géneket” vad rokonainak, így „szupergyomok” alakulhatnak ki. 

Emellett a GM szervezet a többi nemes faj géncentrumába is könnyen beépülhet és tönkreteheti a biogazdálkodók és egyéb termesztõk ültetvényeit. 

Az antibiotikum rezisztens GM-fajok a talajflórába átjutva megváltoztatják az ottani biológiai egyensúlyt, és kihatnak a rovar- és madárvilágra is. (Kínában már kialakultak az első rezisztenciával bíró mutáns rovarfajok) 

Veszélyben az ember?

A kockázatok természetesen az embert sem kerülik el. A vírus és baktériumgének túlzott használata ismét a világjárványok rémét villantja fel az emberiség előtt. A természetbe kiszabadult stabil DNS-molekulák, az új gén beviteléhez használt ún. víruspromóter-gének és egyéb mechanizmusok révén nagy szaporodó képességű (virulens) fertőző vírusok alakulhatnak ki a természetben. 

A bubópestis ismét megjelent világunkban, emellett az Esherechia Coli, a Salmonella, az Enterococcus és Staphylococcus fertőzések is sokkal gyakoribbak lettek.

Emellett az idegen gének az emberi DNS-ben lévő ún. nyugvó vírusgéneket és alvó tumorsejteket is aktiválhatják, így beláthatatlan folyamatokat indíthatnak el. Az idegen gének az emberi bélflórának is átadódhatnak, sőt a bélhámsejtek osztódási sebességét is befolyásolhatják. 

Kismamák esetében a magzat szervezetébe is átkerülnek, és bizonyos sejtekbe (pl. agysejtek) beépülhetnek. A génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan a szójaallergiások száma is mérhetően megnőtt (főként Nagy-Britanniában). A termesztők körében a pollenérzékenység ugrásszerűen emelkedett, emellett Amerikában a bélbetegségek és rákbetegségek száma is növekvő tendenciát mutat a GM élelmek bevezetése óta. 

Elhamarkodott ígéretek

A szakemberek gazdaságosabb termelést, a környezeti vegyszerterhelés csökkentését, az éhínség visszaszorítását és nagyobb tápértékű élelmiszereket ígértek a génmódosítással összefüggésben. Mindezekből azonban csak elenyészően kevés vált valóra. 

A GM növények termesztése sok esetben igen költséges, a vegyszer felhasználás pedig alig, vagy egyáltalán nem csökkent. Emellett az éhezés sújtotta országok nemrégiben nyílt levélben utasították vissza azokat a reklámhíreket, amelyekben a gyártók az éhínség ürügyén próbálnak újabb piacokat szerezni.

Forrás: Tudomány és Életmód ügyfélszolgálat heti hírlevele
Feliratkozás a http://www.tudomanyeseletmod.hu/ oldalon, de a bejegyzések itt is meg fognak jelenni rendszeresen