Kép forrása |
Tudomány és életmód gyermekeink védelmében
A nyugati-típusú életvitelt folytató európai és amerikai népesség körében egyre nagyobb teret kapnak az ún. reformtáplálkozási formák, ezen belül is a vegetarianizmus. A növényi alapú étrenddel kapcsolatban gyakran éles kritikák fogalmazódnak meg, amelyek - az alultápláltságra és hiányállapotokra utalva - a kockázatokat vonultatják fel, különösen a gyermekek tekintetében.
A tudományos alapokon álló vegetáriánus táplálkozás, amely megfelelő minőségben és mennyiségben tartartalmazza a tudatosan párosított, és megfelelően elkészített növényi alapanyagokat, a gyermekeknél sem okoz hiánytüneteket, hanem éppen az ellenkezőjét eredményezi: elejét veszi a civilizációs betegségek kifejlődésének, amelyet már számos, „több generációs” vegetáriánus családban is igazolni lehetett. (Hiánytünetek általában az egyoldalú táplálkozásból, a finomított ételek (fehérliszt, cukor) és túlzásba vitt nyersrost fogyasztásából eredhetnek.)
Az anyatej csökkenésével a kisgyermek hozzátáplálását a nem allergizáló, könnyen emészthető sárgarépával, burgonyával, barnarizzsel, sütőtökkel, céklával, almával és banánnal készülő pépekkel érdemes kezdeni. A gluténszegény köles és hajdina szintén hasznos. A diófélék, a gluténtartalmú búza, zab, árpa és rozs, valamint a méz és a tojás étrendi beillesztése a 12. hónaptól javasolható. A tehéntej - az allergiák növekedése miatt - leghamarabb egy éves kortól adható, de sokan csak 3 éves kortól ajánlják. A tehéntej helyett a növényi tejek (zab-, kókusz-, szójatej) előnyösebbek.
A kisgyermekek esetében az étel energia-, fehérje-, vas-, kalcium-, és B12 vitamin tartalmára kell figyelmet fordítani. Az energiát hidegen sajtolt olajokkal, bio margarinnal, teljes kiőrlésű gabonalisztekkel, diófélékkel, aszalványokkal lehet bevinni, míg a szójafelvágottak, hüvelyesek, mandula, tökmag, napraforgómag, zab, köles egymást hatékonyan kiegészítő fehérje-, vas és kalciumforrások.
A gyümölcsök és zöldségfélék a lúgosítást szolgálják, így a fontos építőelemek (B-vitamin, kalcium) a szervezetből nem távoznak el. A állati eredetű termékek (joghurt, túró, tojás) elég, ha kiegészítő, komplettáló jelleggel szerepelnek az étrendben, mivel a fehérjehasznosulást segítő egyéb tápanyagok aránya igen jó. (Ezek B12 források is egyben)
A gabona- és hüvelyes-csírák szerepe szintén nem elhanyagolható, B-komplex vitamin tartalmuk miatt.
Gyermekeknél a túlzásba vitt rostfogyasztás előnytelen, így a korpafélék korlátozása és a nyers zöldségek helyett a párolt zöldség növelése célszerű. Mindezek mellett a bio zöldséglevek, az ásványvíz fogyasztása is előnyös, illetve a rendszeresség, a testedzés és pihentető éjszakai alvás is szerepet kap a jó felszívódásban. Az egyensúlyban tartott táplálkozás és életmód a jó erőnlétet, optimizmust, szívósságot, megfelelõ mentális erőt és lelki egyensúlyt szolgálja a a gyermekeknél a fitoaktív anyagok, enzimek, növényi „gyógyfehérjék”, érvédő fitoszterinek és omega-3 zsírsavak, valamint a prebiotikus és lúgosító hatások révén.
Forrás: Tudomány és Életmód ügyfélszolgálat heti hírlevele
Feliratkozás a http://www.tudomanyeseletmod.hu/ oldalon, de a bejegyzések itt is meg fognak jelenni rendszeresen