Egészséges életmód - Koleszterin

Az elhíresült koleszterin-kérdés 

Az elmúlt években egyre ellentmondásosabb hírek láttak napvilágot a koleszterin és koleszterintartalmú élelmiszerek élettani hatásaival kapcsolatban. A modern társadalmi berendezkedéssel párhuzamosan szaporodni kezdett a szív- és érrendszeri betegek száma és lázas kutatás indult el az ok-okozati összefüggések mielőbbi tisztázása érdekében. A kísérletek rámutattak, hogy az érelmeszesedési folyamatokban egy zsírszerű anyag, a koleszterin játszik nagy szerepet, így hamarosan kampányok és programok indultak el a koleszterin bevitel csökkentése érdekében. Kiderült, hogy csak az állati eredetű termékek tartalmaznak koleszterint, míg a növények nem, így a sertészsír, a máj, a disznósajt és a velő háttérbe szorítása mellett a koleszterinmentes növényi alapanyagokra, olajra és margarinra került a hangsúly. Elindult a szívbarát élelmiszerek diadalmenete, és a négy-öt tojásos rántotta is egyre inkább meg kellett maradjon a képzelet szintjén - legalábbis a keringési betegek számára.

Sokak számára úgy tűnt, hogy a koleszterinnel kapcsolatos kutatások választ adnak a legtöbb táplálkozással összefüggő keringési problémára.
Napjainkban azonban tanúi lehetünk a tojás „rehabilitációjának”, és minden jel szerint a koleszterin-kérdés nem jutott nyugvópontra, sőt - egyesek szerint - egyre szövevényesebb. Számos esetben ugyanis nem mutatható ki szérumkoleszterin szint növekedés, noha jelentős koleszterin szerepel az étrendben, míg más embereknél igen alacsony koleszterin fogyasztás mellett is emelkedik a vérzsír szint. Mivel magyarázható az előbb említett ellentmondás?

Mindenek előtt magáról a koleszterinről érdemes említést tenni. A koleszterin létfontosságú anyag, amelynek lényeges élettani funkciói vannak a sejtmembránok felépítésében, a szteroid hormonok és a D-vitamin szintézisében és az epesavak képzésében. A szervezet maga is képes előállítani ezt a vegyületet.

A jelenlegi eredmények szerint az érelmeszesedési folyamatot nem csak a túlzott mértékben bevitt koleszterin befolyásolja, hanem egyéb étrendi tényezők, a lelki folyamatok, a mozgáskultúra, a napfény és az egyéni genetikai adottságok is. Az étrendi faktorok között szerepel a nagymértékű cukor- és kenyérfogyasztás, a telített zsírsavak jelenléte, valamint a védő hatású élelmi rostok, antioxidáns vitaminok és ásványok illetve telítetlen zsírsavak bevitele. Mindezek hátterén válik érthetővé, miért is olyan komplex e kérdéskör. A koleszterin bevitelen kívül ugyanis számos egyéb faktor is döntően hat az érfalak meszesedési folyamatára.


Az eredmények szerint a koleszterintartalmú ételek túlzott mérvű fogyasztása önmagában véve is rizikófaktor, azonban ezt képes bizonyos mértékig ellensúlyozni a friss levegőn végzett intenzív fizikai munka (testmozgás) és a napfény hatása. Ez is magyarázza, hogy a régi időkben miért nem okozott súlyos problémákat a zsíros húsfélék és szalonna fogyasztása, jóllehet akkor sem voltak ezek egészséges táplálékok. A zsír az aratási és egyéb munkák mellett elégett a szervezetben, a koleszterin egy része pedig a bőrben hasznos D-vitaminná alakult, így gyakorlatilag alig tudták kifejteni agresszív hatásukat az érfalakra. A modernebb, kényelmesebb életvitel elterjedésével azonban ma már sokkal kevesebbet mozgunk, életünk döntő részét zárt helyen töltjük, így a zsír és koleszterin hatásai gyorsan megjelennek. A nem túl előnyös táplálkozási kultúra tehát megmaradt, de most már az életmód egyéb tényezői sem tudják kompenzálni a káros folyamatokat.

A koleszterintartalmú élelmiszerek visszaiktatása az étrendbe nem célszerű, és a tojás „rehabilitációja” sem nevezhető üdvözlendő eseménynek. A korábbi tudományos vizsgálatok helytállóak voltak, de napjainkra tovább bővültek újabb eredményekkel, amelyek segítik a témakör jobb megértését. A következő részben ezekkel foglalkozunk.

A érelmeszesedési folyamat sebessége döntõen a vérben lévő „rossz” koleszterin mennyiségétõl függ. A hazai vizsgálatok szerint akkor indul meg az erek falában az érelmeszesedés első fázisát jelentő fehérje és lipoprotein lerakódás, ha a szérumkoleszterin szinten belül az ún. LDL változat (ezt nevezzük „rossz” koleszterinnek) emelkedett. Ezt nemcsak a koleszterintartalmú élelmiszerek (zsír, sajtok, szalámi, tejföl, tojás, stb), hanem a telített szénláncú zsírsavak és a szénhidrátok bevitele is növelheti. Az előbbiek az állati eredetű zsírokban találhatóak, így például a vaj, a sertészsír érkárosító hatását a koleszterin és telített zsírsavak együttes hatása eredményezi. A szénhidrátok között a nagymérvű cukor-, kenyér- és tésztafogyasztás említhető kockázati tényezőként.

Az állati zsírokkal végzett kutatások nem hoztak egyértelmű eredményt, mivel több esetben nem történt koleszterinszint emelkedés. A zsírok és cukrok együttes hatása azonban láthatóan gyorsította az érfalak károsodását. Érdekes megfigyelés, hogy a dél-afrikai lakosságon belül jóval nagyobb a szívinfarktus gyakorisága azoknál, akik az állati zsírok mellé jelentős mennyiségű édességet is fogyasztanak. Szent-Ilona szigetén szintén sok a koszorúér betegek száma, jóllehet állati zsírfogyasztásuk csekély. A válasz talán ez esetben is az évi mintegy 50 kilogrammos fejenkénti cukorfogyasztásban keresendő. (Hazánkban ez a mennyiség 36-40 kg)

A nagymértékű kenyér- és tésztabevitel esetében közvetlenül nem sikerült igazolni az érelmeszesedés gyorsulását. A szakemberek egy része mégis igazolva látja, hogy részt vesznek - a cukorral és zsírral együtt fogyasztva - az érkárosodásban. Megemelik a vérben keringő trigliceridek mennyiségét, amelyek növelik a rossz koleszterin szintjét is. Többnyire a krémes sütemények, torták, egyéb desszertek és édességek fogyasztásakor tapasztaltak triglicerid szint emelkedést. A klinikai adatok szerint a triglicerid szint növekedés több esetben okoz keringési zavarokat és érkárosodást, mint a közvetlen koleszterin bevitel.

A tulajdonképpeni meszesedési folyamatot az oxidált koleszterin okozza. 
Az oxidációt az antioxidáns hatású vegyületek gátolják, így a C-, E- és A-vitamin, a cink és a szelén kulcsfontosságú az érfalak védelme szempontjából is. A védő hatású anyagok között a rostok hatása is kiemelkedő. A rostok megkötik a koleszterint hordozó epesavak nagy részét, így a bélből kevesebb koleszterin tud visszaszívódni a keringésbe. Rosthiányos étrend esetén az előbbi visszaszívódási folyamat intenzívebb. Az élelmi rostok között a pektin rendelkezik koleszterin csökkentő hatással.

Milyen következtetés vonható le az előbbi eredményekbõl? Lehet-e választ találni a koleszterinnel kapcsolatos ellentmondásokra? Minden jel szerint a lakosság egy része érzékenyebben reagál a koleszterin bevitelre. A tojásrántotta szalonnával, kolbásszal készítve és kenyérrel elfogyasztva sokkal károsabb, mint önmagában. A vajas süteményekben a vaj és a cukor, a töpörtyűs pogácsában a zsír és keményítő együttesen játszanak szerepet az érkárosodásban. A zsíros ételek hatásait az állati fehérjék aminosavai és az étkezés utáni édességek erősítik. A fehérkenyérben, kifliben, zsemlében alig vannak rostanyagok, ami szintén hátrányos. Az antioxidáns vitaminokat hordozó savanyú káposztából töltött- vagy székelykáposztát készítünk, így a C-vitamin jó része elbomlik. Az elhízás és dohányzás a védőkoleszterin (HDL) szint csökkenése miatt előnytelen a keringési rendszerre.

Látható tehát, hogy a tényleges koleszterin bevitel csak a jéghegy csúcsa, hiszen mellette számos egyéb károsító faktor létezik. Valójában ez magyarázza, miért nem egyértelmű e kérdéskör. Egyéni adottságok, étrendi tényezők, egyéb életmódbeli szokások (napfény, testmozgás) és a stressz együttesen alakítják az érelmeszesedést. Az említett faktorok pedig nagy változatosságot mutatnak a társadalmon belül. A koleszterinszint emelkedés és az érelmeszesedés okai általánosságban ismertek, azonban egy-egy ember szervezetében más-más módon hatnak e tényezők. Nem ellentmondásról van tehát szó, hanem az egyéni tűrőképesség és életmódbeli szokások jelentõs különbözőségéről.

Előnyös hatásúak az érfalakra a nyers zöldségekben és gyümölcsökben lévő fitoszterinek, az olívaolajban lévő egyszeresen telített zsírsavak, és az egyéb növényi olajokban és gabonacsírákban található többszörösen telített zsírsavak. (A túlzott mértékű olaj- és margarinfogyasztás elhízáshoz vezet, amely koleszterinszint növekedést eredményezhet.) 
A barna kenyér, zabpehely, zabkorpa, lenmag, szilva, meggy, és olajos magvak és főzelékfélék élelmi rost tartalma csökkenti a kockázatot, hasonlóan az illóolaj tartalmú hagymafélék is hasznosak. 
Külföldi tapasztalatok szerint a többnyire növényi alapú, nyers élelmekben és ballasztanyagban gazdag étrend képes jelentősen lassítani az artériák meszesedését. 
Több esetben észlelhetően megindult az érfalak tisztulása, a lerakódások eltávozása. 
Mindezek hátterén ma már nem tekintik titokzatosnak és visszafordíthatatlannak az érelmeszesedést, egyszerűen csak tudatosan és tervezetten felépített táplálkozás- és mozgáskultúrát javasolnak.


Forrás: Tudomány és Életmód ügyfélszolgálat heti hírlevele
Feliratkozás a http://www.tudomanyeseletmod.hu/ oldalon, de a bejegyzések itt is meg fognak jelenni rendszeresen