A fehérjék a szénen, oxigénen és hidrogénen kívül nitrogént is tartalmaznak. Építőköveik az aminosavak, amelyek számtalan variációban kapcsolódhatnak össze. Az előírt sorrendben, nagy számban összekapcsolódó aminosavak többféle szerkezetű fehérjemolekulákat alkotnak, az így létrejött molekula vízben kolloid oldatot képez (pl. zselatin). Az aminosavak különféle sorrendben történő összekapcsolódásából több milliárd különbözõ fehérjeféleség származhat (a fehérjék funkciója az aminosav sorrendtől illetve a térbeli szerkezettől függ).
Összesen 20-22 aminosav ismeretes, ebből gyermekeknél 10, felnőtteknél 8 aminosav ún. esszenciális, vagy létfontosságú. Ez utóbbiakat a szervezet nem képes előállítani, így kívülről, élelmiszerrel kell bejuttatni. A fennmaradó 10-12 aminosav nem esszenciális, ezeket a biokémiai folyamatok képesek létrehozni más aminosavból.
Esszenciális vagy létfontosságú aminosavak izoleucin, lizin, leucin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin (gyermekeknél még a hisztidin és arginin). Ha az előbb említett aminosavakból egy is hiányzik vagy a szükségesnél kisebb arányban található, az élő szervezet működése zavart szenved. Ilyenkor fizikai és mentális leromlás (fehérje- illetve aminosavhiány), végül halál következik be.
Teljes és nem teljes értékű fehérjék
Az állatok saját fehérjeállományukat növényi fehérjékből fedezik. Ezek ún. primer vagy elsődleges fehérjék, amelyek általában nem teljes értékűek (a szójafehérje közel teljes értékű).
A növényi fehérjék az állati szervezetben építőköveikre, aminosavakra bomlanak; ezekből az aminosavakból épül fel az adott fajra jellemzõ aminosavsorrend illetve fehérjeszerkezet.
Az állati eredetű fehérjék (hús, tej, tojás) teljes értékűek. Ezeket ún. szekunder vagy másodlagos fehérjéknek nevezzük, hiszen az állati szervezet építi fel a növényi fehérjéből.
(Más felosztás is létezik, ezek általában elsőrendű fehérjeként kezelik a teljes értékű állati fehérjéket, másodrendűként a nem teljes értékű növényi proteint.)
A növényi fehérjék általában nem azért hiányosak, mert hiányzik belőlük egy vagy több esszenciális aminosav, hanem a bennük található aminosavak egymáshoz viszonyított aránya nem megfelelő, így adott aminosavból a szükségesnél kevesebbet tartalmaz. Az állati eredetű fehérjék esetén a létfontosságú aminosavak megfelelő arányban szerepelnek.
Limitáló aminosav
Felszíváskor a szervezet a 8-10 esszenciális aminosav közül „kiválasztja” a legkisebb mennyiségben jelenlévő aminosavat. Ezt nevezzük limitáló aminosavnak. A hasznosuláskor az összes többi aminosav csak a limitáló aminosav arányában képes felszívódni és beépülni.
Tehát ha valaki szinte minden aminosavból sokat fogyaszt, de akár 1 aminosav is a szükségesnél kevesebb, akkor az összes aminosavat (az előbb említett egyetlen, limitáló aminosav miatt) csak kismértékben tudja hasznosítani.
Így alakulhat ki fehérjehiány 1-1 létfontosságú aminosav kisebb aránya miatt, noha a többi építőelemből többet fogyasztottunk.
Folytatás következik!
Forrás: Tudomány és Életmód ügyfélszolgálat heti hírlevele
(Más felosztás is létezik, ezek általában elsőrendű fehérjeként kezelik a teljes értékű állati fehérjéket, másodrendűként a nem teljes értékű növényi proteint.)
A növényi fehérjék általában nem azért hiányosak, mert hiányzik belőlük egy vagy több esszenciális aminosav, hanem a bennük található aminosavak egymáshoz viszonyított aránya nem megfelelő, így adott aminosavból a szükségesnél kevesebbet tartalmaz. Az állati eredetű fehérjék esetén a létfontosságú aminosavak megfelelő arányban szerepelnek.
Limitáló aminosav
Felszíváskor a szervezet a 8-10 esszenciális aminosav közül „kiválasztja” a legkisebb mennyiségben jelenlévő aminosavat. Ezt nevezzük limitáló aminosavnak. A hasznosuláskor az összes többi aminosav csak a limitáló aminosav arányában képes felszívódni és beépülni.
Tehát ha valaki szinte minden aminosavból sokat fogyaszt, de akár 1 aminosav is a szükségesnél kevesebb, akkor az összes aminosavat (az előbb említett egyetlen, limitáló aminosav miatt) csak kismértékben tudja hasznosítani.
Így alakulhat ki fehérjehiány 1-1 létfontosságú aminosav kisebb aránya miatt, noha a többi építőelemből többet fogyasztottunk.
Folytatás következik!
Forrás: Tudomány és Életmód ügyfélszolgálat heti hírlevele
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése