(I.Móz. 49,22–24)
„A Biblia sok szemléltető példát tár elénk az igazi nevelést illetően. Olyan férfiak nemes példáját mutatja be, akiknek a jelleme isteni irányítás alatt fejlődött, életük pedig embertársaik áldására szolgált. Ezek az emberek Isten képviselőiként álltak a világ előtt. Közéjük tartozik József...
József olyan kísértéseknek volt kitéve, amelyek együtt járnak a nagy szerencsével... Senki sem állhat meg veszély nélkül egy magasabb tisztségben. Amiképpen a vihar nem árt a völgy virágainak, de kitépi a hegytetőn álló fát, úgy bizonyos kísértések érintetlenül hagyják az egyszerű embereket, de megtámadják a dicsőség és tisztelet magasabb méltóságait.
József azonban egyformán kiállta a balsors és a siker próbáját. Ugyanazt a hűséget tanúsította a fáraó palotájában, mint a börtön cellájában. Gyermekkorában tanították meg a szeretetre és az istenfélelemre...
Abban a keserűséggel telt életben, amelyet mint idegen és rabszolga élt át a bűn látványa és a pogány istentiszteletek csábításai között, amelyek a gazdagság, a műveltség és a királyi fényűzés vonzerejével vették körül, József állhatatos maradt. Megtanulta az erkölcsi kötelesség iránti engedelmesség leckéjét. Minden tettében hűséges volt, és ez a tulajdonsága képesítette őt a magasrendű szolgálatra."
(Nevelés, A nagy emberek élete c. fejezetből)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése